Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-681

322 681. országos ülés 1901. márczius 16-án, szombaton. interpellációjára: Hegyi Antalnak karhatalom­mal törtónt elővezetése tárgyában. Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Ugron Gábor képviselő úr a következő interpellácziót intézte hozzám (olvassa) : >> Tekintettel, hogy a személyes szabadsá­got nem lehet elég buzgalommal védelmezni, tekintettel, hogy a, csongrádmegyei állapotok elvadulása mellett hű értesülést alig lehet sze­rezni : kérdem az igazságügyminiszter urat. van-e tudomása a miniszter urnak Hegyi An­tal csongrádi plébánosnak a csongrádi járás­bírósághoz karhatalommal történt elővezeté­séről. Hajlandó-e e kérdésijén részletes felvi­lágosítást nyújtani. * T. ház! Én, még mielőtt a t. képviselő úr interpelláczióját megtette volna, a hírla­pokban felmerült hírek alapján gondoskodtam arról, hogy a csongrádi járásbíróság ebben a kérdésben nyilatkozattételre felhivassók. Idő­közben az interpelláczió megtétele után, Hegyi Antal csongrádi plébános is adott be hozzám egy kérvényt személyes szabadságán elköve­tett sérelem ügyében a vizsgálat elrendelése iránt. Ezen kérvény folytán és mert a cson­grádi járásbíróság részéről beérkezett nyilat­kozat is több irányban kiegészítésre szorult, a szegedi királyi ítélőtábla elnökét hívtam fel, hogy ez ügyben a felügyeleti vizsgálatot tartsa meg. Az itélő tábla elnöke Dalrnay Pál sze­gedi királyi ítélőtáblai bírót bízta meg ezen ügyben a vizsgálat megtartásával. Meg kell itt jegyeznem, hogy nem igaz, a mit némely hírlapban olvastam, mintha: DalmayPál Hegyi Antal iskolatársa lett volna; nem is ismerte Hegyit. A kiküldött királyi ítélőtáblai bíró a felügyeleti vizsgálat alkalmával úgy az ira­tokból, mint a kihallgatott személyeknek val­lomásaiból a következő tényállást állapította meg: A szegedi vizsgálóbíró megkereste a csongrádi járásbíróságot, hogy a sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével terhelt Hegyi Antal ügyében a vizsgálat elrendeléséről szóló végzést Hegyi Antalnak hirdesse ki, továbbá öt ugyanezen ügyben a vád tárgyára nézve hallgassa ki. Ugyancsak több rendbeli izgatás vétségével terhelt Hegyi Antal ellen folyta­tólagos vizsgálat is elrendeltetett a szegedi vizsgáló biró által, ós az e részben hozott határozatnak kihirdetésére, valamint ebben az ügyben is folytatólagos kihallgatására nézve megkereste a szegedi vizsgálóbíró a csongrádi járásbíróságot. Ezen megkeresések következ­tében a csongrádi albiró, a kinek ez az ügy kiosztatott, január 21-ikonok délelőtti 9 óráját tűzte ki a kihirdetésre ós kihallgatásra határ­napúi és erre Hegyi Antalt zárt borítékban foglalt idézéssel — a mint azt a törvény ren­deli — megidézte. Hegyi Antal ezt az idézést nem fogadta el. az aláírást megtagadta, de az idézés nála., hagyhatott. A kitűzött határnapon Hegyi Antal nem jelent meg pontosan, hanem csak déli 12 óra előtt néhány perczczel. Az albiró akkor figyelmeztette őt késedelmére, (Hunjuk! Halljuk!) és véghez akarta vinni a cselekményt, tudniillik meg akarta ejteni a. kihirdetést és a kihallgatást. Azonban Hegyi Antal eltávozott daczára annak, hogy figyel­meztetve volt, hogy ha eltávozik, karhata­lommal fog elővezettetni. Kétségtelenül joga lett volna a bűnvádi perrendtartás 97. ós 124. §-a alapján az albirónak Hegyi Antalt, mint a ki bírói engedély nélkül eltávozott a vizs­gálat helyéről, letartóztatni. Ez különben mel­lékes dolog. Másnap azután a vizsgálóbíró megkereste a csendőrőrsparancsnokságot, hogy Hegyi Antalt 28-ikára, reggeli 8 órára vezet­tesse elő. Ez az elővezetés meg is törtónt ós pedig erőhatalommal, Hegyinek ellenkezése daczára. A terhelt elővezettetvén, kihallgat­tatott. illetve a kihallgatás nem sikerűit, mert Hegyi nem adott válaszokat, de azért kihir­dettettek neki a határozatok ; továbbá, mivel a bírósággal szemben tiszteletlenül viseltetett, egy külön jegyzőkönyv vétetett fel és ennek tanúsága szerint 100 korona, pénzbüntetésre Ítéltetett el. Ez a tényállás, a melyből kitűnik, hogy az albiró részéről kétségtelenül hiba tör­tént, a mi abban állott, hogy a bűnvádi per­rendtartás 131. §-a értelmében elővezető pa­rancsot nem állított ki ós azt nem kézbesittette Hegyinek. Én ezen hiba folytam a mely né­zetem szerint, mivel személyes szabadság meg­sértéséről van szó, elég fontos, intézkedtem, hogy a fegyelmi bíróságnak alkalma legyen, hogy ezen kérdésben határozhasson. Ez röviden válaszom, kérem azt tudo­másul venni. (Helyeslés jobbról és a középen.) Ugron Gábor: T. képviselőház! Meg­vallom őszintén, a miniszter úr, valószínűleg ,a ház előbbi nyugtalansága következtében, válaszát igen rövidre szorította, merfc Hegyi­nek kihallgatása tárgyát alig említette meg. Azok, a kik a vizsgálatot vezették ós a vizs­gálat rendjén összeállították a mentő okokat a járásbiró részére, egész halmazát állították fel a bírói cselekedeteknek, a melyeknek mind meg kellett volna történni, ha Hegyi Antal megjelenik a járásbíróság előtt. A bűnvádi el­járásról szóló törvény 01. szakasza azt mondja, hogy valakinek elővezetését csak akkor lehet elrendelni, ha az illető nem jelent meg és el­maradását figyelembe vehető okokkal ki nem menti. Én informácziókat igyekeztem szerezni e kérdésben. Ez az ügy nem magában áll. S a miért én interpelláltam, nem bántam meg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom