Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-698
698. országos ülés 1901. április 27-én, szombaton. 171 túloldal is annyira meg van győződve ezen szerződés időszerűtlenségéről, hogy nem nagyon siet a tárgyalásokban részt venni. Tudom, hogy igen sokan lennének ott olyanok, kik velünk szavaznának ós örülnének, ha a t. kormány ezt nem tekintené pártkérdésnek, s legalább is viszszaküldenó a javaslatot a közgazdasági bizottsághoz, hogy legalább a tárgyalás alatt félsorolt hibák kijavíttassanak. Különösen pedig, hogy köttessék ki felmondási idő a kormány részére, s legyen joga talán három esztendőre ezt a szerződést felmondani, nem pedig félboiitbatlanúl 20 esztendőre ezen idő fl;lfl) uu semmi néven nevezendő joga ne legyen, ha a viszonyok változnak is, ezen szerződéstől megszabadulni. A szakaszt nem fogadom el. (Helyeslés a haloldalon.) Buzáth Ferencz: Kubina József! Kubina József: T. ház! (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Az Adria magyar királyi tengerhajózási részvénytársaság, miután az államtól a hajójáratok tekintetében úgyszólván monopóliumot és pedig beláthatlan időkre, azonkívül 1,140.000 korona évi segélyt kapott, a tárgyalás alatt levő szakaszban még teljes adó-, bélyeg- ós illetékmentességben részesül a szerződésbeli 20 évi időtartamra. Szerintem, t. ház, ha. az állam egyeseknek méltányosságot — sot ajándékokat — akar osztogatni, mindenekelőtt igazságosnak kell lennie a saját állampolgáraival szemben. Pedig, mint felhozatott, az Adria részvényei, vagy legalább is azok egy túlnyomó része nem is állampolgárok kezén vau, — a mit ón ugyan bizonyítani nem tudok, — de elhiszem, miután meg nem ezáfoltatott s figv is köztudomású, hogy a tőke kozmopolita, de mi nem is vagyunk valami tőkegazdagok. Már pedig, hogy nálunk — bár jogállamnak szeretjük magunkat nevezni, s a jog, törvény és igazság planétájában élünk — valami szigorú igazságosság uralkodnék akár a politikai jogok gyakorlata, akár vallási általános és községenként! titkos szavazás, nemzetiségek, stb. egyházpolitikai törvényes autonóm és kongegráczió, akár pedig, a mit különösen ki akarok itt tüntetni az adóztatásrendszer tekintetében; azt jó lélekkel ón nem merném állítani. Hiszen széles e világon, a művelt államok az általánosan elismert kirívó társadalmi ellentétek kiegyenlítésén fáradoznak, s e czélra még az adórendszernek progresszió irányban való jövedelmi — kereseti — és örökségi adóknál reformálását is felhasználják; addig nálunk, bár a kisgazdák általán a kis emberek tömeges tönkrejutásán, s a napról-napra fokozódó kivándorlásokon okulva az ellenzék, különösen pedig a néppárt, már évek óta az igazságos adóreformot, a földadó leszállítását, stb. sürgeti, (Igaz! Úgy van! bal felől.) Magyarország pénzügyminisztere ez ellen ridegen elzárkózik, s csak a jövővel hiteget bennünket, (Igaz! Úgy van! bal felöl.) bizonyosan azzal az utógondolattal, hogy >•>utánunk a vízözön«. Pichler Győző: Nincs előadó! (Zaj a balés a szélső baloldalon). Kubina József: Ugyanakkor pedig egy, mint mondám, idegenek kezén levő 15 s rejtetten még több (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) százalékkal dolgozó, tehát dúsgazdag társaságot, mely pedig, mint sok oldalról felhozatott, elvállalt kötelezettségeit nem teljesíti, — hajók építése, járata — nemcsak államilag szubvenczionál, hanem még teljes adó-, bélyeg- ós illetékmentességet akar biztosítani számára a magyar kormány ós különösen a pénzügyminiszter, mert azt hiszem, hogy e kérdésben ő neki van döntő szava. Ezt pedig nem tudja a t. pénzügyminiszter mással megindokolni, mint az általános tárgyalásnál hangoztatott abbeli mondásával, hogy nem szabad valakitől egy kézzel elvenni azt, a mit a másikkal neki nyújtunk. Megjegyzendő, hogy ezt az adómentesség tekintetében nyilvánította a t. miniszter. Hát. t. ház, az ón szerénv nézetem szerint az egész adózási rendszer a kölcsönös szolgáltatások elvén nvugszik »do ut des«. Hiszen azért fizetnek ős kötelesek is fizetni adót az állampolgárok, mert az állam nekik jog- és vagyonbiztonságot, az általános jólét előmozdítását biztosítja. Ez, ha nem is ellenértéke épen, de okvetlenül előfeltétele az adófizetésnek. — sőt az illetékek határozottan egy bizonyos állami szolgáltatásnak jutalmai. Ha pedig nem így van, hanem a hogy a pénzügyminiszter mondja, mert nem alkalmazza, a. t. pénzügyminiszter ezen elvét az állampolgárok millióira, kiknek alig van betevő falatjuk, s miért kell csak az ily dúsgazdag társaságnál ezt tenni, sőt teljes adómentességben részesíteni'? Nem a legkiáltóbb igazságtalanság ez, még pedig a. többi állampolgárok kárára, ? Én azt hiszem, t. ház, hogy ezt az igazságtalanságot a magyar népképviselők szavazataikkal nem támogathatják, s magam részéről a törvényjavaslat ezen szakaszát semmi esetre sem fogadhatom el, s pártolom Rakovszky István javaslatát. (Helyeslés balfelöl). Lázár Árpád jegyző: Páder Hezső! Páder Rezső: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szóló t. képviselőtársaim beszédeiben körülbelül kimerítve látom az • 22*