Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-688
688. országos ülés 1901. márczius 27-én, szerdán. 467 részvények a frankfurti, a berlini, a bécsi vagy a budapesti tőzsdén helyeztetnek-e el; hanem az a kérdés, hogy hova folyik be az a pénz. (Igás! ügy van,! balfelől.) Itt van köztünk az eltérés. (Zajos helyeslés balfelől.) Mit akarok ón? Hogy az a 3 millió korona — de nem is 3 millió, hanem, a mint rögtön számszerűleg kifogom mutatni, 4milliónál is több — ne menjen Hécsbe, a magyar törvényhozás révén, a Bankvereimiek a kasszájába, hanem .menjen a hajópark gyarapítása czóljából annak az Adriának a pénztárába, a melynek érdekében ezt a szerződóst azért alkotjuk meg, hogy a magvar ipart ós kereskedelmet nagyobb hajóparkkal támogassuk. Itt van közöttünk az eltérés, abban, hogy a t. államtitkár úr azt gondolja, hogy az nekünk nemzeti hitelügyünk, hogy Lóderer úrnak 3 millió korona províziót felpénz czínión adjunk. Rakovszky István: És még többet! Polónyi Géza: A nézeteltérés közöttünk nagy. És itt az államtitkár urat még a következőkről is fel kell, hogy világítsam. Méltóztassék figyelemmel lenni arra, mit javasoltam én tegnap. Én azt mondtam: nem szabad ezt a pénzt részvón} r ek által beszereztetni, a melyekre vonatkozólag ez a különben jogilag is kétes opczionális jog fennáll: tessék elsőbbségi kötvényekkel beszereztetni, hogy az utolsó garas is folyjon be az Adria pénztárába ős ezzel gyarapítsuk annak a társaságnak az erkölcsi és anyagi értékét és erejét, hogy versenykép esebbó tegyük. Most, t. államtitkár úr, még egyet akarok csak a szives figyelmébe ajánlani és a t. miniszter úrnak is mondom ezt, hogy lássuk a dolgot tisztán és világosan. Ha az urak ezt a részvényjegyzést fogadják el, illetőleg másodrészvények, mondjuk: fiókrószvónyek kibocsátásával szereztetik be ezt a tőkét, ennek, azonkívül, hogy- ez a, 3 millió korona provízió jut annak a Wiener Bankvereinnak, még más óriási veszélye is van, tudnillik az egész Adria, úgy a mint a jelenleg van, a Wiener Bankvereinnak a zsebébe kerül. (Zajos helyeslés balfelől.) Megmagyarázom rögtön. Ma tudomásom szerint 25.000 darab részvény van kibocsátva. Ebből 10.000 van ma a Wiener Bankverein, rekte Lóderer úrnak a birtokában, tehát a felénél kevesebb. Most ez a mennyiség 25.000 rószvénynyel szaporíttatik; lesz 50.000 részvéiry. Az előbbi 10.000 rószvéiryhez hozzájárul ennek a most kibocsátott 25 részvénynek a fele, 12.500 részvény, a melyre optionális joga van a Wiener Bankvereinnak. Ezt megszerzi a Wiener Bankverein 200 koronáért darabonként, holott 446 koronát fizetI nek érte a börzén: tehát lesz neki már 22.500 darab részvénye. Igen ám. de minthog3 r 10.000 darab régi részvénye van. a melynél még a, Bezugsreeht, az elővételi jog is fennáll a fiatal, az új akcziákra ós kettő után egy akcziát kap, a 10.000 részvény után újabb 5000 darab részvényt kap, a mely neki megint most már nem 200.000 koronáért, hanem a a részvényesekre szóló elő 1 .'ételi áron fog kiadatni s itt ujabb províziót vág zsebre, és a zsebébe jut azonkívül 27.000 darab részvény És ezt mi fizetjük meg. magyar törvényhozás; egy magyar vállatot kiszolgáltatunk egy osztrák banknak (Úgy van! ügy van! Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) és még mi fizetünk neki érte 4 millió províziót. (Folytonos zaj a, baloldalon.) Erről van szó. (Zaj. Az elnök csenget.) Rakovszky István: Ez a politikai morál! Polónyi Géza: Miután Baross Gáborra is hivatkozott a t. államtitkár úr, én a boldogultnak — dicső legyen örökre emléke — véletlenül olyan barátja voltam, a mivel nem is akarok dicsekedni, de tudom az intencziót. Méltóztassanak megnézni Baross íiábor adott-e általában szubvencziót vinkulált részvények nélkül, megengedte-e valaha, hogy az állami hozzájárulások börzespekuláczió tárgyává tótessenek. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A mi véleményeltérés köztünk van, az csupán annyi, hogy a magyar kormánytól és törvényhozástól elvárom azt, hogy egy külföldi pénzintézet számára, a mire semmi szükség nincs a világon, olyan szerződést kössünk, a melylyel az felpónz czímén nemcsak províziót kap, de azonkívül még az egész vállalatot a zsebére játszszuk. Major Ferencz: Ezt magyar képviselő nem teheti! (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Polónyi Géza: Még egyszer és röviden ismétlem 1 , nem arról van szó, hogy ki veszi meg a papírokat; a kérdés az, hová folyik be a pénz. Ez a kérdés, erre méltóztassanak válaszolni. (Élénk helyeslés a baloldalon..) Rakovszky István: Ez botrány! Kérünk erre feleletet! (Hosszantartó zaj a baloldalon.) Elnök: (csenget): Csendet kérek, t. ház! (Felkiáltások a baloldalon. Nem tud erre felelni. Zaj. Felkiáltások jobbról: A miniszter felel rá! Zaj.) Lukáts Gyula jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: Kérem a t. házat, engedje meg, hogy beszédemet holnap monhassaru el. (Helyeslés. Hosszantartó zaj.) Elnök: Az idő előrehaladván a tárgyalást ma nem folytatjuk. Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését. . . (Hosszantartó zaj a baloldalon. (Halljuk ! Hall juh!) Csendet kérek ! (Hosszantartó zaj.) 59*
