Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-691

691. oiveágos ülés 1901. íuárcziiiss 30-án, szombaton. 517 tartok, sőt azt hiszem, ezen a véleményen van pártkülönbség rfélkől a képviselőház min­den tagja, mert ez nem politika, ez nem párt­kérdés, (Mozgás a bal- és szélső baloldalon. Hal­juk! Halljuk! jobbról.) ez tisztán a tisztesség kérdése ós ennek következtében minél előbb tisztázandó ; ahhoz tehát mindnyájunknak kö­telességszerűen hozzá kell járulnunk. Ez volt czólom. Rakovszky István képviselő úr azonban a mai napon ebben a 'czélomban megakadá­lyozott. Legalább ebben a részben. Miután oly könnyű ós egyszerű alkalma volt nehéz­ség nélkül ehhez hozzájárulni, én természete­sen kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ebben az ügyben való további magatartására semmi súlyt nem fektetek. (Helyeslés és tetszés jobbról.) A képviselő úr azonban valamivel meg­toldotta felszólalását, hogy ugyanis én múlt­kori felszólalásom által, a melyben ezzel a kérdéssel foglalkoztam, tulaj donképen az ar­gumentumok súlya alól akartam menekülni. A képviselő úr nyomban nem így jellemezte beszédemet, mert nyomban azt mondotta volt. hogy szivéből beszéltem. Rakovszky István: Igen, az a benyo­másom is volt akkor! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Ha tehát szivéből beszéltem, akkor, még szerinte sem ért vád. Rakovszky István: Csalatkoztam a mi­niszter úrban! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter": Én pedig csalatkoztam Rakovszky István képviselő úr felfogásában. Azonban most nem Rakovszky István képviselő úr szivéből, hanem a magam szivé­ből akarok beszólni, mert kötelességemnek érzem (Mozgás balról. Éléül,- felkiáltások jobbról: Halljuk! Halljuk!) azzal a párttal szemben, a melynek loyalitását és ragaszkodását mindig tiszteltem, (Felkiáltások balról: Ahá ! Halljak ! Halljuk ! jobbról.) és a melynek loyalitására és ragaszkodására mindig nagy súlyt fektettem, mondom, kötelességemnek érzem, hogy ezennel tisztelettel kijelentsem, hogy őszintén sajná­lom, (Élénk mozgás a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon. Elnök ismételten csenget.) hogy részben magam is hozzá­járultam e kínos helyzet előidézéséhez. (Élénk mozgás és zaj balról.) Lévay Lajos: Loyalis kijelentés! Polónyi Géza: Tessék lemondani! (Nagy zaj.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter : Ennek egyetlen magyarázata. hogy becsületbeli dologban tréfát egyáltalán nem ismerek. (Élénk helyeslés jobbról.) Mikor e felett sajnálatomnak kifejezést adtam, ezzel én a ház előtt ezt az ügyet befejezettnek tekin tem. (Helyeslés jobbról.) Olay Lajos: Zárt ülést! • Elnök: Rakovszky István képviselő úr kért i szót személyes kórdósben. Rakovszky István: T. képviselőház! Én a t. miniszter urnak felszólalása folytán jöt­tem ebbe a helyzetbe. A t. miniszter úr visz­szavonta, gondolom, a mit mondott. Miután én azt mondtam, hogy mindenben csatlako­zom a t. miniszter mhoz, ebben is hozzá­csatlakozom. (Mozgás jobbfelöl.) Gajári Ödön t. képviselő úrnak pedig egyet felelek. 0 azt mondta,, hogy toldottam. Én nem toldottam, hanem emlékezetemből czitáltam; lehet, hogy toldás is volt benne, de, t. képviselő úr, sokkal többet, a mi sokkal jobban erősítette volna, álláspontomat, kihagy­tam. Gondolom, javamra lehet ezt írni még a jóhiszeműség tekintetében is. (Mozgás a jobb­oldalon.) A t. képviselő úr azt mondotta, hogy ez nem volt úri eljárás. Köszönöm, lehet, hogy nem volt úri eljárás. Sajnálom, hogy az úri felfogások ennyire eltompultak nálam, mióta e házban vagyok. De én a ház ítéletére bizom, hogy a mikor a t. miniszter úr múlt­kori eljárását láttam és ennek következtében jöttem ebbe a helyzetbe, vajion az úri fel­fogás volt-e a miniszter úr részéről. Ezt kívántam elmondani. (Helyesles a bal­oldalon. Mozgás és zaj jobbról.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter úr kivan szólani. (Hosszantartó, nagy zaj. Halljak! Halljak! jobbról.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: Minthogy a miniszterelnök úr hivatalos ügyben távol vau ós így az ansziennitás szerint nekem kötelességem Ra­kovszky István képviselő úrnak egy nyilat­kozatára megjegyzést tenni, illetőleg hozzá felhívást intézni, azért kérem csak- egy perezre a t. ház türelmét. (Halljak! Halljuk! a, jobb­oldalon. Nagy zaj és nyugtalanság balról.) A miről szó van. az bizonyára személyes természetű; engedelmet kérek, én azt hiszem, hogy épen a t. képviselő úrnak nyilatkozatával szemben ez nekem kötelességem. (Halljuk! Hall jak! a jobboldalon. Hosszantartó, nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Élénk felkiáltások jobbról: Halljuk! Halljuk! Az elnök többször csenget.) Előbbi felszólalásában azt mondotta Ra­kovszky István képviselő úr, hogy ő tud diszkrét lenni, és hogy mily cliszkrécziót köve­tett más miniszterrel szemben és itt abba hagyta a, további fejtegetést. Engedelmet kérek, ez mégis félreértésre, félremagyará-

Next

/
Oldalképek
Tartalom