Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-686

398 fi8(i- wszágos ülés 1901, márczius 23 ám, szombaton. (Helyeslés.) Az ellenőrzés, a mint az ma gya­koroltatik, szerintem nem megfelelő. Nem teszek a t. miniszter úrnak szemrehányást: mert hiszen ez már régtől fogva rendszer nálunk az egész vonalon. Mikópen igyekezzünk az ellenőrzést gyakorolni? (Halljak! Halljuk!) Ennek egyik módja az, hogy a kormány ki­nevez, delegál az illető társulatba igazgató­sági tagokat. Én ezért nem tudok lelkesedni. (Helyeslés a hal felől.) Mert van egy, kettő, vagy három igazgatósági tag, de ez mindenesetre a minoritást képezi ós ezek az igazgatósági tagok feszélyezve vannak a felszólalásukban. Molnár Jenő: Mert fizetést kapnak! Gr. Batthyány Tivadar: Nem azért! Majd ón elmondom, ha megengedi a kép­viselő úr, a magam nézetét. Feszélyezve van­nak nem azért a pár száz forintért, a mit kapnak, hanem azért, mert mikor ott fellép­nek, mint a miniszter képviselői lépnek fel, szavuknak tehát esetleg igen nagy súlya és konzequencziája lehet. Minthogy pedig az ille­tők hivatalnokok, tehát utasítás nélkül nem is bocsátkozhatnak bele nehéz kérdések fesze­getósóbe. Es azután az is meggondolandó, hogy az a hivatalnok, a ki a minisztert kép­viseli, minduntalan kitegye-e magát a lesza­vaztatásnak? Én azért nem mondom, hogy ejtsük el ezt a szisztémát, mert tudjuk, hogy a, mi állami tisztviselőink infámisan rosszul vannak fizetve, tehát egy-egy derék hivatal­noknak jól esik, ha azt a pár száz forintot megkaphatja. És azután hogyha mégis vala­mit használhatnak, némileg irányíthatják be­folyásukkal-a társulatot. Erre tehát nem fek­tetek súlyt. Hanem igenis súlyt fektetek arra, hogy a mai szisztéma, a kormánybiztosok tekinte­tében megváltoztassék A kormánjdáztosság tekintetében ma az az eljárás, hogy itt is igen jóravaló, kitűnő, érdemes, idősebb államhiva­talnokok mintegy nyűg elhelyezést nyerjenek valamely kormánybiztosi állásban. Az az idő­sebb állami tisztviselő egy bizonyos resszort­ban, mely gyakran nem is az. a melyben mint kormánybiztos működik, igen jó tiszt­viselő volt, de abban az előtte ismeretlen resszortban nem rendelkezik azzal az ener­giával és szakismerettel, a mi szükséges, és a mi nélkül egy ilyen nagy vállalatnak helyes ellenőrzése az egész vonalon nem képzelhető;, hogy jól végeztessék Egy hivatalnoktól, a ki más téren dolgozott, midőn nyugdíjba ment. nem lehet követelni, hogy- ismerje azt a nehéz resszortot, minő például a tengeri hajózás. Én nem a mostani, igen tisz­teletreméltó kormánybiztos urakat értem itt; hanem kérem a t. miniszter, urat, hogy jövő­ben, ha majd alkalma nyílik újabb kinevezé­sekre, nemcsak energikus, de egyúttal szak­értő embereket nevezzen ki. Ez az egyik. A másik kérdés, a, melylyel röviden fog­lalkoznom kell, a hajógyár kérdése. (Halljuk! Halljuk ! balfelöl.) Itt először is egy kontroverziára figyel­meztetem a t. házat. A sajtóban egy egész szé­riesét a czikkeknek olvassuk, a melyekben buz­dítják a miniszter urat, hogy a hazai ipar támo­gatására a tengeri hajók építése körében is érvényesítse befolyását. Azt hiszem, ezt a szempontot helyesnek tartják t. képviselőtár­saim ; én is annak tartom. Pichler Győző t. képviselőtársam ugyanily húrokat pengetett, kifogásolta azonban azt, hogy az Adria két hajójára, nézve, a mely Fiumében' a Howald­czégnél épül, az állam szubvencziót is adjon a vállalatnak. T. képviselőtársam valószínű­leg nem gondolt a következő két körülményre. Az egyik körülmény az, hogy törvényünk van, a mely a hazai hajógyárakban épült hajók­nak prémiumot biztosít. Igenis, a kormány­nak törvényszerinti kötelessége, hogy a hazai gyárban épült hajónak ezt a prémiumot meg­adja. A másik kórdós pedig, a melyre figyel­meztetni akarok, az, hogy a kinek fogalma van arról, hogy mennyivel drágábban bírunk mi hajót építeni, példáid Angliával szemben, annak el kell ismernie, hogy állami támoga­tás nélkül, — a mit törvényünk is kontem­plál, — ós csodálom, hogy ő erre az állás­pontra helyezkedett, a trieszti Stabilimento Technico szakvéleményére, hivatkozott itt a fiumei hajógyárat illetőleg. Hogy a trieszti Stabilimento mily természetszerű pártatlan véleményt fog mondani a fiumei hajógyárról, azt megmagyarázni nem kell. Kérem, méltóz­tassék Pichler Győző t. képviselőtársam vélemé­nyét annyiban devalválni, hogy konkurrens vál­lalat igazgatójának nyilatkozatára hivatkozik. (Az elnöki széket Tallián Béla alelnök foglalja el.) Igaz, van nekünk Fiúméban hajógyárunk, — a mely nem kap ugyan szubvencziót, mint t. képviselőtársam mondta, kezemben van a szerződós; hanem, a Dock-társulat kap szub­vencziót és ez a Dock-társulat gondoskodott arról, hogy Fiumében, megengedem, nem* első­rendű nagyszabású hajógyár létesült. Külön­ben ez a hajógyár ma a magyar-horvát tár­sulattól kapott megbízást egy hajóra, tárgyal­nak egy másikra nézve, az Adriának két hajót fog építeni ós ugyanakkor Oroszországtól egy millió ós annyi százezer korona értékű mun­kát vállalt el. .Úgy vagyok értesülve, hogy ez a társulat ma közel 500 munkást alkalmaz ós

Next

/
Oldalképek
Tartalom