Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-687

436 G^ 7, országos ülés 1901. kérést intézek hozzá. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselő úr, ha egyes független polgárokból álló hatóság saját legjobb meggyőződése sze­rint valamely adó javaslatra azt mondja, hogy ez nem kötelező, vagy hogy nem fogadja el és az adó kivetésénél egyiket vagy mási­kat nem. abban az arányban róják meg, mint a hogy például a t. képviselő úr a törvény­magyarázat alapján helyesnek tartotta volna, hogy megróják, engedelmet kérek, azért be­szélni zsebmetszésről, vagy fegyházról, mint például Pichler Győző képviselő úr tette, ez még sem méltányos ós még sem helyes. Rakovszky István: A szegény embere­ket meg agyon zaklatják! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Engedelmet kérek, t. képviselő úr, a szegény emberekre való hivatkozás sem mindig igazságos és hebyes, mert e tekintet­ben azt hiszem, hogy az adókivetésnél mégis csak a. törvényeit értelmében kell eljárni. Major Ferencz: Kellett volna eljárni, de nem úgy jártak el! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter : De annak a törvénynek alkalmazását ós ínterpretáczióját mindaddig, a míg a felső fórum egyáltalában nem Ítélkezik, vagy ha kell, a törvényhozás által ujabb interpretáczió nem nyujtatik, reá kell bizni arra a ható­sá,gra és azt akozeptálni kell. Vegyük példá­id gróf Zichy Aladár képviselőtársamat. Hon­nan tudja például azt, hogy birtokai után mindenütt helyesen vetették ki az adót? Ve­gyük már most azt az esetet, hogy akad egy Rakovszky István. a ki nem barátja gróf Zichy Aladárnak, neki áll ós kezdi kutatni a kivetett adót ós reá jön az ő meggyőződése szerint, hogy a törvény értelmében Zichy Aladárra több adót kellett volna kivetni; visszavezeti a dolgot 20 esztendőre, és reá jön arra. hogy jelentékeny összegű adó hiány­zik. El fogja tűrni t. kéj)viselőtársam, hogy azt mondják róla, hogy ő ezt elsikkasztotta ? Rakovszky István: Ő jóhiszemüleg jár el, azok pedig tudják! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Engedjen meg Rakovszky t. kép­viselőtársam, úgy tudom, hogy a t. képviselő úr egy oly pártnak a tagja, a mely eminenter kereszténynek nevezi magát, és úgy tudom, hogy a t. kérjviselő urak úgy programmbeszéd­jükben, mint más beszédjeikben is mindig a keresztény szeretetről és igazságról beszélnek. Már bocsásson meg a képviselő úr, ha azt mondom, hogy épen jelleménél fogva figyelem­mel kisértem öt évi működését ebben az ország­gjuilésben, de engedjen meg, meglehet, hogy figyelmemet kikerülte, hanem ón mindig csak márczius 26-án, kedden. gj-űlöletet ós haragot láttam. (Ügy van! Ügy van! jobbról.) Rakovszky István: Igen, azokkal szem­ben, a kik megérdemlik, a kik igazságtalanul milliókat harácsoltak össze! A méhecskékkel szemben! (Zaj!) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Ne is gondolja a képviselő úr, hogy olyan gyengódtelen. vagy arrogáns vagyok, hogy a képviselő urnak diktálni akarnám, hogy kit gyűlöljön, vagy kire haragudjék ; távol áll ez tőlem. De ha ezt a jogot fenn is tartja magának, hogy az adókivető- vagy a felszólam­lási bizottságot lelkiismeretlenséggel vádolja ós azt mondja, hogy ottan lelkiismeretlenül, vagy pedig szándékosan jártak volna el hely­telenül, ez egy kissé talán mégis az egyéni Ítélet hatáskörén túl megy. (Helyeslés jobbról.) Rakovszky István: Hát a kincstár kép­viselője mit csinál? Pichler Győző : Kolozsvárott nem beszél a miniszter úr erről az adóelengedésről a vá­lasztóinak ! (Zaj. Elnök csenget.) Rakovszky István; Mi csak azokat bánt­juk, a kik megérdemlik! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Most engedje meg a t. ház, hogy még két kérdésről nyilatkozzam, az egyik a kivándorlás, illetőleg az amerikai járat kér­dése, mert ezt azzal kapcsolatba hozták; a másik a hajóit megrendelésének kérdése. Az amerikai járatokra nézve szintén úgy tüntették fel a törvényjavaslatot, hogy ez valami terhet, valami kötelezettséget róna. az országra. Nem, a szerződésben csak fenn van tartva a jog a kereskedelmi miniszter részére, hogy ha az ország pénzügyei engedik, amerikai járatokat követeljen az Adriától 300.000 ko­rona szubvenczió fejében. Ez azonban nem köti a kormányt, nem köti a törvényhozást, ez tökéletesen szabad elhatározástól függ. Akármikor, ha azt fogják találni, hogy ez a 300.000 korona a járatért sok, hogy azt más kombináczióban olcsóbban lehet megcsinálni, azt egyszerűen úgy fogják megcsinálni. E te­kintetben kötelezettség nem áll fenn, csak a jog van fentartva. Azután azt mondják, hogy ötkorona esik egy tengeri mórtföldre. Maga a számítás is rektifikálandó, mert nem 10, hanem 12.000 tengeri mértföld; ez különben jelentéktelen. Mondjuk, hogy így van; de vegye a t. képviselő úr a többi amerikai já­ratokat, ott van a Lkyd, össze lehet avval hasonlítani, hogy drága-e ez, vagy nem. De mondom, ez semmiféle kötelezettséget nem involvál. A kivándorlás tulajdonkép ennek az in­czidensóből merül fel, de ezzel szorosan nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom