Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-702
702. országos ülés 1901. kivető bizottság tagjaitól, arról, (Halljuk! Halljuk!) hogy ők nem azt mondták ki, hogy az Adria adómentességet élvez, hanem méltóztatnak tudni, mit mondtak ? Azt mondták : miután a társulat olyan mérleget mutatott be, a mely szerint az ő tiszta nyereségét csak az a szubvenczió képezte, ... Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: így van, így! Polónyi Géza: ... ők pedig az állami szubvencziót, a segélyt nem tartották megadóztathatónak, ennek folytán kimondták, hogy ezért adót a társaság nem fizet. Rakovszky István: 1,300.000 forintot irtak le! Polónyi Géza: T. képviselőház! A tényleges helyzet tehát egészen más, mint a mit önök ma törvénybe iktatnak és a mit ezen módosítás szerint is elfogadnak. (Úgy van! balfel'ől.) Mert a tényleges helyzet az, hogy adómentességet csak akkor élveznek, ha nincs több jövedelmük, mint az az 1,140.000 koronát kitevő állami szubvenczió. Most azonban, t. képviselőház, azzal a. indokolással, hogy mi csak a tényleges helyzetet tartjuk fenn, törvényileg kimondjuk, hogy az egész tiszta nyereség keresetadómentes, vagyis adómentessé válik a társulatnak tiszta jövedelme még akkor is, ha az 200 °/o-ot tesz is ki. (Úgy van! hal felől.) Bocsánatot kérek, t. képviselőház, ha akármilyen részletekben, szálankint szedik ki a nemzetnek szakállát, az teljesen mindegy. Ha én most 10 esztendőre csinálom meg azt a szerződést egy opczionális prolongáczióval akkép, hogy én azt csak ugyanazon feltételek alatt hosszabbíthatom 10 esztendőre és ha én ezzel a meghosszabbítással, a létező állapottal, homlokegyenest ellenkezőleg teljes adómentességet biztosítok ennek a társaságnak akár 10 esztendőre, akár 20 esztendőre olyan jövedelmek után, a melyek a polgári hasznot 6 °/o-on túl lényegesen meghaladják: akkor olyan dolgot műveltem, mely kölcsönös megnyugvással egyáltalában nem ilitatható törvénybe. (Ügy van! bal'felöl.) Azért, t. miniszterelnök úr és mélyen tisztelt képviselőház, talán nem felesleges ezen utolsó órában is az a kérő szó, mikor — nem akarok itt frázisokkal élni — mindenki tudja azt, hogy Magyarországon mit jelent az adóteher mindenkivel szemben: vájjon lehet-e, szabad-e ezen korszakban ilyen adómentességet üyen alakban ós ilyen módon biztosítani egy üzérkedő társaságnak : igen, vagy nem ? E lelett ne legyen közöttünk véleményeltérés. Én meg vagyok győződve, hogy úgy a t. kereskedelemügyi miniszter úr, mint a miniszteijelnök úr az utólagosan szerzett felmájus 4-éa, szombaton. 259 i világosítások után — hiszen senkisem káptalan, mindenki tanulhat később is — tisztán kell, hogy lássa, hogy magának a kormánynak sem lehetett intencziója, hogy ilyen adómentesség adassék meg, minthogy előtte is azzal argumentáltak, hogy ezzel az adómentesség biztosításával tttlajclonképeii semmi sem történik egyéb, mint a tényleges állapotnak törvénybe iktatása, most pedig a t. miniszter úr is kénytelen beigazolni ós beismerni, hogy ez nem így van. mert a most törvénybe iktatott adómentesség nem & tényleges állapotnak meghosszabbítása, hanem ezen módosítás szerint a teljes adómentességnek tíz esztendőre fix ós feltétlen, esetleg pedig további 20 esztendőre biztosítása. Tehát legyünk tisztában, t. képviselőház. Én a magam részéről a miniszterelnök úr törekvésében azt az eredményt, hogy a t. képviselőház már tíz év múlva szabadulhat meg e szerződéstől, köszönettel tudomásul veszem, mint tényleges eredményt. Ez azonban még mindig nem szül kötelezettséget reám nézve, a ki rosszalom, t. ház, a, szerződést 20 esztendőre és így rosszalom tíz esztendőre is, hogy azt az adómentességi szankcziót akár egy-egy esztendőre akár 20 esztendőre megszavazzam. (Helyeslé* a szélső baloldalon.) Ez az, t. képviselőház, a mit elmondani kötelességemnek tartottam. Egyébbként ismétlem, hogy a t miniszterelnök úr legyen kegyes beleegyezni aljba, hogy ezen módosítás nyomassák ki, oszta.ssék szót ós tárgyalását hétfőn folytassa, a képviselőház. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! (Hajijuk! Hall juh!) En egy módodosítást adtam be, a módosítást felolvastam, megmagyaráztam ós megindokoltam. A módosítás egyszerű ós világos. Kérhetném azt, hogy a, t. képviselőház tárgyalja, határozzon felette, vesse el, vagy fogadja el, mert a módosítást teljesen érthetőnek tartom, bármikép akarta, is annak egyik részét Polónyi Géza t. képviselőtársam — nem szándékosan, de előadásának eredményeként — oly módon tüntetni föl, hogy nem egészei) világos. De mert ón nem akarom azt, hogy a képviselőházban bárki is azt mondja, hogy én obruálom a. képviselőházat, meg fogom majd felszólalásom végén mondani, hogy mi az, a mit kérni akarok. De engedelmet kérek, azt a mit a t. képviselő urak, Visontai Soma és mások is akarnak, hogy ez a módosítás a közgazdasági bizottsághoz utasíttassék véleményes jelentéstétel végett, azt a magam részéről nem fogadom el; és pedig azért nem, mert nem tartom szükségesnek, mert a dolog nem annyira 33*