Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-706

310 7W>. országos ülés 1901, május 10-óu, pénteken. kötök szállítmányainak továbbítására. Ennek pedig legnagyobb hátránya, legnagyobb akadálya az, ha .olyan társulatoknak, a melyek szubvenezióban részesülnek és a melyek minden tekintetben az állam gyámolítása alatt állanak, szabad kezet adunk azon vonalakon, melyeken eddig szabad hajózási vállalatok végezték szállításaikat ós pedig határozottan a magyar kikötők érdekében, és ha úgyszólván versenyt idézünk elő azon társulatokkal szemben, a melyek sikeresebijen végezhetik a hajózást, a mennyiben nagy mérvben vannak biztosítva azon szubvenezió folytán, a mely szubvenezió fejében a rendszeres járatokat teljesítik. Ugyanazon bizonyítókokkal vélem e paragrafusnak hátrányát kimutatni, melyeket az Adria-vita folyamán előadtunk én és t. barátaim, s a melyek miatt óhajtom, hogy ezen paragrafus legalább némi módosításban részesüljön. Nem kívánok annyit, mint a mennyit az Adriánál kívántam, a hol kikötöttem módosításomban azt, hogy az engedmény csakis a rendszeres járatokra szorítkozzék ; itt csak azt óhajtom, hogy némi megszorítás legyen abban a tekintetben, hogy a szabad hajózást csak saját hajóival végezhesse a társaság. Ez által azt akarom elérni, hogy ha szabad hajózást akar űzni, kénytelen legyen hajóparkját szaporítani, s ezáltal a magyar kikötőnek hajóparkját emelni. (Helyeslés halfelöl.) Ez természetes is, mert hiszen csak ez lehet czélunk az által, hogy e társulatnak a szabad hajózási engedélyt megadjuk. Azt hiszem, ez jogos kívánalom, mert minden társulattal szemben, a melyet szubvencziónálunk és melynek minden tekintetben kezére járunk, fennállhat azon jogos kívánalom, hogy az a társulat, ha egyrészről igénybe akarja venni & jövedelmezőséget, vállalja el másrészről legalább azt a kötelezettséget, hogy az üzemet saját hajóival, azaz magyar hajókkal végzi, nem pedig bérelt hajókkal. Nem tartom szükségesnek a további indokolását ; ez annyira világos, hogy indokolásra nem is szorul; tehát röviden csak módosítványomat terjesztem elő. T. képviselőház ! A 18. §. így szól (olvassa) : »A társaságnak jogában áll a, jelen szerződésben megállapított járatokon kivűl, a, mennyiben az a kikötött kötelezettségek minden hátránya nélkül történhetik, tulajdon, A^agy más bérelt gőzösökkel szabad hajózást üzni...« Itt én a második sorban ezt a három szót: »vagy más bérelt* kihagyatni kérem és akkor szól a szakasz így (olvassa) : * tulajdon gőzösökkel szabad hajózást űzni«. Ezáltal meg van védve a- fiumei kikötő érdeke és nincs csorbítva a. társulat érdeke sem, mert szabad hajózást űzhet, csak szerezzen be hajóparkot, építkezzék és ezáltal a magyar kikötők hajóparkját emelje. Ezt a módosítást kívántam e szakaszhoz benyújtani. (Helyeslés - bal felöl.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem, kíván-e valaki szólani? (Nem!) A, mennyiben nem, a vitát bezárom. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Épen az üzletet bénítanék meg az által, ha eltiltanók a társulatnak azt. hogy bérelt hajót egyáltalán ne használjon, még szabad hajózásban se. Az ilyen összeköttetések eleinte kizárólag bérelt hajókkal kezdődnek, azokkal kísérleteket tesznek, ós a mennyiben sikerül, természetes aztán a hajópark szaporítása magától jön, mert a társulatnak saját érdeke hozza ezt magával, minthogy bérelt hajóval költségesebb a forgalom. Kérem tehát a szakasz változatlan fentartását, mert annak rendelkezései épen a forgalom érdekét szolgálják. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a 18. §-t eredeti szövegében, szemben a Major Ferencz képviselő úr által beadott módosítással? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a szakaszt eredeti szövegében méltóztatnak elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a szakaszt elfogadja és a módosítást mellőzi. Nyegre László jegyző (olvassa a 19. §-t). Lukáts Gyula jegyző: Rátkay László! Rátkay László: T. ház! A 19. §-nál a társaságnak ama kötelezettségére vonatkozólag, hogy a magyar honpolgárokat köteles gépészek stb. gyanánt alkalmazni, a szerződós szövegében ezt a szót találom: »a lehetőség szerint:'. Ez a szó, t. képviselőház, nagyon rugalmas, és nem látom a biztosítékot* benne arra nézve, hogyha a társaság nem felelne meg a szerződésnek, a t. miniszter úrnak micsoda eszköz van a kezében és miképen gyakorolja ebben a tekintetben az ellenőrzést ? Ha erre nézve a t. miniszter úr megnyugtató felvilágosítást ad, akkor nem terjesztek elő semmiféle módosítást; ha azonban ezt a megnyugtató felvilágosítást meg nem kapom, akkor kénytelen leszek módosítást benyújtani, és ezt a nagyon is rugalmas szót egy határozott és biztos kitétellel felcserélni. Kérném tehát a t. miniszter urat, szíveskedjék ebben a tekintetben nyilatkozni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : T. ház! A társulattal van egy megállapodásunk a kisebb kérdésekre nézve, ós azok közt erre a pontra nézve is. A lehető-