Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-694
p,4 <>94. országos ülés 1.901. gyarázott szavaim helyreigazítása végett leérek szót. A t. miniszter úr azt mondta, bog)- tévedtem akkor, mikor a fiume-valencziai ós a fiume-marseillei különbözetet220 tengeri mértföldre számítottam. Lehet, de én a t. miniszter úrnak a jelentését vettem alapúi, a hol a fiume-valencziai járat 1380, a fiume-marseillei járat pedig 1160 tengeri mértfölddel van felvéve. Az 1160 mórtföldet az 1380 mértföldből levonva, 220 tengeri mértföldet tesz ki. Azonkívül még csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy másik számításom, mely szerint a különbözet lett volna 23.000 tengeri mértföld, ha a járatok valóban Fiuméből Algírba, vagy Portugáliába mennének, azon, de ezeken csak a hajók, melyek Braziliába mennek, térnek ki 50 tengeri mórtföldet, Algírba 30 tengeri mértföldet térnek ki "pedig a hajók Angliába mennek. Ez tehát csak összesen 900 tengeri mértföldet tesz és így jön ki az a 60.000 tengeri mértföld különbözet, a melyet az üzleti jelentésekből állítottam. A mi a t. miniszter urnak ezt az állítását illeti, én czitáltam. Lehet, hogy igaza van az 1900-iki kimutatás tekintetében. Én azonban kerestem az üzleti kimutatásban, de a többi üzletről, illetőleg a bérelt hajókról abban szó sincs. Az 1898-iki pedig határozottan azt mondja: »Aus- und Einfahrten vollführten misere Dampfer « . . . Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Unsere Dampfer! Rakovszky István: Unsere Dampfer 506, wobei sie 912.000 Seemeilen machten. A többiről nincs kimutatás az üzleti ki"TYmtatásokban. Nem képzelhetem, hogy a mikor egy igazgatóság beszámol, az nem számolna be az összes üzletről, hanem csak azokról a, hajókról, a. melyek a társaság sajátjai, a többi hajóról pedig a melyeket béreltek, nem nyilatkoznék. Fentartom tehát állításomat a> maga egészében, hogy itt az összes forgalomról van szó. Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kíván a ház t, tagjai közül valaki szólani ? Major Ferencz: Én is! Elnök: A képviselő úr a törvényjavaslat 1. §-hoz volt felírva, nem pedig a. szerződés 1. §ához, a melyet most tárgyalunk. Külömben most beszélhet. Major Ferencz: T. ház! Legyen szabad e kérdéshez folytatólagosan hozzászólnom és pedig egészen tárgyilagosan. (Zaj és mozgás a jobb- és baloldalon.) Förster Ottó: Ne menjetek még, csak egy kicsit maradjatok! (Zaj, Elnök csenget. április 20-án, szombaton. Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) Kérem a, kivándorlás megakadályozását. (Derültség. Zaj. Elnök csenget.) Major Ferencz: Legyen szabad e szakasznál felszólalnom ós a t. miniszter úr szavaira azonnal reflektálnom. Ugyanis azt mondta a t. miniszter úr, hogy belátja, hogy ez a szerződés nem ideális és ő is egészen mást szeretett volna teremteni és máskép, szerette volna e kérdést megoldani, de nincsenek és nem voltak reá a, kellő eszközök. T. miniszter úr! Akkor, a mikor ez az éra, a melyben most élünk, elsősorban nemcsak arra van hivatva, hogy korrigálja a múltnak mulasztásait ós bűneit, hanem arra is, hogy a mennyiben teremt, olyant kell teremtenie, a mely megfelel ama kívánalmaknak, a melyek Magyarországra nézve feltétlenül kell, hogy a jövőben teljesedjenek: azt hiszem, oly szerződéssel kellene szemben állnunk, amely 20 évre oly körülményeket biztosítson nekünk, a melyek közgazdasági, kereskedelmünket, főleg a kivitel szempontjából, közgazdaságunk és iparunk érdekében minden oldalról kielégíti. Szerintem a miniszter úrnak csak iby szerződéssel lett volna szabad a ház elé lépni. (Igaz! a szélső baloldalon.) Mert különben nem tudom megérteni, hogy miért kellett tíz évvel hamarább ezzel a szerződéssel előállnia, a. mikor most kimutatja és saját szavaival kimondja a miniszter, hogy ez a szerződés nem kielégítő, nagyon jól tudja, egészen mást gondolt ós mást akart. Kérdem akkor a t. miniszter urat, szabad-e ennek az országgyűlésnek, a melynek napjai meg vannak számlálva, ily fontos kérdésben 20 évre lekötnie a jövő országgyűlést? Szabad-e ez, lehetséges-e ez ós van-e ebben következetesség P Tetszett volna legalább megvárni a jövő országgyűlést, hogy az újonnan összeülő országgyűlés, a mely hivatva lesz a nagy kérdések felett dönteni, a melyek 1903-ban előttúrrk fognak állani, e fontos kérdéseket mikópen oldja meg, hogy ne mi végezzük ezt el, hanem az új országgyűlés gondolkozzék erről ós az teremtse meg a kellő előrelátással. Az ily szerződéssel nem dicsekedhetik, a mikor maga a miniszter is elismeri, hogy ebben neki sincs nagy öröme. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Azt nem mondtam! Major Ferencz: Ebből a szempotból nemcsak kiolvasni, hanem következtetósképen ki is lehet mondani, hogy ez a szerződós csak hevenyében, meggondolatlanul ós az országérdekének szempontjából legkevésbbó megfontolva, lett a ház elé hozva. (Mozgás a jobboldalon.)
