Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-688

Ü88i országos ülés 1901. wárczius 27-én, szerdán. 453 Erre is azt mondom, hogy vagy fontos ez a szakasz, vagy nem fontos. Vagy azt akar­juk, hogy czólját érje és ekkor gondoskod­nunk kell, hogy olyan mennyiségű kőszenet bocsásson a társaság a hadügyi kormánynak rendelkezésére, a melylyel legalább tiz gőzöst megindíthasson. Hiszen egyetlenegy jóravaló gőzösnek magának egy járatra kell, hogy annyi szene legyen, mint a mennyit itt ösz­szesen kikötöttünk. (Ellenmondások.) Ha nem is kell egészen ennyi, de legalább is annak a kőszénnek .egyharmada szükséges egy gőzös számára is, mint a mennyit egy egész moz­gósítás, egy egész háború megindítására a magyar államnak, a magyar kormánynak a tár­saság rendelkezésére bocsátani köteles. Ezek mind nagyon kicsinyes dolgok a társaságnak, mert hisz nem tudom, hogy az a mozgósítás mikor történik meg. Ez is csak a társaság szűkkeblűségót mutatja,, mert ez a társaság még egy ötkrajczáros levélbélyeg­gel sem akar hozzájárulni ennek az államnak a kiadásához, hanem mindenütt kedvezménye­ket akar magának biztosítani. Legalább itt mutatta volna meg, hogy gavallér, és hogy hozzájárul valamivel ennek az államnak szük­ségleteihez. Mikor a, Grill-féle társaság az első szubvencziót élvezte, Magyarországtól 50.000 koronányi szubvencziót kapott ós, még ebből az 50.000 koronából is kikötői díjak czímén levontak tőle 8000 koronát és most egv ilyen társasáig, a mely ilyen magas szubvencziót szed, még egy levólbólyeggel sem akar az állam szükségleteihez hozzájárulni, mert még a postai kedvezményeket is kiköti magának. (Tovább olvas) : ->>A közös hadügyminisztérium jogosítva van ezen kőszénkészletek ellenőrzését az egyez­ményben ez iránt megállapítandó részletes határozmáiryok szerint gyakorolni. A mozgósítás, vagy hadi czélokra vissza­tartott hajóknak várakozási idejére a társa­ságnak járó kártalanítás a jelen szakasz 4. bekezdésébon említett, újonnan kötendő egyezményben fog meghatároztatni. A katonai szállítmányokra nézve általá­ban a, közös hadügyminiszter ós az Osztrák Lloyd, valamint néhány kisebb hajózási vál­lalat között már fennálló egyezmény határo­zatai mérvadók. Az Adria társaság a katonai szállítmá­íryok után, valamint az egyes utazó katonai személyeknek ugyanazon kedvezményeket fogja nyújtani, a melyek az előző bekezdésben em­lített egyezményben megáll a pítvák. Az esetre, ha a- társaság hajói mozgósí­tás, vagy háború alkalmával a haditengeré­szet vagy a hadigazgatás czéljaira átvétet­nek, a társaság köteles lesz a es. ós kii", közös hadügyminiszter részéről, a kereskedelemügyi magyar kii', miniszterrel egyetértői eg megálla­pított szolgálati szabályoknak megfelelni. A jelen szakasz negyedik bekezdésében említett egyezmény a.zon változtatások fen­tartásával, melyek később egyetértőleg netalán eszközöltetnének, a jelen szerződós tartamára, érvényűvel fog birni. Azon esetre, ha az előző bekezdésben említett egyezménynek a katonai szállítmá­nyok számára nyújtott kedvezményekről szóló része, bármely okból hatályon kívül helyez­tetnék, minden körülmények között fenn fog maradni a hajózási társaság azon kötelezett­sége, hogy a katonai szállítmányokat és egyes utazó katonai egyéneket, nemkülönben min­dennemű katonai tárgyakat a polgári szállít­mányokra fennálló díjtételek feléért szállítsa.« Most következik a 16. §. Itt új kedvez­mény biztosíttatik a magyar kormánynak. Méltóztassék ezt a kedvezményt meghallgatni, melyet a társaság oly óriási szubvenczióért biztosít (olvasna) : »A társaság azon külföldi kikötőkben, melyeket hajói érintenek, a cs. ós kir. consuli hatóságok, vagy a cs. ós kir. követségek írás­beli felszólítására, a hazaküldendő tengerésze­ket, vag} 7 más tengerészeti útlevéllel (tengeré­szeti könyvvel) ellátott egyéneket köteles felvenni és Fiúméba, vagy menetközben érin­tendő más magyar vagy osztrák kikötőbe szállítani, ezen szolgálatáért semminemű díjt, tehát az élelmezési költségek megtérítését sem követelhetvén, kivéve azon eseteket, midőn a hazaszállítási költségelv, melyek netán a tör­vény szerint a hajótulajdonost, vagy a hajó­ról megmentett tárgyak eladásából befolyt összeget terhelnék, az illető hatóságok útján behajtatnak. Az ily módon díj nélkül szállított egyé­nek a III. osztályú utasokkal egyenlő elhelye­zésben és élelmezésben részesülnek, szabad­ságában állván a hajó parancsnokának, hogy őket esetleg útközben a hajó szolgálatában alkalmazhassa; a társaság ügynökei és kapi­tányai azonban rendszerint nem kötelezhetők arra, hogy akaratuk ellenére egy hajóra egy­idejűleg négy egyénnél többet vegyenek fel.<­Hát itt beszéltek a kivándorlásról és azt mondták, hogy mi nem tudjuk ellenőrizni a kivándorlást, nem tudjuk utasainkat a saját hajóikon szállítani. Milliók és milliók vándo­rolnak ki kedvezmény czímén az Adria tár­saság részére és még sem akarja szállítani utasainkat. Azután azt mondták, hogy ame­rikai honfitársainkat, a kik meg vannak szo­rulva, nincsen társaság, mely hazaszállítsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom