Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-686
68(5. országos ülés 1901. közgazdasági bizottság egy helyütt 160.000, utóbb pedig pár sorral 135.000 koronára becsüli. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: A bélyeg és illeték! Páder Rezső: Igen. az adómentességet! A törvényjavaslat ezt most a. szerződésben is biztosítani akarja. Aztán az elsőbbségi kötvények után a szelvény-adómentesség legalább kezdetben 27.000 korona lesz. Ez az összeg utóbb a törlesztés mértéke szerint csökken ugyan, de azért átlag évenként mintegy 20.000 koronára tehető. Vannak kisebb kedvezmények is. Ezt a közgazdasági bizottság jelentéséből veszem ki. A részvények kibocsátásánál egyszer s mindenkorra bélyeg- és illetékmentesség 31.500 korona, szelvénybélyegmentesség 4300 korona, illetékegyenérték-mentesség 150—200 korona. Azután az Adria hiányos kormánybiztosi felügyelet, vagy kormányi elintézés mellett csinál magának még egyéb jövedelmeket is, a melyeket nem volna szabad megengedni. Példakép hozom fel, hogy a társaság hajói után az általuk érintett kikötőkben a konzuláris illetékeket eddig nem fizette meg ós valószinűleg a 27. §. gavalléros magyarázata következtében, vagy mondjuk a kormán}' további elnézése mellett, vagy talán a magyar királyi állami czím- ós jellegből kifolyólag ezentúl sem fogja megfizetni. Ennek magyarázatául tudni kell, hogy a kikötőkbe befutott hajók után konzuláris illetéket kell fizetni, és pedig, ha üres a hajó, 24 koronát, ha pedig be- vagy kirak valamit, akkor a kétszeresét, vagyis 48 koronát. Ezt minden rongy vitorlás bárkától megveszik. Rakovszky István: Ott nincs Rosenberg Gyula és Tisza István az igazgatóságban! Páder Rezső: Gsa,k az Adria nem fizet, pedig a mint hallatszik, az Adria ad legtöbb dolgot a konzuloknak. Informácziók- után számítást tettem, ós úgy látom, hogy ezen illetmények nemfizetése után az Adriának évenként czirka 63.000 korona jövedelme van. Hozzáveendő, t. ház, az is, hogy az Adria maga is fokozatosan több jövedelemre számít, s így, ha a többjövedelem után is elengedtetik az állami adó, ez mindig fokozódó kedvezményezése lesz a társaságnak, a mi pedig ellenkezik azon elvvel, hogy az adómentességet lehetőleg szűk körre szorítsuk, főleg ha a vállalat tiszta jövedelmet mutat fel és részvényeseit magas dividendákkal kecsegteti. Azon szempontból pedig, hogy micsoda adózási egyenlőtlenségek ós viszonyok vannak Magyarországon, hogy mennyire zaklatják a szegény embereket az adóért, egyenesen botrányos domäi'czius 23-án, szombaton. 391 log ez. a mely ellen nekünk tiltakoznunk kell. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) A szerződésnek 31. §-ban szintén újabb támogatást sejtek. Megvallom, nem ertem egészen a dolgot, legalább nem tudom megmondani, hogy miért van itt a 31. §-ban az, hogy a kereskedelemügyi miniszter mintegy fel lesz hatalmazva ezen szakasz alapján, hogy az amerikai viszonylatokban esetleg hat járatot követelhessen a társaságtól 300.000 korona államsegély ellenében. Ezt nem látom teljesen tisztázva. Múltkor, mikor Lóva,y Lajos t. képviselőtársamat hallottam az amerikai kivándorlásról beszélni, és sokan nagy megütközéssel hallgatták őt, azt mondván, hogy nem beszél a tárgyhoz, akkor én kerestem az összefüggést az ő beszéde ós ezen 31. §. közt. Megvallom, nem egészen világosan találtam meg. íőkép a 300.000 k orona szubvencziót illetőleg, mert nem tudom, hogy jól értettem-e, hogy ezzel akarta összefüggésbe hozni a beszédét. Másrészt félfüllel hallottam, hogy szándók van arra, hogy az Amerikába eddig kivándoroltak, a memxyiben kedvük tartja, ingyen visszaszállíttassanak és erre vonatkoznék ezen megállapodás, a mely azonban teljesen a kereskedelemügyi miniszternek belátására vanbizva. Én szerintem nagyon óhajtandó erre nézve a kormánynak nyilatkozata. Most pedig még egy szót az Adria-társaság magyar, pláne magyar királyi jellegére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk !) A most fennálló szerződésben meg van adva neki ez a magyar királyi czím, a jelen" , szerződés 32. §-a azt újra fentartandónak javasolja. A 33. §. kiköti, mint a múlt szerződésben is Id volt kötve, — és azt hiszem, be is tartották, legalább én a társaság kimutatásából, a névsorból erről meggyőződtem. — hogy az igazgatósági tagoknak két harmadrésze, az elnök és alelnök magyar honpolgár legyen. Ez tényleg így van, (Igaz! Úgy van ! a baloldalon.) sőt anynyira így van, hogy ez a magyar kétharniadrész ismét talán kétharmadrészben magyar képviselőkből áll. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Szóval, t. ház, a magyar királyi czím mellett magyar tartalomról is kell gondoskodni, A múltban hogyan állottunk? Először is a részvények legnagyobb része nincs magyar kézben. A részvények fele — én úgy vagyok informálva — a Wiener Bankvereinó, a másik fele legnagyobb részben Ledcrer lovagé. A fenmaradt kis részecskének is csak kis része van magyar kézben. Lehet-e az ilyen társaságot egyáltalában magyarnak nevezni ? De ettől eltekintve, az üzlet, az ügykezelés, az üzletvezetőség, kezdve Kurandától végig az egész tisztikaron, a kezelő-személyzet, a hajószemély-
