Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-696

696. országos ülés 1001. április 24-én, szerdán. 113 javaslat (írom. 979, 992, 999) részletes tárgyalásának folytatása, még pedig a szerződésnek 8. §-a. Buzáth Ferencz jegyző: Major Ferencz ! Major Ferencz:. T. képviselőház! Engedje meg a t. képviselőház, hogy ezzel a szakaszszal bővebben foglalkozhassam, (Halljuk ! Halljuk!) bővebben foglalkozzam pedig azért, mert ezen szakasz nagyon fontos és lényeges feltóteleket tartalmaz, (Halljuk! Halljuk!) másrészt pedig ki nem elégítőknek tartom azokat a kötelezettségeket, a melyek ezen szakaszban az Adria ellenében a mi javunkra beiktatva vannak. Az első, a mire ki kell terjeszkednem az, hogy ezen szakasznak második bekezdése a lehető leghomályosabb. Én ugyan ezen nem ütközöm meg, t. ház, mert hiszen világos passzusokban ez a szerződés nem bővelkedik. Lehetőleg mindenütt burkoltan és az értelemnek különfélekép való felfogására ad alkalmat ezen szerződésnek majdnem minden szakasza. Már pedig egy szerződéstől elsősorban világosságot kívánunk, mert különben megtörténhetik, hogy ezen szerződésben lefektetett követeléseinkkel és jogainkkal is úgy járunk, mint a hogy jártunk az adózással; ugyanis az adómentesség a múlt szerződósben tulajdonképen nem volt bent, még sem követeltetett az adó, az adómentességet quázi belemagyarázták. Ha, t. képviselőház, ilyen preczedensekkel állunk szemben, akkor, azt hiszem, az első, a mit mi egy szerződéstől megkivánhatunk, az, hogy az a szerződés világos és minden kételyt kizáró legyen. A szerződésnek fő indoka, a meryért a t. miniszter úr mindent meg akar bocsátani, azaz minden engedményre tud reflexióval élni, az, hogy minél nagyobb hajóállománya legyen az Adriának. De, t. ház, e paragrafusnak második bekezdése oly homályos, hogy ha most, részben már legközelebbi időben pótlandó hajókról lesz szó, a mennyiben már több hajó teljesen ki van használva az Adria részéről, ezen szakaszban nincs biztosítva, hogy az Adria nem-e fog egy avult bárkát venni, azt ott átjavíttatni, átfestetni és odaállítani azon hajó helyett, a raehyet neki ki kellett' mustrálnia. Ezen szakasz második bekezdését a mi értelmezésünk szerint persze nem így kell érteni, de az Adria majd így magyarázhatja. Azt mondom tehát, hogy ezen szakaszt feltétlenül meg kell másítani ós oly módosítással ellátni, a mely minden kételyt kizár. Hogyha a t. miniszter úr azt fogja nekem mondani, hogy hiszen ezen szakaszban ő is azt akarja érteni, akkor azt hiszem, ezen szakasznak megvilágítása ellen KÉPVH. NAPLÓ, 1896—1901. XXXV. KÖTET. nem volna szabad állást foglalnia, ezt a dolog természete hozza magával, a szerződésnek világosabbá tétele máskülönben is mindenkinek kötelességében áll. Azért mielőtt a további szakaszokra térnénk, ezen szakasznál a következő módosítást óhajtom bevenni. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt az eredetit olvasom fel, hogy a t. ház a szakasz hézagait, hiányait, homályosságát lássa. A 8. §. második fiekezdéso így hangzik (olvassa) : »A mennyiben a társaság egyik, vagy másik hajója a társaság hajórajából bármely okból kivétetnék, ennek pótlására mindenkor legkésőbb egy óv leforgása alatt egy a társaság hajójegyzékéből törölttel* — s most jön az, a mi nagyon homályos — »legalább is egyenértékű és egyenlő nagyságú más hajó szerzendő be, a nélkül, hogy az államtól bármily további segéby igényeltethetnék.* Tehát »eg}'enlő nagyságú más hajó szerzendő be.« így ez csak azt fejezi ki, hogy nem követelhető nagyobb hajó, tonna-regiszter tartalom szerint, mint a mekkora, volt a kimustrált hajó; de nincs kitüntetve az, hogy annak a hajónak újnak kell lennie; már pedig nekünk az a czélunk, hogy javítsuk az Adria hajóparkját és nem az, hogy egy avult láda helyett egy másik avult ládát állítsunk be. Azt hiszem tehát, hogy eg}

T olyan szerződéstől, a mely közgazdasági szempontból annyira fontos, megkívánható, hogy világos legyen és ezért az én módosításom csak a homály eloszlatását kontemplálja. Különben meglátom majd, hogy mit válaszol a t. miniszter úr s remélem, ha elismeri, hogy módosításom a szakasz lényegén nem változtat, azt el is fogadja. Módosításom a következő: A második bekezdés e szavai után: »legalább is« e passzus helyett »egyenértékű ós egyenlő nagyságú más hajó szerzendő be«, teendő: ^egyenlő bruttó-regiszter--tonnatartalmú új hajó szerzendő be«. He ezt a módosítást el méltóztatnak fogadni, akkor mi nem leszünk kitéve annak a veszedelemnek, hogy az Adria használhatatlan hajói helyett más, még talán használható állapotban levő, de avult hajót szerez be, a melyhez olcsón jut hozzá. Igen fontos rendelkezések foglaltatnak a szakasz harmadik bekezdésében is. Ez rendelkezik arról a kedvezményről. vagy helyesebben arról a kötelezettségről, a mely a hajógyárat illeti. Azt hiszem, nincsen magyar ember, a ki ne óhajtaná, hogy megfelelő hajógj'árunk legyen Fiumében. De ha 15