Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-671

60 t>71. országos ülés 1901. inárczius 1-én, pinteken. lett, így a. hitelt ós különösen a gazda hitelét fejleszteni lehetetlen. Szükséges és sürgős, hogy a telekkönyvi betétek A lapja megegyeztessék a kataszteri ívekkel, hogy az a helyrajzi szám, mely a, kataszterben van. megegyező legyen a telekkönyvben levő helyrajzi számokkal. Még egy kérésem van. Az 1871 : LIII. törvényezikk az úrbéres birtokviszonyok rendezéséről szólván, méltóztatnak tudni, kizár minden orvoslást oly esetekre, a mikor a tagosításnál, az úrbéri rendezésnél sérelmek fordultak elő. Az egyetlen jegorvosl'at az egy éven belül kérhető kiigazítás. Méltóztatnak igen jól tudni, hogy kiket érint ez a kérdés. A tudatlan, egyszerű földmíves népet, a mely évek múlva ébred csak annak tudatára, hogy mi történt vele, hogy nem kapta meg azt a kompoteiieziát, a melyet kapnia: kellett volna, hogy használhatatlan, kopár területeket kapott a törvény világos rendelete ellenére, ott a hol neki viszont jó szántót kellett átadnia a tagosítő földesúrnak. Számos esetet tudnék mutatni, melyekben az lírbéri rendezésnél, habár az akkori törvényhozás magasztos irányelvei szerint az lett volna, a feladat, hogy a volt úrbéres jobbágyközönség helyzetét javítsa, a tagosítás alkalmával a, földmÍA^es né}) tönkretétetett, és az a nép azóta feléledni nem képes. Kérem a t. miniszter urat, találjon módot rá, hogy olyan sérelmek, melyek a tagosítás vagy úrbéri rendezés alkalmával elkövettettek, az egy éven belüli kiigazítás esetén kivűl is kellő garancziák és óvintézkedések mellett, melyeket itt most részletezni nem akarok, orvosoltassanak és így a községek a tönkretótel ezen törvényes módja alól megszabaduljanak. (Helyienés a szélső halon.) Ezeket kívántam ezen tételnél elmondani, és kérve-kórem a t. miniszter urat, méltóztassék ezeket megszívlelni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Teleki Sándor jegyző: Gróf Eszterházy Kálmán! Gr. Eszterházy Kálmán: T. ház! Az állam feladata a jogszolgáltatást fejleszteni, szervezni és könnyen hozzáférhetővé tenni, hogy mindenki idő- és költségkíméléssel ügyeiben jogorvoslást nyerjen. Ezen elv alkalmazásaként az igazságügyi kormányzat kimondta, hogy a vármegyék járási központjain, a főszolgabírói szókhelyeken a, szükséges új járásbíróságokat felállítja, Kolozs vármegye közönsége, törvényhatósági bizottsága útján, ez alapon kérelmezett és kérte, hogy a kolozsvár-vidéki járásbíróság, melynek területe túlnagy, 200 négyszegkilométeren is felül van, kettéosztassék, és a gyalui járás székhelyén egy új járásbíróság telekkönyvi hivatallal állíttassák fel. A kolozsvár-vidéki járásbíróság alá egy rendezett tanácsú város és három járás van a megyében beosztva, 74 községgel ós 70.000 leieken felülmenő számmal. Ezeknek a községeknek nagyobb része húsz kilométeren túl is távol van a járásbíróságtól, 40 kilométerre is van néhány község és a Havason magán egy községnek végháza 73 kilométerre van a járásbíróságtól. Elképzelhető, hogy idő- ós költségkímélés tekintetéből az apróbb kihágások, vétségek ós magánjogi sérelmek tudomására sem jutnak a járásbíróságnak, ós így jogorvoslásban nem is részesülnek. De azt is vélem, hogy a gyalui járásnak, mely a Havas alján és a Havason terül el, székhelye nevezetes magyar kulturális missziót teljesít, tehát az államnak azt mindenkép erősíteni kell. (Igaz! ügy van! jobbfelöl.) Továbbá nagjdpara is fejlődik, és ez magában is megkívánja a járásbíróság felállítását. A megye törvényhatósági bizottsága, tudva azt, hogy az igazságügyminiszter behatóan isméid ezen körülményeket, hiszen Kolozsvárt több időt töltött, teljes bizalommal kéri, hogy kérelmének kedvező elintézése mielőbb bekövetkezzék. Különben a tételt elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Lukáts Gyula jegyző: Páder Rezső! Páder Rezső: »T. ház ! Nagyon fontos állami intézmények a bírósági szervezetek és az államoknak virágzására, megerősödésére, fenmaradására döntő tényezők, mert hiszen a bíróságok vannak per eminencziamhivatva érvényre juttatni az igazságot, minden törvénynek ezen főczélját és legfőbb tartalmát, megvalósítani azt, amit igen helyesen irnak az igazságügyi paloták homlokzatára: Justitia regnorum fundamentum ! Drága kincs az igazság, biztosítéka az állam életének, békéjének, a polgárság nyugodt fejlődésének, a rendnek, a személyi ós vagyonbiztonságnak, és nélküle teljesedik az a régi, igaz ós szent mondás: quid sünt regna sine justitia, nisi magna latrocinia. Nem közömbös, hanem legelső fontosságú teendő az országban jó törvényeket hozni, az ezen törvényekben foglalt igazság által a népet nevelni, benne az igazságórzetet fejleszteni ós nagy gondot fordítani az igazságszolgáltatás intézményeire, a bíróságokra. Ki tagadhatja, hogy nálunk e tekintetben igen sok és szép dolog történt; haladás, fejlődés észlelhető itt és ott' is. De azért nem hiányzik-e most is folyton az, hogy igazságszolgáltatásunk lassú és drága, némely részletekben majdnem kétségbeejtő? Ezeket a bajokat orvosolni kell, fáradság és áldozatok árán is. Különösen, hogy ha észre veszszük, hogy az igazságszol-