Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-670
(570. országos ülés l'JOl. február 28-án, csütörtökön. 35 kontinensen talán a leghumánusabbak; azt is merem mondani, hogy ezzel nem akarok rontani nimbuszukon. Ha egyes dolgokat kiemelek és generalizálok, nem akarok sérteni. De hisz látjuk például a kereskedelmi jognál, az ipartör vénynél, hogy azok tényleg az élet követelményeinek nem feleltek meg és nem a mindennapi életnek ós nem nekünk lettek csinálva. (Úgy van! a baloldalon.) A t. miniszter úr erről nem tehet ós tudom, hogy epri gy érzi annak hiányait, mint mi, sőt konczedálom azt is, hogy legnagyobb készséggel és igazán jogos érzékkel, a melyet senkisem tagadhat meg tőle, igyekezik ezen javítani. De akkor, a mikor én ezeket úgy, a mint az országban látom, előadom, kell, hogy azon hézagokat és hiányokat itten elmondhassam. • Teljesen egyetértek Visontai Soma t. képviselőtársammal abban, hogy a büntető bíróságok körébe tartozó dolgokban novelláris úton intézkednünk kell és teljesen osztom azt. hogy a mai életviszonyok közt lehetetlen, bog} 7 egy jelentéktelen dolognak eltulajdonításáért, melylyel talán éhségét csillapítja, oly óriási büntetésben részesüljön az illető, a mint azt nap-nap után látjuk. Epúgy nem zárkózhatom el azon határozati javaslatok elől sem, melyeket Visontai Soma t. képviselőtársam itt e házban benyújtott. Az első az, a mely a sajtószabadságra vonatkozik. Abban az időben, mikor ezt itt tárgyaltuk, mi síkra szálltunk a sajtószabadság érdekében ós feltétlenül csatlakozom azon határozati javaslathoz, mely az 1897 : XXXVII. törvényezikk 16. §-ának eltörlését indítványozza és minden sajtóügyet az esküdtbíróság elé kivan utalni. Epúgy nem hunyhatok szemet azon határozati javaslat elől sem, hogy azok a szerencsétlen gyermekek, a kik a fegyházban születnek, meg ne bélyegeztessenek. Ebben feltétlenül intézkedni kell ós módot kell találnunk a törvény korrigálására, mert hiszen az is megtörténhetik, hogy a vádlottat felmentik és mégis ott lesz a gyermek anyakönyvi kivonatában, hogy börtönben született. Azon határozati javaslata elől sem hunyhatok szemet, hogy a minisztériumok kezéből az Ítélkezés egy teljesen független fórumra bízassók. Hiszen ma a minisztériumokban olyan nagymérvű az ítélkezés, hogy az ember igazán tojástánezot jár a társadalomban, hogy valahogy bele ne ütközzék olyan kihágásba, mely egyik vagy másik miniszter hatáskörébe tartozik. Ezt in infinitum forszírozni nem lehet ós azt hiszem, hogy az igen tisztelt igazságügyminiszter úr legjobban érzi ós látja, hogy ezen a téren segíteni kell és a bíráskodásnak oly mérvben való kiterjesztését az egyes minisztériumokra,, hogy az a bírói funkeziót abszorbeálja, megengedni nem szabad. Ez annál inkább fontos, minthogy nagyon jól tudjuk, hogy közigazgatásunk jelenleg milyen állapotban van. Mikor tudjuk, hogy 7 mennyire szerepel a hatalmaskodás a közigazgatás terén és menynyire befoly egyes közigazgatási tisztviselők ítélkezésébe; mikor a pártoskodás mily 7 nagyfaktor már abban a kórdósben, hogy az illető kérdőre vonassók-e, vagy 7 nem, ós azután, hogy mikép biráltassók el, akkor azt hiszem, hogy e tekintetben szintén egyek véleményeink, t. igazságügymiiniszter úr, hogy nagyon sok korrigálni való van e téren, nagyon sok hiba, sőt bűn követtetett el. Nem szabad tehát, hogy 7 a közigazgatá.d faktorok ezeket a vétségeket majdnem eg-'-ózen abszorbeálják, a mikor ott nincs független bíráskodás. Ez másrészt azért is kívánatos, hogy a polgárok lelkéből ne öljék ki az igazságosság iránti hitet. Hiszen épen a közigazgatási bíráskodás homályosította el a bírói kar tevékenységét és mikor a közigazgatási tisztviselő ítélkezett, az annak a polgárnak úgy tűnt tél, mint hogyha ez bírói ítélkezés volna, ós azokat a hátrányokat, pártoskodásokat, erőszakoskodásokat, melyeket a közigazgatási ítélkezésből kiolvasott, reá húzta a bírósági ítélkezésre és azt a meggyőződóst érlelte meg magában, hogy Magyarországon már nincs is igazságszolgáltatás. Épen a judikatura presztízsének fentartása érdekében, a mely 7 föltétlenül érintetlen, a mely 7 előtt tisztelettel hajlok meg, kívánatos, hogy 7 megszorítta:Ssék az a befolyás, mely a közigazgatási téren érvényesül. hol nem a dolog érdeme, hanem a felsőbbség befolyása ós a hatalmaskodás szerint történik az ítélkezés. Ezért teljes mérvben üdvözlöm azt a határozati javaslatot, melyet Visontai Soma, t. képviselőtársam benyújtott. Epúgy 7 emberbaráti, polgári, hazafiúi szempontból a legnagyobb készséggel csatlakozom a negyedik határozati javaslathoz, mely azt czólozza. hogy 7 a katonai büntetőtörvény 7 egyszer valahára, napvilágot lásson. (Helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Magam is katonai szolgálatot teljesítettem huzamosabb ideig, volt alkalmam a, katonai fegyházakban is szolgálatot teljesíteni, s meggyőződtem, hogy 7 egy bíró végez mindent, o a vádló, ő a védő, minden a világon; már pedig nem képzelhető. vagy 7 legalább is lámpával kell keresni az oly 7 au embert, a ki elfogulatlan lehet egyik, másik ós harmadik irányban, és mindig levetkezi az együk embert, felveszi a másikat, vagy a, har5 *
