Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-670
40 670. országos ülés 1901. február 28-án, csütörtökén. felhozatom és magam átnézem. (Élénk helyeslés.) Hogy imitt-amott panaszok vannak az előléptetés miatt és hog}- némelyik magát, mellőzöttnek, félreismertnek érzi, arról nem tehetek; az mindig elő fog fordulni. Sőt azt is megengedem, hogy imitt-amott rajtam is múlik, de a mi lehetséges, azt megteszem. (Helyeslés. Felkiáltások a jobboldalon : Emberi dolog!) Ezek után legyen szabad áttérnem azokra a kifogásokra, a melyek a büntetőtörvény életbeléptetése alkalmából Visontai Soma t. képviselőtársam által tétettek. így ő kifogásolja először is azt, hogy a halálbüntetés végrehajtásáról szóló rendelet inhumánus, a menynyiben csak 24 óra múlva hajtatik végre a halálbüntetés és a mennyiben a halálbüntetés végrehajtása alkalmával, közvetlenül a végrehajtás előtt az illetőnek a, halálra itélő határozat harmadszor is kihirdettetik. Az nincs ugyan a rendeletben kimondva, hogy 24 órának kell közbeesni, de az igenis benne van, hogy a kihirdetést követő napon kell a halálbüntetést végrehajtani. Ez jjedig törvényen alapszik; ezen én nem változtathatok ; mert azt mondja, a. törvény, hogy a halálbüntetés a kihirdetés követő nap reggelén hajtandó végre. Ennek tökéletesen megfelel a rendelet. Hogy pedig a, kihirdetés előtt a. halálbüntetést kimondó ítéletnek — csak a rendelkező része — röviden felolvastatik, ez a dolog természetében van. Nem lehet azt a halálbüntetést minden formalitás nélkül végrehajtani; annak mégis bizonyos hatósági aktus jellegével kell birnia, a mint ezt az ősi szokás is megállapította. (Úgy van! jobbfelöl.) Visontai Soma t. képviselő úr továbbá kifogásolja azt, hogy a büntetések végrehajtása tárgyában nem bocsátottam ki rendeletet. Megjegyzem, hogy a törvény nem hagyja meg nekem azt, hogy a büntetések végrehajtása tárgyában okvetlenül rendeletet bocsássak ki; csak annyit mond, hogy a büntetések foganatosításának részleteiről rendelet intézkedik; ilyen rendeletek vannak és a mi szükséges volt az új büntető perrendtartás által életbeléptetett változtatások folytán, arról külön rendeletekben ón is intézkedtem. De nem is tartottam volna helyesnek, hogy akkor, a midőn a bíróságok ős az ügyészségek az új törvény tanulásával, a rendeletek tanulmányozásával voltak elfoglalva, a melyeket ugyan a lehető legrövidebbre szabtam, de a melyek mégis elég nagy terjedelmet öltöttek, hogy akkor még feleslegül a büntetések végrehajtására vonatkozó rendeletek módosításával zavarjam őket. Annyival kevésbbé tehettem ezt, mert hiszen a büntetőtörvény novellája is készülőben van, és akkor azt hiszem, hogy j büntetési rendszerünkön valamit mégis fogunk változtatni. Azt hiszem tehát, hogy nem volna czélszerü most egy szerves rendeletet kibocsátani, a melyre tidajdonképen szükség nincs, ós aztán egy-két óv múlva másik rendeletet kibocsátani; és úgy vélem, teljesen helyesen cselekedtem, hogy a büntetés végrehajtás egészére kiterjedő új rendeletet nem bocsátottam ki. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.). Visontai Soma képviselő úrnak továbbá több határozati javaslata van, a, melyeknek egyike szintén a, büntető perrendtartásra, vonatkozik. Az egyik tudniillik arról szól, hogy az 1897 : XXXIV. törvény czikk 16. §-ának hatályon kívül való helyezése végett törvényjavaslat benyújtására utasíttassam. Erre nézve azt a kérelmet intézem a tisztelt házhoz, hogy méltóztassék ezt a határozati javaslatot mellőzni; én ezt ma még, a büntető • perrendtartás egyévi fennállása után időelőttinek tartom. Szükséges, hogy midőn a törvényhozásnak akaratát módosítani akarjuk, legalább kellő számú gyakorlati eset álljon előttünk, a melyek ezen módosítást szükségessé teszik ; ilyen adatokkal pedig ezidőszerint még nem rendelkezünk. És hogy a határozati javaslatokkal mindjárt végezzek, arra kell a t. házat kérnem, hogy a többi határozati javaslatot is mellőzni méltóztassék. Mindenekelőtt mellőzni kérem azt a határozati javaslatot, a mely arra kivan engem utasítani, hogy oly törvényjavaslatot terjeszszek sürgősen a t. ház elé (olvassa) : »a mely a kihágások feletti bíráskodást a közigazgatási hatóságoktól, különösen a miniszterektől, mint legfelsőbb fokban itélő politikai hatóságoktól elvonja, és vagy külön e czólra. alkotott, vagy a létező igazságügyi szervezetbe való utalással független bíróságokra bízza,« Ez a határozati javaslat mindenesetre nincs a helyes czímre intézve, Visontai Soma: A minisztériumhoz! ' Plósz Sándor igazságügyminiszter: Akkor sem tartozik szorosan véve hozzám, Széll Kálmán miniszterelnök: Én pedig szívesen szabadulnék tőle, ha foglalkozom is vele. (Derültség jobb felöl.) Plósz Sándor igazságügyminiszter: Azon törvények ja,yaslatait, a melyek a miniszterek hatáskörét közigazgatási kihágásokban szabályozzák, nem én nyújtottam be, és e törvényeket nem nekem kell végrehajtanom, hiszen ezek az illető közigazgatási hatóságokra ruháznak bizonyos teendőket, ós épen kiveszik azokat az igazságszolgáltatás kezéből. (Halljuk! Halljuk!) Egyébiránt kérem ezt a I határozati javaslatot azért is mellőzni, niert