Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-686
402 08(5. országos ülés 1901. márczius 23-iiir, szombaton. most úgy átváltoztatni, hogy prejudikáljon, a mint be fogom bizonyítani, hogy prejudikál; ettől az Adria-társaságtól pedig, ha ezt a szerződést újból megerősítjük, Magyarország nem szabadul soha (Úgy van! bal felől.) mivel ez egy örökös szerződós, a mennyiben a 31. §-ban oly kifejezések és oly pontozatok vannak felvéve, hogy mindörökké, a végtelenig lehetetlenné teszik egy új hajózási társaságnak a szubveneziónálá,sát. (ügy van! balfelöl.) Ezt a 81. §-ból később ki fogom mutatni. De ha olyan jók a konjunktúrák, mint a hogyan a t. miniszter úr és a közgazdasági bizottság előadója kijelentették, akkor nem ennek a szegény magyar államnak a gondja az adózó polgároknak utolsó filléreit kipréselni, hogy az Adriának hajóállománya szaporodjék, hanem akkor a társaság feladata, hogy hajói szaporításáról gondoskodjék. De nézzük csak, t. miniszter úr, mikópen tett eleget a társaság kötelezettségeinek eddig! (Halljuk! Halljuk.') És itt kitérek gróf Batthyány Tivadarnak felszólalására, a ki elpanaszolta," hogy minő ügyetlen volt az Adria akkor, a mikor azt a rossz hajóállományt átvette. Ez akkor az Adriának saját ügyetlensége volt. Hanem arról azután nem panaszkodott, hogy most mily haszontalan rossz, rozoga állapotban van a társaság hajóparkjának tetemes része. A »Tisza«, >>Matlekovics«, » Baross?, »Adria*, * Szapáry«, » Zichy*, ezek a hajók mind hasznavehetetlen, rossz állapotban levők ; oly annyira;, hogy a, társaságnak bajai vannak a biztosító-társaságokkal, a. melyek ezeket a hajókat nem akarják biztosítani. De, az 1891 : XXX. törvényczikk 9. §-a értelmében a társaság tíz új hajónak 1901-ig leendő beszerzésére volt kötelezve. Ezeket be is szerezte. 191 l-ig öt hajót volt köteles beszerezni. Ezt az öt hajót azonban a mai napig be nem szerezte, nem is lehetett erre kényszeríteni. De most előáll a t. miniszter lír ós azt mondja, hogy nagy vívmány az, hogy hajóparkját tizenöt új hajóval kell a társaságnak megszaporítania ós ezért, mert ezt a nagy beruházást teszi, megadja a miniszter úr a társaságnak a, szerződés meghosszabbítását és biztosítja, neki a többi előnyöket. Mostpedigáttérek arra a körülményre, hogy a miniszter úr a járatokat említi fel, mint valami nagy vívmányt, a melyet kivívott. Szóvolt itt, Páder Rezső t. barátom említette fel, a valencziai járatokról. A t. miniszter úr ezt a valencziai járatot olyan nagy vívmánynak tüntette fel, holott senki sem kérte ezt a, járatot: de igenis kérték az összeköttetést Bordeauxval, és Fiume-Oettevel. Ezeket azonban a t. miniszter úr nem biztosította és nem tudta kivinni ennél a társulatnál, alkalmasint azért, mert ezek nem fizetik ki magukat. De nézzük most a járatok számát ós a járatok hosszúságát. (Zaj a jobboldalon.) A t. miniszter úr ezen hajójáratokat úgy tünteti fel, mint nagy vívmányokat, mert megszaporította ezzel a járatokat s a tengeri mórtföld is több, mint az előtt volt. Ez a megszaporítás látszólagos ós bocsássa meg nékem a t. miniszter űr, — hisz nem ő követte el, csak félrevezették, — ez a megszaporítás tiszta szédelgés. (Halljuk! Halljuk!) Itt két járat van, a melyen megfordul az egész dolog: a fiume-valencziai ós a fiumemarseille-i vonal. Az első évente 52, kitesz 71.460 mértföldet, a másik 72, évente kitesz 88,520 mértföldet. De ez a Ivét járat nem egyéb, mint egy járat és ennek a meghoszszabítása. Az 52 járat ugyanis, a mely Spanyolországba meg}', nem egyéb, mint a fiume-marseille-i vonalnak meghosszabítása egész Barczellon'áig. Tehát, ha igaz lenne a kimutatás, akkor csak a különbözetet lenne szabad kitüntetni, a mely Valenczia és Marszeille között 220 tengeri mórtföld. Ezt kellene 52-szer venni, a mi kitesz 11.440 mórtföldet. Ha. ezt egyesítjük a 72 marseille-i járattal, akkor kijönne 94.960 tengeri mórtföld a t. miniszter úr által kimutatott 155.880 tengeri mértfölddel szemben. Ez pedig mínusz 60.320 tengeri mértföld. (Helyeslés a, baloldalon.) Tudom én. t. miniszter úr. hoQ-v minő ellenvetéssel készül erre. Ez az a, kis csillag a jelentésben, nézzük meg tehát azt a kis csillagot, ez vonatkozik a 18. számú fmme-portugália.i, algir-tunisz-i és tanger- fiumei járatokra, a melyeknek csak egyszerű hosszúsága van a rovatba felvéve, de az összegezésben hiányzik a kitétel, mert a csillagos jegyzet azt mondja, hogy miután az illető járatok a marseille-i ós barczelloni vonalon, mint külön járatok lettek feltüntetve, itt rekompenzácziókópen ezt az 1250 és 1880 mértföldnyi egyszerű tengeri utat, képező járatoknak a sokszorozását, a végösszegét nem hozta be az összegezésbe. Ez így is van. Csakhogy ez az 1250 mórtföld és 1880 mértföld nem 1250 és nem 1880 mórtföld. Tessék csak egy tengeri térképet a kezébe venni s akkor azt fogja látná a, t. miniszter úr, hogy miután ez a szerződós ós az indokolás is megengedi, hogy ezen járatok Tuniszból, Algírból ós Portugáliából egyesíthetők más angliai és brazíliai járatokkal, ez csak 50 tengeri mértföldnyi eltérést tesz ki Algírtól ós Tangertől, 30 mértföldnyi eltérést Portugáliától úgy, hogy ha 900 mórtföldbe számítom ki ezen járatokat, ez felel meg valóban a különbözetnek, a mi pedig, a
