Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-686

398 fi8(i- wszágos ülés 1901, márczius 23 ám, szombaton. (Helyeslés.) Az ellenőrzés, a mint az ma gyakoroltatik, szerintem nem megfelelő. Nem teszek a t. miniszter úrnak szemrehányást: mert hiszen ez már régtől fogva rendszer nálunk az egész vonalon. Mikópen igyekezzünk az ellenőrzést gyakorolni? (Halljak! Halljuk!) Ennek egyik módja az, hogy a kormány kinevez, delegál az illető társulatba igazgatósági tagokat. Én ezért nem tudok lelkesedni. (Helyeslés a hal felől.) Mert van egy, kettő, vagy három igazgatósági tag, de ez mindenesetre a minoritást képezi ós ezek az igazgatósági tagok feszélyezve vannak a felszólalásukban. Molnár Jenő: Mert fizetést kapnak! Gr. Batthyány Tivadar: Nem azért! Majd ón elmondom, ha megengedi a képviselő úr, a magam nézetét. Feszélyezve vannak nem azért a pár száz forintért, a mit kapnak, hanem azért, mert mikor ott fellépnek, mint a miniszter képviselői lépnek fel, szavuknak tehát esetleg igen nagy súlya és konzequencziája lehet. Minthogy pedig az illetők hivatalnokok, tehát utasítás nélkül nem is bocsátkozhatnak bele nehéz kérdések feszegetósóbe. Es azután az is meggondolandó, hogy az a hivatalnok, a ki a minisztert képviseli, minduntalan kitegye-e magát a leszavaztatásnak? Én azért nem mondom, hogy ejtsük el ezt a szisztémát, mert tudjuk, hogy a, mi állami tisztviselőink infámisan rosszul vannak fizetve, tehát egy-egy derék hivatalnoknak jól esik, ha azt a pár száz forintot megkaphatja. És azután hogyha mégis valamit használhatnak, némileg irányíthatják befolyásukkal-a társulatot. Erre tehát nem fektetek súlyt. Hanem igenis súlyt fektetek arra, hogy a mai szisztéma, a kormánybiztosok tekintetében megváltoztassék A kormánjdáztosság tekintetében ma az az eljárás, hogy itt is igen jóravaló, kitűnő, érdemes, idősebb államhivatalnokok mintegy nyűg elhelyezést nyerjenek valamely kormánybiztosi állásban. Az az idősebb állami tisztviselő egy bizonyos resszortban, mely gyakran nem is az. a melyben mint kormánybiztos működik, igen jó tisztviselő volt, de abban az előtte ismeretlen resszortban nem rendelkezik azzal az energiával és szakismerettel, a mi szükséges, és a mi nélkül egy ilyen nagy vállalatnak helyes ellenőrzése az egész vonalon nem képzelhető;, hogy jól végeztessék Egy hivatalnoktól, a ki más téren dolgozott, midőn nyugdíjba ment. nem lehet követelni, hogy- ismerje azt a nehéz resszortot, minő például a tengeri hajózás. Én nem a mostani, igen tiszteletreméltó kormánybiztos urakat értem itt; hanem kérem a t. miniszter, urat, hogy jövőben, ha majd alkalma nyílik újabb kinevezésekre, nemcsak energikus, de egyúttal szakértő embereket nevezzen ki. Ez az egyik. A másik kérdés, a, melylyel röviden foglalkoznom kell, a hajógyár kérdése. (Halljuk! Halljuk ! balfelöl.) Itt először is egy kontroverziára figyelmeztetem a t. házat. A sajtóban egy egész szériesét a czikkeknek olvassuk, a melyekben buzdítják a miniszter urat, hogy a hazai ipar támogatására a tengeri hajók építése körében is érvényesítse befolyását. Azt hiszem, ezt a szempontot helyesnek tartják t. képviselőtársaim ; én is annak tartom. Pichler Győző t. képviselőtársam ugyanily húrokat pengetett, kifogásolta azonban azt, hogy az Adria két hajójára, nézve, a mely Fiumében' a Howaldczégnél épül, az állam szubvencziót is adjon a vállalatnak. T. képviselőtársam valószínűleg nem gondolt a következő két körülményre. Az egyik körülmény az, hogy törvényünk van, a mely a hazai hajógyárakban épült hajóknak prémiumot biztosít. Igenis, a kormánynak törvényszerinti kötelessége, hogy a hazai gyárban épült hajónak ezt a prémiumot megadja. A másik kórdós pedig, a melyre figyelmeztetni akarok, az, hogy a kinek fogalma van arról, hogy mennyivel drágábban bírunk mi hajót építeni, példáid Angliával szemben, annak el kell ismernie, hogy állami támogatás nélkül, — a mit törvényünk is kontemplál, — ós csodálom, hogy ő erre az álláspontra helyezkedett, a trieszti Stabilimento Technico szakvéleményére, hivatkozott itt a fiumei hajógyárat illetőleg. Hogy a trieszti Stabilimento mily természetszerű pártatlan véleményt fog mondani a fiumei hajógyárról, azt megmagyarázni nem kell. Kérem, méltóztassék Pichler Győző t. képviselőtársam véleményét annyiban devalválni, hogy konkurrens vállalat igazgatójának nyilatkozatára hivatkozik. (Az elnöki széket Tallián Béla alelnök foglalja el.) Igaz, van nekünk Fiúméban hajógyárunk, — a mely nem kap ugyan szubvencziót, mint t. képviselőtársam mondta, kezemben van a szerződós; hanem, a Dock-társulat kap szubvencziót és ez a Dock-társulat gondoskodott arról, hogy Fiumében, megengedem, nem* elsőrendű nagyszabású hajógyár létesült. Különben ez a hajógyár ma a magyar-horvát társulattól kapott megbízást egy hajóra, tárgyalnak egy másikra nézve, az Adriának két hajót fog építeni ós ugyanakkor Oroszországtól egy millió ós annyi százezer korona értékű munkát vállalt el. .Úgy vagyok értesülve, hogy ez a társulat ma közel 500 munkást alkalmaz ós