Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-706

708. országos ülés l'JOl. május 10-én, péntekéi). 315 javaslatomat az ülés végén lesz szerencsém előterjeszteni. Következik a magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársasággal az Adriai tenger iryugati részén teljesítendő parthajózás fentartása iránt kötött szerződés beczikkelyezóséről a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata, (írom. 1007, 1038.) Az előadó urat illeti a szó. Gr. Batthyány Tivadar, a közlekedésügyi bizottság előadója: T. ház! Ezen törvényjavaslat, melynek tágyalását most kezdjük meg, részletes rendelkezéseiben többókevésbbé szó szerint megegyezik az ép most letárgyalt törvényjavaslattal, nevezetesen a hadi szolgálat, a postai szolgálat, a felügyelet, ellenőrzés stb. tekintetében, és így én ezen kérdésekre itt kitérni feleslegesnek tartom ós egész röviden csak a szerződés genezisét és annak két pontját vagyok bátor kiemelni. A nyolczvanas évek közepéig Fiume ós Észak -Olaszország közt alig volt számottevő forgalmunk, inert rendes hajóösszeköttetés az Adriai tenger két pontja közt nem volt. Mióta azonban Fiume és Velencze közt 1854-ben, Fiume ós Ancona közt pedig 1890-ben az állam szubvenczionális szerződések útján rendszeres hajóösszeköttetést létesített és az igények fokozódásához képest ezen hajószolgálatot állandóan javította és fokozta, a mint ezt az indokoláshoz csatolt statisztikai adatok bizonyítják, azóta a forgalom mindkét r.elácziőban igen örvendetesen fejlődött. Azon vállalatot, melv Fiume-Velencze és Fiume-Ancona közt a szolgálatot hivatva van fentartani, eddig egy magánvállalkozó, Schwarcz Lipót tartotta fenn. Elismerem, hogy a részletekben voltak némi kifogások ezen. vállalat szolgálata ellen, — hangsúlyozom, csak a részletekben — ennek azonban az oka talán abban keresendő, bog}- egy magánvállalkozó anyagi eszközeiben némileg korlátolva van és így az igényeknek teljes kielégítésére nem mindig képes. Ezen vállalkozó legutóbb azon ajánlatot tette a magyar-horvát társulatnak, hogy vegye át az egész szolgálatot, vegye át azt a két szerződést, a melyet ő az állammal kötött és a mely 1906 júniusában jár le. A magyar-horvát társulat természetesen csak a kereskedelemügyi miniszter úr engedélyével és hozzájárulásával vállalhatta magára: ezen szerződóst, hiszen a, szerződés jogórvényessógének átviteléről volt szó. A t. miniszter úr a maga részéről elvileg helyeselte, jóváhagyni kívánta, hogy a magyarhorvát társaság átvegye a szerződóst; felhasználta azonban, szerintem igen helyesen ós czólszerűen, az a-lkalmat arra, hogy ne egyszerűen átirassék ezen két szerződós. hanem az időközben szerzett tapasztalatoknak ós fokozott igényeknek megfelelő módon átalakított ós a hajószolgálat szaporítását involváló új szerződést kössön a vállalattal. Eddig a Schwarz-féle vállalat köteles volt Fiume ós Ancona meg Fiume és Velencze közt hetenként két járatot és a nyári hónapokban ezeken kivűl még egy harmadik járatot is tentartani Fiume és Velencze közt. Most pedig obligálva van, ezen új szerződés alapján a vállalat, hogy Fiume ós Ancona közt a nyári hónapokban egy harmadik járatot léptessen életbe, a velenczei forgalomban pedig akkor, mikor ezt a forgalom szüksége meg fogja kívánni, a minek megállapítása a. miniszter úrra van bizva, egy negyedik nyári járatot Fiume és Velencze közt fentartson. Ezen szolgálat, a mint az a bizottság jelentésében ki van mutatva, tetemes többletet képez járatokban, befutott tengeri mórtföldekben, és mindennek daczára a szerződésben kontemplált évi szubvenczió ugyanaz, a melylvel a Schwarzféle vállalat is birt. Az egész konezesszió, a mely, elismerem, nem megvetendő, abban áll, hogy a Schwarzzal kötött szerződésnek, a mely 1906-ban jár le, érvénye meghosszabbíttatott, illetőleg az új szerződés ugyanazon határidőben fog lejárni, midőn a magyar-horvát társulattal kötött főszerződés lejárata van megállapítva. Ez előny a vállalatra, a mennyiben hosszal)!) időre szól a szerződés, de előny az államra, nézve is, mert midőn lejárt, egyik szerződése, lejár a másik is egyidőben és az illető kormánynak teljesen szabad keze lesz a, forgalom újabb szabályozása tekintetében tenni azt. a mi szükséges, és nem lesz egyik vagy másik szerződős által keze bizonyos fokig megkötve. Én a dolognak részleteibe itt nem megyek bele, mert hiszen a rendelkezések azonosak az előbb kötött és elfogadott szerződés rendelkezéseivel, csupán arra szorítkozom, hogy felemlítsem, miszerint ezen szolgáját szubvencziói tetemesen csekélyebbek azon szubvencziőnál. a, melyet az itt szóba jövő Lloyel vagy más vállalat ilyen szolgálatokért kap. A vállalat, szoliditásáról, a szerződésnek nagyban és egészben teljesen megfelelő szerkezetéről itt e házban ezen vita, alatt is volt alkalmunk elismerő szavakat hallani. S igy ón azt hiszem, hogy megtelelek kötelességemnek, midőn e javaslatot elfogadásra ajánlom. Csupán egy megjegyzést vagyok köteles tenni, s ez vonatkozik a bizottsági tárgyalásokon hozott határozatokra, mely oda irányúi, hogy úgy a t. miniszter úr, mint a t. ház figyelmébe ajánljam a közgazdasági bizottság nevé40*