Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-686
4/J4 sm ' OFSK&gés ülés 1901. és nem volt inkompatibilitás, és akkor, igaz, szegény vitorlás hajók voltak, de volt 165. A miniszter úr így mondja, ebben hiszek a miniszter úrnak. Különben többen is. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Bár egyébben is hinne! Rakovszky István: 165 hajó volt; elismerem, hogy nem lehet ezeket semmi párhuzamba hozni a gőzhajókkal. Hanem, t. képviselőtársam, ha nem az Adriát szubvencziónálnák ilyen formában, ha abból 42.000 koronából, mely esik egy hajóra, adnánk át 50°/o-ot egy más hajótársaságnak, hajózásunk sokkal jobban fellendülne. Nincs nekem szükségem arra, hogy épen az Adria lendüljön fel. Én a magyar kereskedelmet ós a magyar hajózást akarom felvirágoztatni és lendületbe hozni. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Nagyon csodálkozom, t. ház, hogy egy függetlenségi párti képviselő úr, mint a minő Lukáts Gyula képviselő úr, a ki tengerész volt, ilyen közbeszólással fordul felém. Midőn Baross Gábor megalapította az Adriát, — itt van az indokolás, talán elhiszik nekem, nem fogom az egészet felolvasni, a t. miniszter úr is ismeri azt, — ez indokolásban azt mondta: Egy magyar kereskedelmi hajótársaságot akarok teremteni azért, hogy a magyar lobogó mindenütt legyen a tengeren. Hát, t. képviselőtársam, a ki ezt a szubvencziót igazságosnak tartja, jobban tudja, mint ón, hogy ez az Adria ezen 42.552 korona szubvenczió folytán abban a szerencsés helyzetben van, hogy idegen, angol hajókat bérel ki; tudja jobban, mint én, hogy ezen idegen hajók, idegen lobogó védelme alatt állanak és ha befutnak egy kikötőbe, idegen konzul fenhatósága alatt állanak. Hát azért adjunk 42.000 korona szubvencziót egy hajó után az Adriának. — a helyett, hogy új hajótársaságok keletkezését tennők lehetővé,— hogy az Adria a magára A T állalt hajójáratokat egy más, idegen hajótársaságra bizza ós ez a 42.000 korona egészen az Adriának a zsebében maradjon? Mert hiszen a 2,510.000 koronának majdnem a fele, 1,144.000 korona, csak az Adriának kezében marad, és a többi társaságoknak csak apró-cseprő összegecskék jutnak. És t. képviselőtársam megvédendőnek, helyesnek találja azt, hogy az Adria ebből a 2,510.000 koronából 50°/o-ot kapjon s mégis idegen hajótársaságokra bizza a hajózást? Ezt legkevésbbé vártain egy függetlenségi párti képviselőtől, különösen tamilmányút után! Lukáts Gyula: Mit akar ezzel a tanulmányúttal ? Rakovszky István: Az rxjságokban olárcieius 23-án, szombaton. vastam, hogy a t. képviselő úr tanulmányozta a dolgot Fiúméban. Ennyi az egész. Figyelmeztetem a t. házat, hogy ez a szerződés — és most jutok a legnehezebb bizonyításra — monopóliumot ad az Adriának. A szerződésnek 31. §-a ekként szól: A magyar királyi kormány kötelezi magát, hogy a jelen szerződésben megnevezett vonalokra ezen szerződés tartama alatt semmi hajózási vállalatnak állami segófyt nyújtani nem fog. Ez helyes. Madarász József: Nem helyes! (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Rakovszky István: Ha meg van kötve tíz évre a szerződós, nem bánom. De azontúl, mondja meg a t. miniszter úr, nem volna-e szerencsésebb megoldása a kérdésnek és nem lehetne-e akkor elkerülni az ilyen dolgokat, hogy egy társaság 42.000 koronát kapjon egy hajó után, hogyha a t. miniszter úr nem ezt a társulatot szubvencziónálná, hanem a vonalakat? Ha a t. miniszter úr a vonalakat szubvencziónálná, akkor szabad konkurrenczia támadna, és a t. miniszter úrnak hatalmában lenne akkor, hogy a konkurrencziátpremiirozza, és ezáltal aztán igazán fellendülne a magyar tengeri hajózás. De nem úgy kell eljárni, hogy r az egyik társulattal, a melynek íinancziális prémiumokat adunk ós a melynek üzletét így biztosítjuk, lehetetlenné teszszük az igazi fellendülést. Sokkal aggasztóbb a szakasz második bekezdése : »Ha a magyar királyi kormány az 1. §-ban felsoroltakon kivül nyugot felé más járatok rendszeresítését tervezné, e részben mindenekelőtt az Adria magyar királyi tengerhajózási részvénytársasággal fog érintkezni, mely egyenlő feltételek mellett más vállalkozó felett előnynyel birand.« Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Egyenlő feltételek mellett! - Rakovszky István: Majd rátérek. De felhívom a t. ellenzék figyelmét ezekre: »Ugyanaz áll a szerződós tartamának lejártával, ha a magyar királyi kormány az Adria magyar királyi tengerhajózási részvénytársaság hajói által bejárt vonalakat továbbra is szerződésszerűen biztosítani óhajtja.«. T. miniszter úr! ELa ezt a szerződést ós ezt a czikket így beczikkebyezzük, ki van zárva 20 évre annak lehetősége, hogy a t. miiiiszter úr akárminő új versenytársaságot oly vonalakon, a melyeket az Adria még le nem foglalt, szubvencziónáljon. Igenis, mert ha egyenlő feltételek alatt szubvencziónálja, az Adria ki fogja jelenteni, hogy ő veszi át a vonalat, ő kapja a szubvencziót ós ezáltal megfojtja a konkurrencziát. (Úgy van! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) A második bekezdés oda kon-
