Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-694

58 6Í>4. országos ülés 1901. április 20-án, szombaton. a felszólalásra, hanem az is, hogy az Adria oly silányul és rosszul fizeti a tisztviselőit, hogy 1895-ben az egész tisztikara sztrájkolt és nem akart lítra kelni az ismételt fizetés­leszállítások miatt. Ezekről akkoriban az »In­dependenza« is irt. íme, t. képviselőház, egy magyar királyi társaság, Fiúméban olyan ké­nyes helyen a magyar királyi jelleget azzal tünteti ki, hogy embereit embertelenül kizsa­rolja, a mi az egész világ nevetségére azt eredményezi, hogy mikor hajói lítra akarnak indulni, nincsenek kapitányai, nincsenek kor­mányzói, mert a fizetósleszállítások miatt nem akarnak hajóra szállni. Hát t. kereskedelem­ügyi miniszter úr, mit csinált az a kormány­biztos, a kinek ott 4000 forint rendes fizetése van, hogy 7 nem tett jelentést a kormánynak, és nem jártak el a legnagyobb szigorral ezen társulat ellen, a mely nemcsak, hogy nem javult, hanem a tegnap előadottak szerint, — a melyekre nagyon sajnálom, hogy nem reflek­tált a miniszter úr, mert kis emberekről volt szó, — ezen kis embereknek megérdemelt és kiérdemelt fizetésén és élelmezési pótlékain is akar gazdagodni, akkor, mikor 14—15°/o-os dividendákat fizet, és 1,002.000 korona leírá­sokat eszközöl, kétmillió és néhány százezer kormányi bruttojövedelemből. Arra is figyelmeztetem a t. kereskedelem­ügyi miniszter urat, hogy az alkalmazottak külső megjelenése rendkívül szégyenletes. Saját tapasztalataimból is tudom, — mert utazgat­tam arra az Adria hajóival, — hogy egyen­ruhát sohasem viselnek, csak Fiúméban, és rendesen elrongyolódott, piszkos ruhákban jár­nak, de sapkájukon ott díszeleg a magyar korona, Hát ha már megadjuk a magya,r királyi czímet, — és Baross miniszternek az volt a főczólja ezen Adria társaság létesítésé­nél, hogy a magyar lobogó méltóan legyen képviselve, — hát ilyen mellékes dolgokra is tessék figyelni; nem lesz talán 14°/o-os divi­dencla, hanem csak 13 3 /4°/o, de ebből az 1 /4°/o-b6\ azután tisztességes módon lehet majd az embereket öltöztetni, T. képviselőház! Most áttérek ezen sza­kasznak sokkal fontosabb részére, a mely ma­gukat a járatokat érinti. Már az általános vitában felemlítettem, hogy én a szubven­cionálásnak ezen formáját szerencsésnek, helyesnek nem tartom, hanem a vonalaknak szubvencziónálását követelem. A vonalak szub­vencziónálását követelem azért, mert akkor kevésbbé jövedelmező vonalakra is fogja, adni magát az Adria, és így talán megnyitna a magyar kereskedelemnek oly útirányokat ós oly kereskedelmi góczpontokat, a melyek előt­tünk manapság még ismeretlenek. Hisz a ke­reskedelmi tengerészeknek az is feladata, hogy keressen fel új kereskedelmi összeköttetéseket. De ha az Adriának fejlődósét tekintem, 1891-től kezdve, azt az egyet látom, hogy egyesegye­dűli törekvése arra irányúi, hogy lehetőleg nagy dividendákat osztogasson, és azokkal az útirányokkal, a melyek neki nem jövedel­meznek, bár jövedelmezhetnének a magyar kereskedelemnek, felhagy. (Úgy van! hal felöl.) Nem lehet most a t. miniszter urat okolni és vádolni azon eljárásért, a melyet a Fekete ­tenger-járatok beszüntetésével, még pedig tör­vénytelen beszüntetésével követtek. Törvény­telen volt ez a beszüntetés, mert erről még ideiglenes felmentést sem lett volna szabad adni addig, míg a törvényhozás ehhez hozzá nem járult, a mi 1897-ben meg is történt. Ez is azt bizonyítja, hogy az Adria nem akart kötelezettségének eleget tenni, nem küldötte oda azt a. két gőzöst, nem próbálták meg a kereskedelemnek a megnyitását Magyarországa számára, hanem egy új kereskedelmi hajózási társulatot kellett alakítani új szubvencziÓA^al, hogy azon terhes kötelezettséget magára vál­lalja. De', t. képviselőház, ezek a járatok nem­csak hogy a czélnak meg nem felelnek, ha­nem nincsenek arányban a szubvencziőval sem. És most kell, hogy visszatérjek még egy­szer azon érvelésre, a melyet az általános vita alkalmával fölhoztam, kell hogy vissza­térjek annyival is inkább, mert a t. minisz­ter úr tegnapi felszólalásában egy elvet állí­tott fel, a. mely tökéletesen megegyezik az ő indoklásával, tökéletesen megegyezik a tör­vény eljárásával, hanem egy nagy bökkenő van; hogy a kivitel nem egyezik meg evvel az elvvel. A miniszter úr a tegnapi napon ezt mondotta (olvassa): »A képviselő úr, — tud­niillik Pichler Győző, — egészen végig élesen magyarázza a szubvencziót, a mely fix ösz­szeg és átalányban kifejezve 1,400.000 koronát tesz. De ez nem méretik sem mértföldek, sem járatok után, hanem in totó az összes já,ra­toka/t és összes mórtföldszolgálatot, a melyre kötelezte magát a társaság, ennek fejében kell teljesítenie. Tökéletesen helyes, tökéletesen jó. De ez nem reparcziáltatik egyes járatokra és egyes hajókra.* Tökéletesen elfogadom ezt az elvet, de, t. képviselőház, a jelentésnek ez a része, a mely a miniszter aláírásával van itt ellátva, nem felel meg a tényeknek. Be fogom ezt bizo­nyítani a miniszter úr számításából és iga­zolni fogom még egyéb okokkal is. A jelentós a 20-ik oldalon előszámlálja a járatokat, 25 járatot tüntet ki 1,047.000 ten­geri mértfölddel, a melyet az új szerződés értelmében kell majd az Adriának teljesíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom