Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-697

152 697- oi'szágos ülés 1901 seillei járatot 72-re felemelni. Azért, mert saját hasznából, saját érdekéből teszi, mert ez által magának még nagyobb kikötőközti hasznot biztosít, és másrészt ezen kikötők közt is meg lévén szabva a maximális, az egyenlő tarifa, nincs versenytársa. így az Adria ezen kikötőkben gyönyörűen szedheti a nagy díjakat, űzhet monopóliumot, és biztosítja maga számára a nagy jövedelmet. Ezért lehetséges az, hogy az Adria az ő összes üzemének felét épen a földközitengeri kikötők közti forgalomból hozza be. Minthogy tehát nincs indokolva azon árúkkal, melyeket Fiuméből Marseillebe szállít, ez a sok járat, indokát ezen sok járat csak abban találja-, hogy ez így leghasznosabb a társulatnak ; és minthogy a társulat ezt a hasznot még jobban ki akarja venni, odadobott egy » nesze semmi, fogd meg jól«-t, vakulj magyar, beállítok 72 járatot, és nagy hangon hirdeti, hogy ennyi járatot teljesít, holott az egész csak humbug, szemfényvesztés. (Úgy van! Úgy van! Élénk helyeslés a baloldalon.) Ha, t. képviselőház, nem volna más a szerződésben, mint az, hogy ki lehet mutatni, hogy a marseillei járatok tisztán és elsősorban az Adria érdekében vannak, a magyar forgalom azokat nem kívánja meg, ezzel az Adria tüntet, másrészt a messzejáratokat idegen hajókkal végezteti, ós hogy más járatokat nem állított be a kormányzat, hanem a járatoknak úgyszólván többségét a marseillei járatoknak foglalta le: már ez tanúsítja azt, hogy az egész szerződés csak szédelgés, (Úgy van! Úgy van! Élénk helyeslés a haloldalon.) a mely szédelgéshez mi hozzá nem járulunk. Most csak azzal akarom befejezni beszédemet, hogy akkor, midőn ez a kormány nagy hanggal beköszöntött e házba, és a törvén}'', jog és igazság elvét merészelte hangoztatni: akkor ezen szerződéssel épen a jogtalanságot iktatja, az adóelengedés folytán törvénybe, és törvénybe iktatja azt, hogy e haza polgárai nem egyenlő kötelezettségek alatt állanak, így határozottan jogtalanság követtetik el a többi polgárokkal szemben, mert a törvén}

7 azon intencziója és elve, mely szerint az állam minden egyes polgárának egyenlően kell a terheket viselnie, határozottan meg van hamisítva, tönkretéve; így én, a jog, törvény és igazságnak tele torokkal való hangoztatását épen ezen szerződéssel arezulcsapva látom. (Ugy van! Úgy van! Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mindezek után azt hiszem, hogy nemcsak az ellenzéken, de úgy a volt nemzeti pártban, mint a többségben akadni fognak olyanok, a kik az adókedvezményt nem fogáprilis 26-án, pénteken. ják megszavazni, (Felkiáltások balfelöl: Beméljük!) vagy ha meg is szavazzák, úgy számoljanak először saját lelkiismeretükkel. (Élénk helyeslés balfelöl.) Rakovszky István: Múltjukkal! Major Ferencz: Vessenek számot Magyarország adófizető polgárainak nyomorával, ós legyen elég bátorságuk a választók előtt is kinyilvánítani, hogy egy olyan dúsgazdag társulatnak, mint az Adria, a mely jelenleg 10°/o-ot, sőt, ha a leírást nem akczeptáljuk, tulajdonkópen 20—25°/o osztalékot fizet, képesek voltak megszavazni a teljes adóelengedést. Ezzel tessék a választók elé menni, majd meg méltóztatik kapni a választ. Én hiszem és bizom abban, hogy nemcsak az ellenzéken, hanem a kormánypárton is fognak találkozni olyanok, a kik ezen törvényjavaslatot és e törvényjavaslatnak főleg ezen tételét önérzettel meg nem szavazzák. Ezen reményemben zárom beszédemet. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Lukáts Gyula jegyző: Buzáth Ferencz! (Nagy zaj és felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Halljunk valakit a kormánypártról!) Pichler Győző : Beszéljen valaki a kormánypártból ! Egy minisztert hogy lehet így elhagyni! Jöjjenek elő! Hol van Weiss Berthold ! (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Elnök (ismételten csenget): Pichler Győző képviselő urat kérem, méltóztassék nyugodtan lenni, a szó Buzáth Ferencz képviselő urat illeti. (Hosszantartó zaj a ház minden oldalán.) Buzáth Ferencz: T. ház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak azon intézkedése ellen, a melyet az Adria részvénytársa ságnak húsz esztendőre, vagyis ezen szerződés időtartamára adómentességet biztosít, előttem felszólalt t. képviselőtársaim az indokok egész tömegét zúdították úgy, hogy én a midőn felszólalók, beszédemet az általuk felhozott indokok súlya következtében nagyon rövidre szabhatom (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) Az általános vita során azt reméltem, még erre a rövid felszólalásra sem lesz szűk

4 ség, mert az igen tisztelt miniszter úr már az általános vitában hallhatta, hogy az ellenzék mennyire kifogásolja a törvény azon intézkedését, a mely az Adriának adómentességet szándékozik adni. És én abban a meggyőződésben éltem, hogy a t. miniszter úr nem fog arra várni, hogy erélyes akcziót indítsunk ezen rendelkezés ellen, hanem feláll majd és visszavonja ezt az intézkedést. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Miután a t. miniszter úr ezt nem tette, kénytelen vagyok felszólalni és szavazatomat röviden megindo-