Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-701

701. országos ülés 1901. május 2-án, csütörtökön. 219 hogy ezen interpellációra haladéktalanul feleljen. Ezt kívántam előterjeszteni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Olay Lajos képviselő úr kívánsága közöltetni fog a kormányelnökkel, különben pedig a jegyzék tudomásul vétetik. (Zaj a szélső baloldalon.) T. ház! Mielőtt a napirendre áttérnénk, jelentein a háznak, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr betegsége miatt a mai ülésben nem jelenhet meg, és így' a mai ülés napirendjére kitűzött interpelláczióra való válaszát nem adhatja meg. Ennélfogva, kérem a házat, hogy ezt a napirendről levenni méltóztassék. (Helyeslés.) Levétetik a napirendről. Következik a napirend : az Adria magyar királyi tengerhajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyezóséről szóló törvényjavaslat (írom. 979, 992, 999) részletes tárgyalásának folytatása, és pedig a 28. §. Hogyha szólni senkisem kivan ezen szakaszhoz, akkor felteszem a kérdést: Elfogadja-e a ház a> szerződés 28. §-át: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják a 28. §-t, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Ezek szerint a szerződós 28. §-a elfogadtatik. Következik a 29. §. Dedovics György jegyző (olvassa a 29. §-t). Elnök: Felírva senki sincsen; ha tehát szólani senki nem kivan, kijelentem . . . Madarász József: Kérem, a kérdést tessék feltenni, azt követeli a házszabály. Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a szerződós 29. §-át: igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a 29. §-t elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A képviselőház a 29. §-t elfogadta. Következik a 30. §. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 30. §-át). Elnök: Kérdem a t. házat, akar valaki ezen szakaszhoz szólani? (Nem!) Akkor felteszem a kérdést, elfogadja-e a ház a 30. §-t: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják a 30. §-t, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatik. Következik a 31. §. Dedovics György jegyző (olvassa a 31. §-t). Lukáts Gyula jegyző: Buzáth Ferencz ! Buzáth Ferencz: T. képviselőház! Bár minden reményünk elveszett arra nézve, hogy a törvényjavaslat sorsán változtatni lehessen, mindazonáltal kötelességünk, hogy reá mutassunk arra, hogy az Adria miként felelt meg a. múltban kötelességének, ós hogyha e tekintetben visszaélést követett el. oly törvényes intézkedéseket tegyünk, a, mely intézkedések ezen visszaéléseknek jövőre útját állják. T. ház! A magyar kormány ós az osztrák kereskedelemügyi miniszter között 1891ben egy szerződós köttetett, a mely szerint az észak-amerikai hajójáratok, a magyar kereskedelem, illetőleg a tengerészet részére lett fentartva, evégből az osztrák kereskedelemügyi miniszter azt a garancziát adta,, hogy nem fog oly osztrák hajótársaságot szubvencziónálni, a mely ezen a, vonalon hajójáratokat fog fentartani. T. ház! Az Adriának 1891-ben, midőn az állammal a, szerződést megkötötte, a törvény akkor biztosított egy jogot, ós e jog abban állott, hogyha a magyar kormány Észak-Amerika, illetőleg nyugat, felé hajójáratokat akarna, egy hajótársaság által fentartani, abban az esetben az Adriának minden tekintetben előnyt fog adni. Ezzel az Adria, egy nagy jogot, nyert. De hogyan felelt .meg az Adria, ezen kötelezettségének ? Ugy felelt meg, hogy egy osztrák-amerikai hajótársasággal lépett összeköttetésbe, ós ezen jogának gyakorlását átruházta, arra az osztrák társaságra, a magyar kereskedelem hátrányára, a melynek érdekei pedig meg voltak védve az osztrák kormánynyal kötött szerződés alapján. Hát nagyon természetes dolog, hogyha egy osztrák hajózási vállalatnak az elsőség! jogot átruházza az Adria, azt semmiesetre ingyen nem tette. Annak pedig, hogy az Adria ezen osztrák hajótársaság részére ezt a jogot átengedte, még az a hátránya is van, hogy itt az az intenczió. mely szerint ezen a vonalon a magyar kereskedelem fellendüljön, egyáltalában kifejezést nem nyert. Sőt a magyar szabad hajózásnak ezáltal erős konkurrencziát csináltak, úgy hogy jelenleg, az-Adria agyakorlatban levő észak-amerikai hajójáratokra nézve kötött szerződés következtében a nemzet érdekének egyáltalában nem tett eleget, sőt az ellen vétett. De még érdekesebb, hogyha rámutatok ezen egyezménynek második pontjára,, mely a következőleg hangzik : »Ezzel szemben kötelezi magát az Adria, hogy az osztrák-magyar társaságnak az utóbbi által az Adria és a földközi tenger kikötőibe Észak-Amerikából, ós megfordítva, a szabad hajózási szolgálatban fentartott hajójáratokon nem fog versenyt támasztani.* Továbbá a, 4. §-ban pedig a következő kikötés foglaltatik: »Ha pedig az Adria indíttatva érezné . magát arra, hogy az észak-amerikai forgalom közvetítését rendes járatok berendezésével. 28*