Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-706

322 706. országos ülés 1901. május 10-én, pénteken. folytán bizonyos kényszerhelyzetbe jut a kép­viselőház, hogy meg kell szavaznia, mert gondoskodni kell a teherkocsikról, nehogy a forgalom lebonyolítása megakadjon, ezen elvi álláspontból kifolyólag mégis tiltakozom az ellen, hogy egyes előző törvények utólagos módosításokkal megváltoztattassanak, a mety módosításoknak egyenesen az a czóljuk, hogy a kormányzat a megállapított budget-tótelek ellenére bizonyos pézösszegekkel szabadon rendelkezzék. Hogy ez így van, ezt igazolja az, hogy a törvényben ki volt kötve, hogy az évente felvett összeget be kell állítani a budgetbe. Kényszerítve vagyok a törvény­javaslatot elfogadni a magyar kereskedelem és ipar érdekében, mert e 2000 kocsi hiján esetleg forgalmának, lebonyolítása megakad­hatna, de előbb említett elvi álláspontnál fogA'a kötelességemnek tartom pártom nevében is tiltakozásomat bejelenteni. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: T. ház! Engedje meg a t. ház, hogy azonnal felvilágosítással szolgáljak a t. kép­viselő úr vádjaival szemben, mert azt hiszem, hogy az adatokból úgy, a mint azokat elő­adom, a t. képviselő úr meg fog győződni arról, hogy a törvényjavaslat egyáltalában nem érinthető azokkal a vádakkal, a. melyeket ő felhozott. Az ő vádja tulajdonképen abban kulminált, hogy az 1897 : XXX. törvény­czikben megállapított programm és annak szigorú intézkedései ezáltal tulajdonképen fel­forgat tatnak, ennek következtében a miniszter szabad kezet nyer és dobálhatja az összege­ket a vasúti befektetés tekintetében úgy, a bog}' neki tetszik s így a miniszteri felelősség, valamint a törvényhozásnak ellenőrzési joga némileg ki van játszva. A dolog nem áll ilyen rosszul, t. kép­viselőház, sőt egyáltalában nem áll így. Mert itt ebben a. törvényjavaslatban mi nem kérjük az 1896 : XXX. törvényczikk intézkedéseinek egészen hatályon kivűl helyezését, hanem ez csak egyszerűen némely részletre vonatkozik és hogy mely részletek azok, erre vonatko­zólag mindjárt felsorolom az adatokat is. Tudniillik nem arról van itt szó, hogy az a nagy befektetési programm általában megvál­toztattassók és azon garancziák, a melyek a törvényhozás ellenőrzésére nézve abban a törvényben kimondattak, felfüggesztessenek, hanem arról, hogy az 1897. évi XXX. tör­vényczikkben megállapított programm némely részletében, például a műhely, vontató-telepek és vizszaporítás, valamint a vonatvilágítási telepek czímén a törvényhozás hozzájárulá­sával már tényleg változást szenvedett úgy, hogy az egyes költségvetések alkalmával nem azon összegek vétettek fel, a melyekről az 1897 : XXX. törvényczikk, illetőleg annak tüzetes indokolása intézkedik, hanem ezektől eltérő összegek; ennek aztán az lett az ered­ménye, hogy például most 4,210.000. koroná­val kevesebbet adunk ki ezen czímeken, mint a mennyit a programm szerint kiadhattunk volna. Épen ebben rejlik a kulcsa az én javas­latomnak, mert fedezetet találnak azon ösz­szegekben, a melyek elmaradtak ós a melye­ket erre a czólra kívánok felhasználni. Ezekre nézve tehát a fedezet legnagyobb része ebben van meg. Ismétlem, hogy mindig az egyes költségvetések alkalmával történik ez ós pedig azért, mert például magam is abban a hely­zetben voltam az 1900-iki ós 1901-iki költ­ségvetések alkalmával, hogy ha az egész összeget felveszem, ha abban az esetben a pénzügyi mérleg rosszul mutatkozott volna és így kénytelenek voltunk bizonyos resztrink­czióval élni — a pénzügyi mérleg alatt értem nemcsak az államháztartás, hanem egyúttal az állani vasutak mérlegét is — és ezen resz­trinkczió eredménye volt ez a visszamaradás a programmban. Most tehát ezen összegek­nek más czímeken való felhasználására, tudni­illik kizárólag a teherkocsiknak megrendelé­sére, illetőleg fedezésére való felhasználásra kérem a felhatalmazást, ez pedig másképen nem lehet, mint hogyha az átruházási jog ezekre vonatkozólag megváltoztattatik; a tör­vényhozás ellenőrzése azonban az évi költség­vetésben ós a zárszámadásban azért a lég­ér élyesebben nyilvánul és azt, — a mint a t. előadó úr is kifejtette, — az 1897 : XXX. törvényczikknek intézkedései nem változtat­ják meg. A 3. §-ban ki is van mondva, hogy köteles a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetórtőleg úgy a költségvetés előterjesztése alkalmával a jövő évi költségvetésre az ezen czímen való előirányzatot előadni, valamint ugyanakkor számot adni arról, hogy a meg­előző évben miféle összegek mire használ­tattak fel; tehát az ellenőrzés most is meg­marad. Ha a törvényhozás ezt a javaslatot elfogadja, a helyzet az lesz, hogy a jövő évi költségvetés alkalmával számot fogok adni arról, hogy az ily módon nyert felhatalmazás útján hogyan fordíttatott az az összeg arra a 2000 kocsira ós viszont hogy a törvény többi intézkedései tekintetében a helyzet vál­tozatlanul hogyan áll, vagy pedig ha a czí­mek közt esetleg átruházás szüksége forog fenn, — de csakis ezen czímek közt, a me­lyeket bátor voltam felolvasni, — hogy az egyes czímeken miféle összeg részben a folyó évre miképen költetett el és részben mire lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom