Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-706

ÍÖft. országos ülés 1901. május 10-én, isénteken. 319 niszter úrral együtt utazni. Alig késett 10 perczet vonatunk, a melynek a gj^orsvonattal lett volna csatlakozása. Nem vártak meg ben­nünket, daczára annak, hogy a vasúti üzlet­szabályzat szerint a csatlakozó vonatra 20 perczig kellene várni. Arra kérem tehát az igen tisztelt miniszter urat. hogy olasz kollé­gájánál, illetőleg az illető vasutigazgat-óságnál hasson oda, hogy minél hamarább eléressék az a czél, hogy utasaink kellő gyorsasággal juthassanak el Olaszországba, Különben, a mint már kijelentettem, a törvényjavaslatot elfogadom. Elnök: Szólásra senki sincsen följegyezve. Kérdem tehát, kiván-e még valaki szólni ? A mennyiben nem, a vitát bezárom. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: T. ház! A törvényjavaslat ellen tulajdonképen észrevétel nem tétetett, azon­ban két eszme merült fel, a melyekre vonat­kozólag méltóztassék megengedni, hogy nyi­latkozhassam. Major Ferencz t. képviselő úr azt kívánná, hogy a fiume-velencze-anconai vonal államosítta,ssék, vagy a mint röviden ki­fejezte magát, az államvasutak üzemébe vé­tessék. Azt hiszem, ha ő hivatkozik a közle­kedésügyi bizottságban tett kijelentésemre, talán egy félreértés forog fenn. Én azt mond­tam, nagyon figj^elemre méltó, ele arra nem vállalkoztam, hogy ezt valósítom is. A hajók­nak államvasút! kezelése már egy izben nem bizonyult be alkalmasnak; pedig itt sokkal egyszerűbb forgalomról, dunai hajókról volt szó, a melyeket az osztrák államvasiittársa­ságtól vett át az állam. Még kevésbbé alkal­mas az államvasutak kezelése a tengeri for­galomra nézve; itt az üzleti összeköttetések a legélénkebb és legváltozatosabb pillanatnyi elhatározásoktól függnek. Hogy itt a magán­vállalkozás mutat fel nagyobb sikereket, erre nézve elég hivatkoznom a Lloj^dra, a melynél a trieszt-velenczei forgalom tetemesen csök­kent, holott megfordítva a fiume-velenczei forgalom igen szépen folytonosan emelkedik. Ez a kezelés az üzleti szellemnek olyan élénk­ségét követeli meg, a melylyel sem az állam­vasút, sem pedig egy állam egyáltalán nem bir. Az pedig, a mit a t. képviselő úr kilá­tásba helyezett, még inkább visszariaszt ettől az eszmétől. A t. képviselő úr ugyanis azt mondja, hogy akkor nagy gyorsaságot, ké­nyelmet, fényűzést, stb. lehetne kifejteni. Is­merem az ilyen dolgot az államvasútnál és az állami intézeteknél általában; akkor a kö­zönség követelményei határt nem ismernek; akkor beruházás beruházást ós tökéletesítés tökéletesítést ér egymás után. a nélkül, hogy a, forgalom azt feltétlenül megkövetelné, és ennek következtében a kezelés sokkal költ­ségesebbé válik, mi pedig az államot és az államvasutakat ennek kitenni nem akarjuk. (Helyeslés jobbfelöl.) Az, a mit Lukáts Gyula képviselő úr fel­hozott, csakugyan áll, és az ez iránt való in­tézkedést csakugyan én is szükségesnek tar­tom, hogy tudniillik az olasz vasutakkal való összeköttetés jobban biztosíttassék. Ez alatt azt értem, hogy egy bizonyos, nem nagy idő alatt egy bizonyos spáczium, a hajók érkezé­sénél előforduló késedelem tekintetbe vehető legyen. Ez iránt a kísérletet mindenesetre kötelességemnek fogom tartani megtenni, és a mennyiben az ottani gyorsvonatok veszedelme nélkül s ezek forgalmának hátráltatása nélkül lehetséges lesz, erre bizonyára lesz is kilátás. Ott van például a nemzetközi nagy express­összeköttetés Ostende ós Dover közt; ott a hajók egy része állami hajó, mert vannak más hajók is; ott két órai várakozás van kilá­tásba helyezve a Londonba és viszont a szá­razföldre menő utasokra, illetőleg vonatokra nézve, úgy, hogy magam is voltam abban a. helyzetben, hogy csak annak köszönhetem, hogy eljöhettem idejében, mert az a két órai várakozás biztosítva van és ennek következ­tében elértük a. vonatot. Ez a dolog tehát mindenesetre figyelmet érdemel ; garancziát természetesen nem vállalhatok, mert nem tő­lünk függ a dolog, hanem belátom, hogy itt a kísérletet meg kell tenni és a mennyire le­hetséges, meg is fogom tenni. Kérem a törvényjavaslat elfogadását. Elnök: A tanácskozás be lóvén fejezve, következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy elfogadja-e a t. ház a szőnyegen levő tör­vényjavaslatot : igen, vagy nem; azután má­sodszor fel fogom tenni szavazásra a Major Ferencz képviselő úr határozati javaslatát, Kérdem a t. házat, elfogadja-e a magyar­horvát tengeri gőzhajózási részvénytársaság­gal az Adriai tenger nyugati részén teljesí­tendő parthajózás fentardása iránt kötött szer­ződés beczikkelyezóséről szóló törvényjavas­latot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Ké­rem, a t. ház tagjai közül azokat, a, kik el­fogadják, méltóztassanak felállani. (Megtör­ténik.) A ház a törvényjavaslatot általánosság­ban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a szavazás Major Ferencz képviselő úr határozati javaslata felett, Mél­tóztassanak meghallgatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom