Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-685

368 fiSS. országos ülés 1901. máresias 21-én, csütörtökön. mot fogják terhelni. Már ez egy politikai szem­pontból, mert nem látom e javaslatban az ön­álló vámterület eszméjét érvényesítve, mert nincs utalás e jelentésben £1)1*1* tt, hogy ez eszme megvalósulhat: mondom, ezen egy szempont­ból sem fogadhatjuk el, sem én, sem az a párt, a. melynek egyik legszerényebb tagja vagyok, e törvényjavaslatot. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) A második szempont az, hogy a jelentés­ben benfoglaltatik, hogy a midőn 1891-ben az úgynevezett osztrák »Lloyd« válsága be­következett, a magyar kormány megkapta az alkalmat arra, hogy az önálló egységes ma­gyar hajószolgálatot létesítse. Ennek történe­tére át fogok majd térni, ha gazdasági szem­pontból bírálom a kérdést, de most engedje meg nekem a t. kormány, hogy azt kérdez­zem, hogy hát magyar hajózási vállalat-e az Adria, igen, vagy nem? Magyar szolgálatban áll-e kizárólag, igen, vagy- nem? (Felkiáltások hal felől: Nem!) Magyar szolgálatra kértek-e szubvencziót: igen, vagy nem ? Hogyha ma­gyar társaság, a mint hogy óriási, áldozatokat hoztunk különösen 1891. év óta azért, hogy kizárólag magyar legyen, miért nem hirdetik M agyarországnak önállóságát, Magyarország alkotmányos mivoltát ós önálló létét hajóinak járatai mindenfelé a külföldön? (Úgy van! TJgy van! a szélső baloldalon.) Ki látott már »Adria«­hajót a. nemzeti zászlóval? Ki látta e magyar társaságot nemzeti lobogó alatt haladni a külföldre, ós nemzeti lobogóval hirdetni e nem­zet önállóságát és függetlenségét? Kitaláltak szervilis, alázatos, derekat meghajtó, térdeplő államférfiak (Úgy van! TJgy van! a szélső hal­oldalon.) egy Adria-lobogót, egy lehetetlen, non­szensz fogalmat csak azért, hogy a magyar ön­állóság és függetlenség eszméje a külföld előtt ne legyen képviselve. (TJgy van! TJgy van! a szélső haloldalon.) Lukáts Gyula: Elpaktálták a magyar zászlót már 1867-ben! (Úgy van! Úgy van! a szélső haloldalon.) Pichler Győző: T. ház! Lukáts Gyula t. képviselőtársam — köszönöm felvilágosítá­sát — tudatja velem, hogy már 1867-ben el­paktálták a magyar zászlót. Nos hát azt kér­dem én, hogy a mikor újabb szerződések és újabb jogok birtokába jutott a társaság, nem lehetett-e az elpaktált zászlót visszapaktálni? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Hiszen nem a szerződésben van, ha­nem a, kiegyezésben! (Mozgás és zaj a szélső haloldalon.) Pichler Győző: T. ház! Akármi áll a kiegyezésben, nekem az mindegy ! (Derültség a johb- és haloldalon.) Nekem az igenis nagyon mindegy (Felkiál fások aszfdsőbalold álon: Igazavan !) Ha ezen kijelentésemen mosolyognak is az urak, bizonyos, hogy nekem még akkor is mindegy lesz, hogy mi áll a közös ügyek könyvében, ha az uraknak már az lesz a helyes, a mit én mondok. (TJgy van! a, szélső haloldalon.) T. ház! Miért mondjuk mi az indokolás­ban, hogy »magyar hajózási társaság*, »ki­zárólagosan magyar hajózási társaság « ? Épen akkor, a midőn megszűnt a Lloyddal való szerződésünk, a mely az 1888: XX. törvény ­czikk 2. §-ban foglaltatik, mikor létesült e jelentés szerint az önálló magyar hajózás. Hát ha önálló és magyar az a hajózás, és kizáró­lag a magyar állam szubvenczit)jából létezik, akkor a magyar kormány mért oly gyenge, oly gyáva, hogy nincs ott a: magyar lobogó, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) hogy hir­desse a magyar államiságot? Tudom, hogy erre a politikai kérdésre nem kapok egyenes választ, nem adja meg sem a miniszterelnök úr, sem Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter úr. Ez a kérdés nem tartozik a ma­gyar kormány reszortjába. Polczner Jenő: Ez Bécsbe tartozik! Pichler Győző: Ebben Goluchovszky bácsi szavára hallgatnak. (Derültség.) Ez a második ])oIitikai szempont, a mely miatt ez a párt nem fogadhatja el e törvényjavaslatot. Most áttérek a harmadik szempontra. Össze van ez kajDcsolva közgazdasági életünknek egyik nagy és orvosolatlan nyavalyájával, és ez az, melyre igen tisztelt képviselőtársam Lévay Lajos utalt tegnap. Hisz a szerződés­nek erre a tételére áttérek majd később is. Van itt egy roppant érdekes paragrafus. (Hall­juk! Halljuk!) A 31. §-ban a következő fog­laltatik (olvassa): »Az Adria társaság viszont kötelezi magát, hogy az észak-amerikai viszonylatban a keres­kedelemügyi magyar királyi miniszter bármi­kor nyilvánítható kívánságára az állami se­gélynek évi 300.000 koronára felemelése mel­lett évenként hat járatot fog fentartani azon módozatok szerint, melyek annak idején a ke­reskedelmi magyar királyi miniszter által a társasággal egyetértőleg fognak megállapít­tatni.* — Ez az a paragrafus, a mely szerintem Lévay Lajos képviselőtársunkat felszólalásra kész­tette. Érdekes dolgok a következők. Az ő ada­taiból én röviden majd kiemelek egy néhá­nyat és megvilágítom őket nem a magam po­litikai szempontjábéű, hanem megvilágítom abban a közérdekű iramban, a melyet ő is iparkodott követni, midőn felszólalt. Megvi­lágítom majd úgy, hogy pá,rtkülönbség nélkül ennek a képviselőháznak minden egyes tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom