Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-706

322 706. országos ülés 1901. május 10-én, pénteken. folytán bizonyos kényszerhelyzetbe jut a képviselőház, hogy meg kell szavaznia, mert gondoskodni kell a teherkocsikról, nehogy a forgalom lebonyolítása megakadjon, ezen elvi álláspontból kifolyólag mégis tiltakozom az ellen, hogy egyes előző törvények utólagos módosításokkal megváltoztattassanak, a mety módosításoknak egyenesen az a czóljuk, hogy a kormányzat a megállapított budget-tótelek ellenére bizonyos pézösszegekkel szabadon rendelkezzék. Hogy ez így van, ezt igazolja az, hogy a törvényben ki volt kötve, hogy az évente felvett összeget be kell állítani a budgetbe. Kényszerítve vagyok a törvényjavaslatot elfogadni a magyar kereskedelem és ipar érdekében, mert e 2000 kocsi hiján esetleg forgalmának, lebonyolítása megakadhatna, de előbb említett elvi álláspontnál fogA'a kötelességemnek tartom pártom nevében is tiltakozásomat bejelenteni. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Engedje meg a t. ház, hogy azonnal felvilágosítással szolgáljak a t. képviselő úr vádjaival szemben, mert azt hiszem, hogy az adatokból úgy, a mint azokat előadom, a t. képviselő úr meg fog győződni arról, hogy a törvényjavaslat egyáltalában nem érinthető azokkal a vádakkal, a. melyeket ő felhozott. Az ő vádja tulajdonképen abban kulminált, hogy az 1897 : XXX. törvényczikben megállapított programm és annak szigorú intézkedései ezáltal tulajdonképen felforgat tatnak, ennek következtében a miniszter szabad kezet nyer és dobálhatja az összegeket a vasúti befektetés tekintetében úgy, a bog}' neki tetszik s így a miniszteri felelősség, valamint a törvényhozásnak ellenőrzési joga némileg ki van játszva. A dolog nem áll ilyen rosszul, t. képviselőház, sőt egyáltalában nem áll így. Mert itt ebben a. törvényjavaslatban mi nem kérjük az 1896 : XXX. törvényczikk intézkedéseinek egészen hatályon kivűl helyezését, hanem ez csak egyszerűen némely részletre vonatkozik és hogy mely részletek azok, erre vonatkozólag mindjárt felsorolom az adatokat is. Tudniillik nem arról van itt szó, hogy az a nagy befektetési programm általában megváltoztattassók és azon garancziák, a melyek a törvényhozás ellenőrzésére nézve abban a törvényben kimondattak, felfüggesztessenek, hanem arról, hogy az 1897. évi XXX. törvényczikkben megállapított programm némely részletében, például a műhely, vontató-telepek és vizszaporítás, valamint a vonatvilágítási telepek czímén a törvényhozás hozzájárulásával már tényleg változást szenvedett úgy, hogy az egyes költségvetések alkalmával nem azon összegek vétettek fel, a melyekről az 1897 : XXX. törvényczikk, illetőleg annak tüzetes indokolása intézkedik, hanem ezektől eltérő összegek; ennek aztán az lett az eredménye, hogy például most 4,210.000. koronával kevesebbet adunk ki ezen czímeken, mint a mennyit a programm szerint kiadhattunk volna. Épen ebben rejlik a kulcsa az én javaslatomnak, mert fedezetet találnak azon öszszegekben, a melyek elmaradtak ós a melyeket erre a czólra kívánok felhasználni. Ezekre nézve tehát a fedezet legnagyobb része ebben van meg. Ismétlem, hogy mindig az egyes költségvetések alkalmával történik ez ós pedig azért, mert például magam is abban a helyzetben voltam az 1900-iki ós 1901-iki költségvetések alkalmával, hogy ha az egész összeget felveszem, ha abban az esetben a pénzügyi mérleg rosszul mutatkozott volna és így kénytelenek voltunk bizonyos resztrinkczióval élni — a pénzügyi mérleg alatt értem nemcsak az államháztartás, hanem egyúttal az állani vasutak mérlegét is — és ezen resztrinkczió eredménye volt ez a visszamaradás a programmban. Most tehát ezen összegeknek más czímeken való felhasználására, tudniillik kizárólag a teherkocsiknak megrendelésére, illetőleg fedezésére való felhasználásra kérem a felhatalmazást, ez pedig másképen nem lehet, mint hogyha az átruházási jog ezekre vonatkozólag megváltoztattatik; a törvényhozás ellenőrzése azonban az évi költségvetésben ós a zárszámadásban azért a légér élyesebben nyilvánul és azt, — a mint a t. előadó úr is kifejtette, — az 1897 : XXX. törvényczikknek intézkedései nem változtatják meg. A 3. §-ban ki is van mondva, hogy köteles a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetórtőleg úgy a költségvetés előterjesztése alkalmával a jövő évi költségvetésre az ezen czímen való előirányzatot előadni, valamint ugyanakkor számot adni arról, hogy a megelőző évben miféle összegek mire használtattak fel; tehát az ellenőrzés most is megmarad. Ha a törvényhozás ezt a javaslatot elfogadja, a helyzet az lesz, hogy a jövő évi költségvetés alkalmával számot fogok adni arról, hogy az ily módon nyert felhatalmazás útján hogyan fordíttatott az az összeg arra a 2000 kocsira ós viszont hogy a törvény többi intézkedései tekintetében a helyzet változatlanul hogyan áll, vagy pedig ha a czímek közt esetleg átruházás szüksége forog fenn, — de csakis ezen czímek közt, a melyeket bátor voltam felolvasni, — hogy az egyes czímeken miféle összeg részben a folyó évre miképen költetett el és részben mire lesz