Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-670
670. országos ülés 1901. február "28-ása, csütörtökön. _j_g Az. egyik a teljes átdolgozást kivánta, a másik csak egyes módosításokat indítványozott; Ezen értekezleten nyilvánult vélemények alapján azután ón bizonyos adatokat gyűjtettem a nyáron., különösen azon kérdésre nézve, hogy mennyiben tartható fenn a börtönbüntetés, hogyan történik -a börtönbüntetés végrehajtása tényleg, és egyéb kérdésekre nézve is részletesen előmunkálatokat tettem. Ezen alapon most szándékozom azután a tervezetet megállapítani és pedig abban az irányban, hogy a büntetőtörvénykönyv teljes átdolgozását mellőzöm, mert ez egyrészről megint felette elhalasztaná ezen munkálatot, másrészt pedig a büntetőjogtudomány ma sokkal nagyobb forrongásban van, semhogy azon nemzetek, melyeknek kész büntetőtörvényük van, időszerűén cselekednének, ha az egész büntetőtörvénykönyvet ezen időben átdolgoznák, akkor midőn az eszmék még kiforrva nincsenek. Mindazonáltal az általános részben is szándékozom kevés, de mélyreható változtatásokat tenni, olyanokat, melyek a bűncselekmény elleni küzdelemben hatályosak. Ide tartoznak nevezetesen a fiatalkorú bűntettesekre vonatkozó intézkedéseknek sorozata, továbbá az a kérdés, vájjon a börtönbüntetés fentartassék-e továbbra is, vagy nem, hogy a fegyházbüntetés minimuma leszállítassék-e, vagy nem. a, fogházbüntetés minimuma felemeltessék-e vagy nem, és ide tartozik a pénzbüntetések végrehajtásának a javítása. Visontai Soma: A fogházbüntetés minimumának felemelése ? Plósz Sándor igazságügyminiszter: A fogházbüntetés minimumának felemelése, mert hiszen az ismeretes, hogy e csekély tartamú fogházbüntetések nagyon károsak. Különben ezt csak mint kérdést említettem fel, mely megfontolásra érdemes. Természetes, hogy azok a kérdések is, melyeket a t. képviselő ár felhozott, például a lopás bizonyos nemeinél a. túlszigorű büntetés, továbbá a csalási eseteknek újabb átdolgozása, a hatóság elleni erőszak, a leánykereskedés elleni intézkedés és egyéb kérdések is szóba fognak jönni. Egyik felette fontos feladatomnak tekintettem — és ezt a kérdést Barabás Béla képviselő úr szintén felhozta — a telekkönyv rendezését és illetve ebben a.z irányban a szükséges törvényelőkészítő munkálatok megtételét. A lefolyt év ismét csak arról győzött meg. hogy a betétszerkeszetés és a, heh T esbítés a kivánt eredményt nem mutathatja fel, és ennélfogva tovább is ragaszkodom azon nézetemhez, hogy múlhatatlanul szükséges egy törvényt alkotni, mely a betétszerkesztést újabban fogja szabályozni, lényegileg azon elvek alapján, melyeket a múlt évi költségvetés tárgyalása, alkalmával elmondani szerencsém volt. Szükséges lesz továbbá egy második törvény, mely a telekkönyvi rendtartást fogja szabályozni, és a melynek czélja lesz telekkönyveinket egyszerűsíteni és oly intézkedéseket tenni, melyek a telekkönyvek a tényleges állapottal való összhangbahozását továbbra is fentartja. Itt lesz helyén arról is beszélni, hogy a közjegyzőknek minő befolyás adassék a telekkönyvi ügyletek felvételénél. Végre szükséges lesz egy harmadik törvény, az életbelóptetési törvény, a végből, hogy ebben megállapíttassanak azon magánjogi elvek is, melyeken a telekkönyvi rendszer nyugszik. Ezek a magánjogi elvek anticzipálandók lesznek a polgári törvénykönyvből, mert a telekkönyv rendezésével nem lehet addig A r ámi. míg a polgári törvénykönyv elkészül, s ezért szükséges lesz a magánjog ezen részeit, telekkönyvi szempontból az előléptetési törvényben alakilag ideiglenesen előre megállapítani. Véglegesen érvényes alakjukat a magánjogi szabályok majd a polgári törvénykönyvben fogják elnyerni, ahová egyszerűen átviendők lesznek. Azéletbeléptetési törvényben szándékozom gondoskodni a birtokrendezési ügyekről is, a mennyiben ezek a telekkönyvvel összefüggnek. (Helyeslés.) Egyike azon munkálatoknak, melyek szintén háttérbe szorultak a polgári perrendtartással szemben, a gabona, uzsora tárgyában készítendő javaslat. (Halljuk! Halljuk!) Legközelebb szándékozom ebben az irányban is egj tervezetet nyilvánosságra bocsátani ós egy szakórtekezletet egybehívni, s abban ezt a kórdóst megvitatni. A kérdés igen nehéz, mert egyrészről felette kívánatos és szükséges, hogy a jog örve alatt tisztességtelen ügyletek védelmet ne találjanak, másrészről óvakodnunk Íveli attól is, hogy a forgalomnak nólkülözhetlon szabadságát ne korlátoljuk fölösleges módon. A tartalomra, ezidőszorint nem terjeszkedhetek ki. Szintén háttérbe szorult némileg a, biztosítási törvény tervezete is. (Halljuk! a jobboldalait.) E tekintetben egy tágabb szakértekezletet tartottam azon szakértekezlet felett, melyet még Szilágyi Dezső igazságügyminiszter úr kidolgoztatott ós hivatali elődöm átdolgoztatott, és ezen szakértekezlet véleménye alapján a tervezetet újból átdolgoztam. Ez az átdolgozott tervezet azután még egy szűkebb tanácskozmányon. ment keresztül, s mint ilyet közöltem, azt a kereskedelemügyi miniszter úrral, a, ki erre nézve a kereskedelmi kamarákat meghallgatta. A kereskedelmi kamarák véleményei már beérkeztek, és úgy vagyok 6*
