Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-687
68?. országon ülés tóGl. márcziiis 2fi-án, kedden. 44 j képviselőház közniegnyugvással, legalább a politikai morál szempontjából teljes megnyugvással mehet ki egy kórdós alól, hogy ezt ezen az úton szanálni akarjuk és tudjuk. A mi ellen különösen fel akartam szólalni, ez a Wiener Bank ver ein-nak szóló provízió, mert tartalmazza az a szerződés Magyarország számára bár a menyországot magát, még akkor sem szavazom meg, ha azzal a »Wiener Bankverein«-nak a magyar állampolgárok pénzeiből 5,000.000 provízió biztosíttatik. Addig, míg ezt nem szanálják, ezt a szerződóst nem fogadom el. (Helyeslés.) Elnök: Gróf Tisza István képviselő úr személyes kérdésben kér szót. Gr. Tisza István: T. ház! Nagyon örülök, hogy alkalmam van mai felszólalásomnak egy részét részletesebben megmagyarázni. Annyival inkább örülök ennek, mert a gyorsírói jegyzetek áttekintése közben vettem észre Rakovszky István képviselőtársamnak egy közbeszólását, a mit akkor nem hallottam. "Ugyanis, midőn azt mondottam, hogy az eredeti okiratban utánanéztem a dolognak. Rakovszky István képviselő tír közbeszólván, ezt mondotta: »A szerződóst kell megnézni*. Midőn eredeti okiratról beszéltem, a dolog természeténél fogva azt a közjegyzői okiratot értettem, mely az alapítók és a társulat jogait rendezi ós a mely a prospektusnál is irányadó volt. Megjegyzem, a mi különben magától értetődik, hogy az az okirat 1880-ban, tehát oly időben kelt, midőn messze távol állottam attól, hog} 7 az Adriával bármi érintkezési pontom lett volna. Polónyi Géza képviselő úrnak abban igaza van, hogy az alapszabályok szövege nem fedi teljesen a prospektust. Ámde ez stiláris elnézés, a minek azonban joghatálya nem lehet, mert ebben a kérdésben nem az alapszabály az irányadó, hanem a prospektus, illetőleg a prospektus alapján kelt szerződés. Ezen szerződés értelmében az alapítóknak, vagyis az Országos Banknak jogában állott al pari venni át a részvényeket L l x l-i millió forint erejéig. Akkor, mikor az Adria az első financziális bajba jutott és a részvénytőkéjét leírta, illetőleg nem is akkor, de egy kis idő múlva, az alapítók 1,250.000 névértékre vonatkozólag az átvételi jogot gyakorolták. Fenmaradt tehát a másik 1,250.000 forint, vagyis a 2,500.000 korona névértékre, az átvételi jog, sem többre, sem kevesebbre. Daczára annak, hogy a társulatnak igazgatósága abban a meggyőződésben volt, hogy ez egy átruházható jog, a mely tehát az Országos Bank jogutódát is megilleti, mégis, tekintettel arra a felelősségre, a melylyel az ily elhatározás járhat, folyamodott oly férfiúhoz., a ki elsőrendű szaktekintély hasonló jogi kérdésekben, dr. Svvarz Gusztáv egyetemi tanár úrhoz ós az ő szakvéleménye alapján, a mel}*az átruházhatóságot minden kétségen kivűl állajútotta meg, határozta el, hogy az alapítóknak ezen álláspontját elfogadja, vagyis, hogy ezen két és fél millió forint, illetőleg 5,000.000 korona névértéknek, a melynek kibocsátásáról most szó van, a felét al pari az alapítók rendelkezésére bocsátja. Ehhez még két dolgot jegyzek meg. Az egyik az, a mint talán felteszik a t. képviselő urak, hogy sem nekem személyesen, sem a • magyar ipar- ós kereskedelmi banknak, a melynek abban az időben még elnöke voltam, ehhez a kérdéshez abszolúte semmi köze és ebből az egész elővételi jogból semmit sem kap. (Úgy van! jobbfelöl.) A második, a mit meg kell jegyeznem, hogy bizonyára, mindenféle szempontból nagyon kellemes lett volna oly megoldást találni, melynél fogva a szükséges nagyobi) tőkét új részvények kibocsátása nélkül lehetett volna fedezni. De ma, midőn az Adria egész tőkéje 2 és fél millió forint ós midőn a régi obligácziókból ennek csaknem teljesen megfelelő összeg áll még fenn . . . Polónyi Géza: Tessék aláírásokat indítani, mindjárt aláírok elsőbbségi részvényeket. Gr. Tisza István: . . . nem lehet kilátás arra,, hogy az nem lett volna lehetséges ily csekély részvénytőke mellett az annak névértékét többszörösen meghaladó egész pénzszükségletet obligácziók kibocsátása útján fedezni. Ez vezette az igazgatóságot elhatározásában, s ezt tartottam kötelességemnek felvilágosításul elmondani. (Helyeslés). Elnök: Minthogy az idő előrehaladt és szólásra, még többen vannak feljegyezve, javaslom, hogy a tanácskozás a legközelebbi ülésre halasztassék és a, holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzze ki az Adria tengerhajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatását. Hozzájárul a. ház? (Igen!) Ezt tehát a ház határozatakép kimondom és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. ti. 2 óra •"> pereskor.) KÉFVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. 56
