Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-694

p,4 <>94. országos ülés 1.901. gyarázott szavaim helyreigazítása végett leérek szót. A t. miniszter úr azt mondta, bog)- té­vedtem akkor, mikor a fiume-valencziai ós a fiume-marseillei különbözetet220 tengeri mért­földre számítottam. Lehet, de én a t. miniszter úrnak a jelentését vettem alapúi, a hol a fiume-valencziai járat 1380, a fiume-marseillei járat pedig 1160 tengeri mértfölddel van fel­véve. Az 1160 mórtföldet az 1380 mértföld­ből levonva, 220 tengeri mértföldet tesz ki. Azonkívül még csak azt vagyok bátor meg­jegyezni, hogy másik számításom, mely szerint a különbözet lett volna 23.000 tengeri mért­föld, ha a járatok valóban Fiuméből Algírba, vagy Portugáliába mennének, azon, de ezeken csak a hajók, melyek Braziliába mennek, tér­nek ki 50 tengeri mórtföldet, Algírba 30 ten­geri mértföldet térnek ki "pedig a hajók An­gliába mennek. Ez tehát csak összesen 900 tengeri mértföldet tesz és így jön ki az a 60.000 tengeri mértföld különbözet, a melyet az üzleti jelentésekből állítottam. A mi a t. miniszter urnak ezt az állítását illeti, én czi­táltam. Lehet, hogy igaza van az 1900-iki kimutatás tekintetében. Én azonban kerestem az üzleti kimutatásban, de a többi üzletről, illetőleg a bérelt hajókról abban szó sincs. Az 1898-iki pedig határozottan azt mondja: »Aus- und Einfahrten vollführten misere Damp­fer « . . . Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Unsere Dampfer! Rakovszky István: Unsere Dampfer 506, wobei sie 912.000 Seemeilen machten. A többiről nincs kimutatás az üzleti ki­"TYmtatásokban. Nem képzelhetem, hogy a mi­kor egy igazgatóság beszámol, az nem szá­molna be az összes üzletről, hanem csak azok­ról a, hajókról, a. melyek a társaság sajátjai, a többi hajóról pedig a melyeket béreltek, nem nyilatkoznék. Fentartom tehát állításomat a> maga egészében, hogy itt az összes forgalom­ról van szó. Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kíván a ház t, tagjai közül valaki szó­lani ? Major Ferencz: Én is! Elnök: A képviselő úr a törvényjavaslat 1. §-hoz volt felírva, nem pedig a. szerződés 1. §­ához, a melyet most tárgyalunk. Külömben most beszélhet. Major Ferencz: T. ház! Legyen szabad e kérdéshez folytatólagosan hozzászólnom és pedig egészen tárgyilagosan. (Zaj és mozgás a jobb- és baloldalon.) Förster Ottó: Ne menjetek még, csak egy kicsit maradjatok! (Zaj, Elnök csenget. április 20-án, szombaton. Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) Kérem a, kivándorlás megakadályozását. (Derültség. Zaj. Elnök csenget.) Major Ferencz: Legyen szabad e sza­kasznál felszólalnom ós a t. miniszter úr sza­vaira azonnal reflektálnom. Ugyanis azt mondta a t. miniszter úr, hogy belátja, hogy ez a szerződés nem ideális és ő is egészen mást szeretett volna teremteni és máskép, szerette volna e kérdést megoldani, de nincsenek és nem voltak reá a, kellő eszközök. T. miniszter úr! Akkor, a mikor ez az éra, a melyben most élünk, elsősorban nem­csak arra van hivatva, hogy korrigálja a múltnak mulasztásait ós bűneit, hanem arra is, hogy a mennyiben teremt, olyant kell te­remtenie, a mely megfelel ama kívánalmak­nak, a melyek Magyarországra nézve feltét­lenül kell, hogy a jövőben teljesedjenek: azt hiszem, oly szerződéssel kellene szemben áll­nunk, amely 20 évre oly körülményeket bizto­sítson nekünk, a melyek közgazdasági, keres­kedelmünket, főleg a kivitel szempontjából, közgazdaságunk és iparunk érdekében minden oldalról kielégíti. Szerintem a miniszter úrnak csak iby szer­ződéssel lett volna szabad a ház elé lépni. (Igaz! a szélső baloldalon.) Mert különben nem tudom megérteni, hogy miért kellett tíz évvel hamarább ezzel a szerződéssel előállnia, a. mikor most kimutatja és saját szavaival ki­mondja a miniszter, hogy ez a szerződés nem kielégítő, nagyon jól tudja, egészen mást gon­dolt ós mást akart. Kérdem akkor a t. mi­niszter urat, szabad-e ennek az országgyűlés­nek, a melynek napjai meg vannak számlálva, ily fontos kérdésben 20 évre lekötnie a jövő országgyűlést? Szabad-e ez, lehetséges-e ez ós van-e ebben következetesség P Tetszett volna legalább megvárni a jövő országgyűlést, hogy az újonnan összeülő országgyűlés, a mely hi­vatva lesz a nagy kérdések felett dönteni, a melyek 1903-ban előttúrrk fognak állani, e fon­tos kérdéseket mikópen oldja meg, hogy ne mi végezzük ezt el, hanem az új országgyűlés gondolkozzék erről ós az teremtse meg a kellő előrelátással. Az ily szerződéssel nem dicse­kedhetik, a mikor maga a miniszter is elis­meri, hogy ebben neki sincs nagy öröme. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Azt nem mondtam! Major Ferencz: Ebből a szempotból nem­csak kiolvasni, hanem következtetósképen ki is lehet mondani, hogy ez a szerződós csak hevenyében, meggondolatlanul ós az ország­érdekének szempontjából legkevésbbó meg­fontolva, lett a ház elé hozva. (Mozgás a jobb­oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom