Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-686

412 686. országos ülés 1901. niáreznis 23-án, szombaton. litikai tapintat azt fogj HJ eb t. uraknak mon- [ dani, hogy távol tartsák magukat a szavazástól ; de hol van nekem a garanczia, hogy valamennyiben meglesz az a politikai tapintat. És épúgy, a mint gróf Tisza István ós társai itt ülhettek, ülhetnek itt a jövőben mások, kik egyenesen a meggazdagodásra törekszenek, és politikai befolyásukat egyenesen érvényesítik, és a, házszabályok és közjogunk értelmében ez ellen nem tehetnénk semmit. Ebben rémítő veszély van, mert ki van zárva, hogy ez ellen tiltó szavamat itt felemelhetném. Nem mondhatnók egyebet, minthogy ez azzal a sokat hangoztatott jóizléssel ellentétben van; de jogilag nem zárhatnám ki. És ez, t. miniszter úr, az önök hibája, erről provideálni kellett volna a törvényben, mert épúgy, a hogy ülhet itt három-négy képviselő, ülhetne itt tizenkettő is, a ki az igazgató-tanácsban ül; de nónierykor elég három is ahhoz, hogy a többség meglegyen ; hiszen volt rá eset. hogy egy hasonló törvényjavaslat, a vigszinházi, egy szavazattal bukott meg. Szabad-e kitenni Magyarország törvényhozását annak a gj*anúnak, hogy itt ülnek képviselők, a kik annak a vállalatnak érdekében szavaznak? (Úgy van! halról.) Szabad-e kitenni a parlamentet annak, hogy képviselők legyenek itt, a kik már egyszer szavaztak ebben az ügyben, mert hiszen a képviselő urak szavaztak akkor, a mikor a társaság igazgató-tárnicsában a szerződés napirenden volt. Kétszer szavaznának tehát. Szabad volt-e a képviselő urakat ily nagy erkölcsi dilemma elé állítani? Gróf Tisza István azt mondotta, hogy ő büszke arra a pénzre, a mit munkájával szerzett. A t. képviselő úr helyesen teszi. Az Adria megfizette, az Adria fizetése fejében munkát teljesített, ez helyén van. De következik az ezzel szemben való ellenkövetelés. Az Adria a t. képviselő úrtól megkövetelheti, hogy szolgáljon híven, igazán, jól. helyesen. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) De most itt van gróf Tisza István a képviselő. Gróf Tisza István a képviselő •— nem szólok a fizetésről — magára, vállalt egy nagy kitüntetést, mert kitüntetés a választók bizalma. Ennek fejében köteles gróf Tisza István és kötelesek társai. — mindig ideértem a társait is, — köteles gróf Tisza István e törvényjavaslatnál az ország érdekeit megvédeni, megvilágítani, sorompóba lépni értük. De, t. képviselőház, ón azt hiszem, az Adriának nem az a fő érdeke, hogy az ország érdeke legyen megvédve, hanem az, hogy a saját érdeke legyen megvédve. (Igaz! a baloldalon.) A kik ott vannak az Adriában, azok az Adriát védik. Nekünk az ország érdekét kell megvédenünk. Ily erkölcsi dilemma elé állította a t. kereskedelemügyi miniszter úr az illető képviselő urakat, ós ily közjogi nehézségeket idézett elő. (Mozgás a baloldalon.) ' Zárom hosszúra nyúlt beszédemet, t. képviselőház. Mikor én e házba beléptem, ismertem a sok visszaélést; nem hittem, hogy ily nagymérvűek; feltettem magamban az első percztől, hogy rettenthetlenűl fogok ellenük harczolni. Én itt is nagy visszaélést látok. Ha semmi egyéb nem volna, már ez a közjogi kórdós magában véve is elégséges visszaélés. Nem látom annak szükségét, hogy itt a huszadik században adóprivilógiumokat adjunk, a mikor ezek a privilégium ok már megszűntek, nem látom annak szükségét, hogy a szerződést így suttyomban csinálják meg. Mert arra is vannak bizonyítókaim, hogy a t. miniszter úr semmiféle szakközegeket nem hitt össze, a kik hozzá folyamodtak, azt mondta az illetőknek, hogy a dolog be van végezve és ténynyé vált. Mondhatom, nagyon nem szép formában létesült ez a szerződós. Nem kutatom, nem keresem, mi az oka. Sajnálom a t. kormány érdekében, hogy ily javaslatot ilyen időben idehoztak. (Igaz! a baloldalon.) Sajnálom, mert ez a törvényjavaslat egymagában képes megczáfolni minden szót, a mely a t. miniszterelnök és a többség részéről is felhangzott. A törvényjavaslatot nem fogadom el, és a következő határozati javaslatot terjesztem be. (Halljuk! Halljuk! a hal- és szélső baloldalon. Olvassa): ^Határozati javaslat. Miután az 1801 : XXX. törvényczikk értelmében az Adria magyar tengerhajózási részvénytársasággal kötött szerződés még tiz évig van érvényben, a képviselőház e szerződés meghosszabbítását ezidőszerint nem tartja czélszerűnek.«. (Elénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kivan szólani. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : T. képviselőház! (Halijuk! Halljuk!) Eszemben sincs, hogy a t. képviselőház kifáradt figyelmét igénybe vegyem; (Halljuk! Halljuk!) csak egy rövid iryilatkozatra szorítkozom. Nyilatkozatomnak első része az, hogy azokkal a vádakkal és támadásokkal szemben, a melyekkel Rakovszky István t. képviselő úr a szerződést és eljárásomat illette, kötelességszerűen — becsületbeli ós hivatalbeli kötelességem szerint egyaránt — részletesen, tárgyilagosan, adatokkal fogok a legközelebbi ülésben válaszolni. Csak arra kérem a t. házat, méltóztassék ezt a kötelességemet a legszigorúbban mérlegre vetni és azután ítélni. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) A miért most felszólaltam, azt hiszem,