Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-692
692. országos ülés 1901, április 18-án, csütörtökön. g hogy helyesnek tartom azt is, hogy egy vállalat, mint az Adria részvénytársaság, segélyben részesíttessók a magyar állam által. De ha a magyar állam ad, miután kétoldalú a szerződés, tudjuk tisztán, hogy mit kap. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Tüntessük fel tisztán, vájjon az adandó szubvenczióért megkapja-e az állam azt, a mit elvárhat attól a társaságtól, melyet védő szárnyai alá vesz, melynek létét biztosítja, úgy, hogy azok az egyének, •— kijelentem, hogy a magánéletben köztiszteletben álló egyének — kik belefektették tőkéjüket, épen a magyar állam biztosítása által ebből busás hasznot is élveznek. Én nem akarom a régi formát követni, hogy felolvassam a t. miniszter úr beszédének egyes részleteit, melyeket czáfolni fogok, hanem beszédem folyamán fogok csak ráutalni egyes kijelentéseire és azokat megczáfolni, ós így előadásom egységesen áttekinthető ós jobban megérthető lesz. Én általánosságban csak egyet akarok kijelenteni a t. miniszter úr beszédére. Sok statisztikai adat volt benne, de ezen szerződésnek a lényegét mindig kerülte; sok számot mondott, sok jóakaratot mutatott, de talán nagy elfoglaltsága folytán, vagy mert nem tartotta elég fontosnak ezt a javaslatot, minden adatot beszerzett, összehalmozott ós föltálalt, azonban nem úgy emésztette meg, mint a hogy megvoltunk szokva a múltban a t. miniszter úrtól. A t. miniszter úr csak bandukolt azokon a jelentéseken, melyek különböző oldalról beérkeztek hozzá, de ő maga a támadásokkal szemben a kiutat 116111 uR-láltiS; meg tárgyilagos alapon. Az eddigi vita folyamán az útirányokról kevés szó volt. Úgy gondoltam, hegy a részletes tárgyalásnál rá fog kerülni a sor. A t. miniszter úr legelőször is az útirányokról beszélt ós kijelentette, hogy úgy látja, azok jól vannak megválasztva, mert az útirányok ellen támadás nem intéztetett. Engedje meg a t. ház, hogy először is az útirányokról beszéljek. Igen nagy tévedésben van a t. miniszter úr, ha azt hiszi, hogy a miniszter úr irta elő, hogy melyik kikötők érintendők az Adria által. Nem a miniszter úr, hanem az Adria kívánságához képest állapították meg az útirányokat, az Adria kívánságához képest állapították meg a kikötőket, (Halljuk! Halljuk!) az Adria pedig kizárólag azokat a kikötőket biztosította magának, a melyeknek érintése leginkább fizetődik ki, mert úgy az oda-, mint a visszaszállításnál elegendő rakományt kaphat. Ez a felállított tótelem az útirányokra vonatkozólag; ezt fogok iparkodni ezennel bebizonyítani. Mért nem követelte a miniszter úr különösen a kelet- ós délafrikai partok érintését? Nem tudja talán a miniszter úr, hogy mily fontosak ezek a kikötők a. mi forgalmunkra nézve, a lisztnek, a czukornak, a fának, sőt esetleg iparczikkeinknek forgalmára nézve ? Nincs tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a kelet- és délafrikai kikötőkbe Hamburgon át vagyunk kénytelenek irányítani kivitelünket és ezen útirány következtében egyáltalán nem vagyunk képesek felvenni a versenyt a külfölddel ? Miért nem vette fel az Adria a kereskedelmünkre oly fontos levantei vonalat ? Mórt nem közlekedik az Adria Japánba és Klímába ? Azt fogja mondani a miniszter úr, — előre is jelzem rnár esetleges válaszát, — hogy a levantei vonalra a magyar keleti hajózási részvénytársaság van kiszemelve. Megjegyzem ez alkalommal is, hogy ne hagyja figyelmen kivűl a miniszter úr azt, hogy a keleti hajózási részvénytársaság a fellépő jégzajlás folytán évenként körülbelül egy félévig 5—7 hónapig képtelen hajózásokat teljesíteni a levantai irányban. Mert köztudomású dolog, hogy a galaczi kikötő rnár október végén a jégzajlás folytán járhatatlan, és ez így tart márczius elejéig; míg ellenben Fiume felé az Adriával az utunk mindig nyitva van. Megjegyzendő, hogy épen ezekben a hónapokban, midőn a keleti hajózási részvénytársaság a jégzajlás következtében nem teljesítheti kötelességét, legnag} T obb a forgalom. Ha tehát a levantei irányt átadjuk a keleti hajózási részvénytársaságnak, ez nekünk hasznunkra egyáltalában nem válik, Mag3'arország kereskedelmének és iparának fejlődésére ez előnyös egyáltalában nem lehet. De az a kérdés, hogy miért nem vett az Adria útirányokat Keleten? Az Adria útirányt Kelet felé, Japán és Khina felé azért nem választott, — ós itt nagyon kérem a miniszter urat, hogyha tévúton vagyok, méltóztassék engem megczáfolni — mert az osztrák Lloyd, illetőleg Ausztria kormánya ellenezte, mert Ausztria kormánya evvel szembeszállt. Mert ha azokat a kikötőket érintette volna az Adria, verseny keletkezett volna az Adria által érintett kikötőkre nézve, és így a szállítási díjak olcsóbbak lettek volna. Japán ós Khina oly fontos kivitelünkre nézve, hogy nem szabad tűrnünk, hogy azon kikötők az osztrák Lloydnak engedtessenek át szabad kiaknázásra. Még kevésbbé engedhető meg az, hogy a magyar állam támogassa és ezen irányban szubvenczionálja a Lloydot. Tehát nemcsak azt állítom, igen tisztelt miniszter úr, hogy a, keleti irányt épen a
