Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-705
705. országos ülés 1981. iiiájus 9-én, csütörtökön. 297 ben Magyarország számára biztosítani. Tíz esztendeje annak, hogy megalakult ez a társulat, a mely Magyarország kereskedelmét van hivatva előmozdítani a dalmát kikötőkben, s városokban. Ezen tíz esztendő alatt a parlamentben sokszor a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak erről a társaságról, s ma sem leszek fukar az elismerés kinyilatkoztatásával; de másrészt ki fogom fejteni azokat a. kifogásokat, különösen elvi kifogásokat is, a melyeket a társasággal és az azzal kötött szerződéssel szemben kiemelni szükségesnek tartok. (Úgy van! Helyeslés a haloldalon.) Mielőtt erre rátérnék, legyen szabad az előttem szólott t. képviselő úr beszédének két pontjára reflektálnom. Az egyik — és ez már az Adria törvényjavaslat tárgyalásánál végighúzódott az egész vitán körülmény, hogy a magyar törvén}-hozás több tagja nem •helyesli a tengerhajózási vállalatok szubvenczióját, hanem helyesebbnek tartja ennél a, kamatbiztosítást. Épen ezért a segélyezésnek bizonyos módját csak akkor kívánják megengedni, ha az illető társaságnak évi jövedelme a 6°/o-ot felül nem haladja. A jelen esetben is említi a. t. képviselőtársam, hogy a midőn a társulat ez évben ós az azt megelőző esztendőben is 10°/o dividendát adott, erre a mindenféle segélyre nem igen szorul rá. De először is megjegyzem, igen tisztelt képviselőtársam, hogy az egyes vállalatok jövedelme tekintetében bizonyos disztinkcziőt kell tennünk. A tengerhajózási vállalatok jövedelmét nem lehet összehasonlítani más vállalatok jövedelmével, mert a mint t, képviselőtársam jól tudja, az ily hajózási vállalatok hajói bizonyos idő alatt elkopnak, elromlanak; 25—30 esztendő alatt hasznavehetlenekké lesznek, tehát a vállalatnak azon idő alatt nemcsak befektetett tőkéjének kamatját kell megkapnia, hanem a tőkét magát is. Másrészt megjegyzem, hogy a társulat <i múlt esztendőben először adott, épen a kedvező konjunktúrák folytán 10% osztalékot, mert azelőtt az osztalék 7°/o-nál magasabb nem volt. Igaz, hogy a társulat bizonyos tőkemegtakarításokat eszközöl úgynevezett biztosítási alapjánál, olyan formán, hogy 22 hajóját nem biztosította; az ezek után járó biztosítási díjat — a mely 5—6—6 l /i°/o-ra szokot rúgni — félretették, s ebből teremtették elő azt az összeget, melynek segélyével most a kereskedelemügyi kormányunk által emelt igényeknek meg tudnak felelni a nélkül, hogy részvénytőkéjüket valami nagyon emelni volna szükséges. Aztán figyelembe veendő, hogy mi ezen vállalatoknak nem ajándékot szoktunk adni, hanem segítséget, azért, hogy KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXV. KÖTET. kereskedelmi érdekeinket szolgálják, ós ha e társulatok megizmosodnak ós nagy százalékot képesek adni, azon csak örülnünk kell. Az osztalék mostani magassága csak azáltal vált lehetővé, mert — hogy példát hozzak fel, — tíz esztendő alatt a Magyarországból Dalmácziába, való szállítás mennyisége 369.000 ínótermázsáról 646.000 mótermázsára emelkedett, tehát a forgalom emelkedett. Hiszen nekünk azt kell kívánnunk, hogy a kiviteli forgalom Magyarországból Fiúméba tíz esztendő alatt ne csak megkétszereződjék, hanem tízszeressé növekedjék! Ezen nekünk örülnünk kell. Major Ferencz: Ezt senki sem vitatja; ez általános igazság! Lukáts Gyula: Majd t. képviselőtársam beszédéből fogok czitálni bizonyítókot azon állításomra, hogy ő a, 10%-os osztalék magassága ellen élt kifogással. Áttérve magára a törvényjavaslatra, tudjuk, t. ház, hogy a Magyar-Horvát Tengerhajózási Részvénytársaság megalakítása Baross Gábor miniszternek nemcsak egyik kedvencz eszméje, de saját bevallása szerint egyik legsikerültebb alkotása is volt. A Baross Gábor miniszter által a, társasággal kötött szerződés most lejárván, nézzük meg, hogy az új kereskedelemügyi kormányzat hogyan kötötte meg az új szerződést. A szerződés legtöbb paragrafusát elolvasva, el kell ismernünk, hogy az igen tisztelt kereskedelemügyi kormányzat nemcsak nem engedett azon előnyökből, a melyek az eddigi szerződésben a magyar kereskedelem részére biztosíttattak, de ezeket fejlesztette is, ós mondhatni, hogy a jelen szerződés sok tekintetben előnyösebb a réginél. így például ha csak általánosságban nézzük a szerződést és a szubvenczió összegét veszszük mértföldenként, az ma kisebb, mint az előző szerződésben megállapított összeg; ma mértföldenként 97 fillér, az előző szerződós szerint pedig 1 korona néhány fillér volt; továbbá a magyar kormánynak ellenőrzési joga és befolyása a társulat minden működésére a szerződós által teljesen biztosítva van. A kormány magának tartja fenn azon kikötők meghatározását, a melyeket a forgalmi vonalokon a társulat hajói érinteni tartoznak. A tarifának megállapítása, valamint az azokban való változás, azoknak felemelése, tisztán csak a kormány beleegyezésével történhetik meg. A kormány biztosította befolyását az által is, hogy ma, nem egy, hanem három igazgatósági tagot nevez ki a társulat igazgatóságába, sőt a magyar kormánybiztos, a ki eddig ott működött, ezután is meghagyatik. Szerencsés része 3S
