Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-694

g() 694, országos ülés 1901. április 20-án, szombaton. rendén van-e az, hogy fizetünk szubvencziót, (Úgy van! Úgy van! a hal- és szélső baloldalon. Mozgás jobb felöl.) *a miniszter itt jelentést tesz, hogy hangulatot csináljon ezen társulat mellett és abban azt mondja, hogy 958.018 mórtföld volt az eddigi kötelezettség, az üzleti jelentésekből pedig igazoljuk, hogy ez nem igaz, hogy ez nem áll? Minő bizalommal lehetünk mindezen jelentéshez, (Élénk tetszés bal- és szélső baloldalon.) mikor az üzleti jelentésekből kézzelfoghatókig igazoljuk, hogy ez a társaság fölveszi a pénzt és nern teljesiti a viszontkötezettségét? Erre kérek feleletet a- t. miniszter úrtól, és kérdem, mit csinál az a miniszteri biztos, hogy ilyenek megtörténhetnek? (Élénk tetszés a bal- és szélső Ixiloldalou.) Mert t. képviselőház, a dolog nem megy olyan egyszerűen. Itt van a törvény 29. §-a, a, mely ekként szól (olvassa.): >>Ha háború veszélye, kikötők elzárása, tengeri veszteglós, vagy az erőhatalom egyéb esetei miatt egyes vonalakon járatok nem lennének eszközölhetők, a társaság ezen vonalakon gőzhajói járatását ideiglenesen felfüggesztheti ugyan, de az ilyen elmaradt járatok után az állam részéről segélyezésre nem tarthat igényt.« Tehát ha háborús -időben abban hagyja a járatokat, segélyt nem követelhet. (Egy hang a szélső baloldalon : Még akkor sem! Folytatólag olvassa): »A társaság hibáján kivűl ilyként elmaradt minden egyes járatokért 4.000 korona fog az állami segélyből visszatartatni, feltéve, hogy a, társaság az így elmaradt járatokat ugyanazon naptári óv folyamán más járatokkal nem pótolja. Megállapíttatik azonban, hogy a fenti esetek beállta esetén az állami segély összegéből egy éven belül 400.000 koronánál több levonatni nem fog.* Hát, t. képviselőház, ki van tüntetve, hogy ezen társaság az előző esetben 60.000, a második esetben pedig, 38.000 mórtfölddel kevesebbet tesz meg, mint kötelessége, ez által károsítja a magyar kereskedelmet, meggazdagszik az által, hogy nem kell szenet vásárolnia, nem kell hajóparkot fentartania, nem kell személyzetet fizetnie. És mindazonáltal a t. miniszter úr azt mutatta ki, hogy itt 958.000 tengeri mórtföldet tesz meg, holott 912.000 tengeri mértföldet tesz meg. T. képviselőház! Az 1. §. utolsó bekezdése azt mondja (olvassa): »Az Adria magyar királyi tengerhajózási társaság által fentartandó ós teljesítendő ezen összes járatoknál mindenkor Fiume fogja képezni a kiindulási, illetőleg a végpontot.* Az összes hajójáratokról van szó, ós mégis mi történik? Hogy a »Carola« nevű hajó, a mely a társaság legjobb hajója, 8 év óta nem is látta Fiumét, hanem le van foglalva az angol posta számára,, ós Málta ós Szirakuza közt hajózik fel és alá. Igaz, mi az összes járatokat szubvencziónáljuk, de miután ezen szerződés 1. §-ának utolsó bekezdése azt mondja, hogy »ezen összes járatoknál* tehát azoknál is, a melyeket a »Carola« tesz, mindig Fiume lesz a kiindulási ós a végpont, hogyan egyeztetheti ezt össze a t. kereskedelemügyi miniszter úv avval, hogy nyolcz óv óta nézi azt, hogy az Adria legjobb hajóját egy idegen társaság bérbe veszi és hajóztatja a saját szolgálatára Málta és Szirakuza közt? De azonkívül így van lekötve nyolcz hónapon át a >>Buda« ós »Arpád« hajó, a melyek a marseille-i vonalon vannak, de nem közlekednek Marseille-ből Fiumébe, hanem mindig Marseille-ből Nápolyba Ós Nápolyból Marseille-be, mert ez sokkal jobban fizeti ki magát. Madarász József: Magyar ipar! Magyar kereskedelem! Rakovszky István: Igen, onnan- viszik a, magyar czikkeket! Nos, t. képviselőház, ide tesznek egy törvényjavaslatot a ház asztalára, azt beszélik, hogy milyen nagy előnyök származnak abból a magyar iparra ós a magyar kereskedelemre, a szerződésnek újabb áldozatokkal való, teljesen indokolatlan meghosszabbítását ajánlják és kisül,' hogy a társaság nem teljesíti kötelezettségeit semmi-tekintetben, sem az útirány, sem a befutott tengeri mórtföldek tekintetében és mindennek daczára, egy ilyen

; társasággal szemben, a mely kötelezettségeinek semmiben sem tett eleget, oly szerződéssel áll a t. miniszter úi" a ház elé, a mely líjabb terheket ró reánk és — a mint szakaszról szakaszra be fogom igazolni, sokkal hátrányosabb és rosszabb az eddigi szerződésnél, mert léptennyomon azt látjuk, hogy oly mérvben favorizálják az Adriát, mint egyetlen vele versenyző társaságot sem. Szalay Károly: Hát az eddig befolyt büntetéspénzekkel mit csináltak? Rakovszky István: Eddig nem vontak ' le büntetésre, úgy látszik, semmit ós én nem is hiszem, hogy levonnának. A járatokkal sem va,gyok megelégedve és e miatt módosítványt leszek bátor előterjeszteni. A miniszter úr által a szerződésbe felvett járattervezet egyes pontjai helyett a következőket ajánlom: »8. Évenként 52 járat Fiúméból Olaszország és Siczilia fontosabb kikötőinek, vala-