Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-687
(íS7. országos ülés 1901. már'czius 2<!-án, kedden. 417 Hát, t. ház, ha a t. képviselő úr azzal az alapossággal olvasta volna el. úgy a miniszteri előterjesztést, mint a közgazdasági bizottság jelentését, melyet talán a tárgy fontossága és az általa használt erős kifejezések megkívántak volna, akkor az egész kérdés tárgytalanná vált volna. Mert — csak az egyiket olvasom fel — a közgazdasági bizottság jelentésében ez áll (olvassa) : >:Hogyha az Adria azon tíz hajót, melyet beszerezni köteles, nem a szerződés alapján szerezné be, hanem a szabad hajózási kedvezni ények alapján, ezen tíz hajó után — tehát ezen újonnan beszerzendő tiz hajó után — tizenöt éven át 490.000 korona segélyre és adómentességre volna, igénye.* Senkisem állította tehát azt, hogyha ma eltöröltetnék a szubvenczió, ós az Adria összes hajói a szabad hajózás révén részesülnének szubvenczióban, hogy akkor többet kapna 490.000 koronával az Adria, mint eddig kapott. De igenis teljesen megfelel a tényeknek, ós teljes joggal lehet azt állítani, hogy ha a,z Adria a szerződés megváltoztatásába bele nem ment volna, hanem megkapta volna az eddigi hajókért és járatokért az eddigi szubvencziót, és az új tíz hajót a szabad hajózási kedvezmény alapján hozta volna forgalomba, hogy akkor a mai szubvenczión felül 15 éven át évi 490.000 korona segélyben részesült volna. A. mérleg tehát így áll: az egyik esetben az Adria megkapja: az eddigi segélyt még a szerződésben kikötött további tíz évig ; 1911-től 1920- ig ; a másik esetben nem kapja meg ezen későbbi időszakra a szubvenczió meghosszabbítását, de megkapja az új hajók után a ma fizetett szubvenczión felül a 490.000 koronát. A számítás igen egyszerű, és én nagyobb egyszerűség kedvéért itt figyelmen kivűl hagyom azon körülményt, — pedig teljes joggal belevonhatnám, — hogy az egyik esetben a fizetések most esedékesek, a másik esetben egy későbbi időpontban; tehát az a 15 éven át fizetendő évi 490.000 korona., mely átlag 7 l /2 évre esedékes, relatíve nagyobb értéket képvisel, mint a tíz év múlva további tíz éven át fizetendő 1,140.000 korona, a melynek átlagos esedékességi terminusa 15 óv. (Ellenmondás balfelél. Úgy van ! Úgy van! a jobboldalon,.) Ha erre a t. képviselő úr a fejét rázza, ez csak azt mutatja, hogy ezekkel a pénzügyi kérdésekkel teljességgel nincsen tisztában. Mert az csak világos dolog, s azt nem is szükséges magyarázni, hogyha egy pénzösszeg későbbi időpontban esedékes, annak mai értéke kisebb. De erre csak rá akarok utalni, és teljesen figyelmen kivűl hagyom, egyszerűen összeadom a bruttó összeget, s akkor azt látom, hogy a EÉrvn. NAWA 1896—1901. XXXTV. KÖTET. szerződés alapján a tíz évre meghosszabbított szubvenczió révén kap az Adria tíz év alatt 11.400.000 koronát, a másik alapon pedig, új szerződés nélkül, a szabad hajózás alapján 15 éven át kapná a 490.000 koronát. Kapna e szerint összesen 7,350.000 koronát. Tehát kerek számokban beszélve, négy millió koronával kap többet az Adria azért, hogy azokat, a kötelezettségeket, a melyek a szerződésben reá vannak ruházva, további tíz éven keresztül teljesítse, úgy, hogy ha így számítok, az a szubvenczió, a melyet az Adria további tíz évre kap, reális, valódi értékben az eddigi 1,140.001) korona helyett évi négyszázezer koronának felel meg. Azután átmegy t. képviselőtársam a, feketetengeri járatok ügyére, és itt sajnálatomat kell ismét kifejeznem, hogy e kérdéssel sem foglalkozott kellő körűitekintéssel, mert hiszen ha e kérdésnek törvényhozási előzményei ki nem kerülik a figyelmét, akkor ez az egész vád is tárgytalanná válik. Hogy áll ugyanis a dolog? 1898. február 13-án terjesztette be a kormány a Magyar keleti tengerhajózási rószvénytársulattal kötött szerződést és annak mellékleteként beterjesztette az Adriával kötött egyezményt, a mely szerint az Adria a, keleti tengeri hajóforgalom fentartása iránt vállalt kötelezettsége alól kellő ellenszolgáltatások fejében felmentetik. Az indokolásban részletesen kifejtette a miniszter az indokokat, a melyek erre birták ós a, házat kérte, hogy az Adriával kötött egyezményt is jóváhagyólag vegye tudomásul. A közgazdasági bizottság 1898. évi február 25-én kelt jelentésében ismét foglalkozott a kérdéssel, megmagyarázta az indokokat, a melyek a javaslat elfogadására birták, és határozati javaslatot terjesztett a ház elé, a, mely Ível az egyezmény helybenhagyásának kimondását kéri a háztól. A képviselőház 1898. évi márczius 5-ón ós 7-én foglalkozott a kérdéssel. Az ellenzék részéről két szónok, — Komjáthy Béla és Major Ferencz t. képviselő urak - nyilatkozott, egyik sem fogadta el a keleti társulattal kötött szerződósre vonatkozó javaslatot, de a miniszteri és bizottsági előterjesztéseknek az Adriára, vonatkozó részével egyik felszólalt képviselő úr sem foglalkozott és a képviselőház a tárgyalás befejezte után azt a, határozati javaslatot, a melylyel a ház tudomásul veszi az Adriával kötött egyezményt, egyhangúlag fogadta el. E szerint tehát ez a dolog, akár helyes volt ez, akár helytelen, a maga illetékes faktora által ós minden ellenvetés nélkül, kifogás nélkül, egyhangúlag hozott határozattal végérvényesen elintéztetett. Ezek után a, legsiilyosabb vádra- kell át53
