Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-680

292 íiSö. országos illés 1901. márczing 14-én, csiiti>rt5k3it. ülés. 11-iki közgyűlés, 17-iki közigazgatási ülés miatt fisak 14-én intéztetett el és adatott »Azonnal« jelzéssel kiadóba, hol közgyűlési nagymennyiségű ügydarabok akkor érkezvén be és helyettes kiadó beteg lévén, visszamaradt, de ma elküldetik, expediáltatik. A sorozási terv 9-én állíttatott össze; 22-én előterjesztés tétetett a honvédelmi miniszternek Nagyméltóságod leirata alapján, hogy .Perlaki járásorvos bizassék meg Hajós helyett. Erre még nem nem jött rendelkezés. A továbbiakról jelentést fogok tenni. Főispán.* Ez, azt hiszem, bizonyítja, hogy rögtön intézkedtem; egyebet nem tehettem. Hogy öt vagy hat hónapig tartott ezen ügy előzetes elbírálása, a míg a hivatalvesztés kimondatott . . . Molnár János: Nem, az harminczöt hónapig tartott! Széll Kálmán miniszterelnök: Az azelőtti vizsgálat tartott annyi ideig. De azt méltóztatott mondani, hogy a belügyminisztériumnál tartott 5—6 hónapig, azon ne méltóztassék csodálkozni, mert a hivatalvesztésre szóló Ítélet körülményes és hosszú vizsgálatot tesz szükségessé és elkerülhetetlenné, (Élénk 'helyeslés johbfelől.) azt elhamarkodni nem lehet. De a mikor ez megtörtént, és pedig ezen gyorsasággal történt meg, akkor én nem ismerhetem el argumentumnak vagy vádnak épen ezen esetet annak bizonyítására, hogy a. miniszter felállítja elveit, de nem gondoskodik arról, hogy azok künn végre is hajtassanak. Azt mondja a t. képviselő úr, hogy itt én tömjénfüsttel veszem magamat körűi és informáltatom magamat a főispánok által, a főispánok aztán jönnek-mennek, járnak-kelnek, s ebből pedig azt magyarázza ki, hogy olyan lesz a választás, mint a hogy ő jellemzett bizom

r

os választásokat. Bocsánatot kérek, hogy a főispánok jönnek-mennek, az megtörtónt az első naptól fogva, mióta belügyminiszter vagyok, egészen mostanáig, sohasem jött kevesebb vagy több, mint most, hanem mindig jönnek. Hogy 63 főispán közül akad valamelyiknek minden héten, vagy minden két-három napban dolga, természetes, és tessék elhinni, nem mondom szemrehányásképen, de sőt igen szívesen veszem, valahányszor a, képviselő űr engem informál, vagy panaszt tesz nálam, mert igen szívesen járok utána és meg is teszem, az orvoslást, de mondhatom, hogy a kéj)viselő úr nem informál engemet kevesebbet, mint akármelyik főispán (Élénk tetszés jobbról.) és ebből sem lehet semmit sem kimagyarázni. Azt mondja a képviselő úr, hogy mi van avval a mádi közjegyzővel. A mint mondtam, egy pár hónappal ezelőtt kriminális akczió lett ellene megindítva ós a bűnvádi eljárásnak szövevényessége és előirt formalitásainak megtartása folytán, a míg minden bebizonyítva nincsen és ítélet nincsen hozva, a dolog befejezettnek nem tekinthető. De a mikor a t. képviselő úr engem figyelmeztetett rá, ón azonnal sürgettem az ügyet és remélem, hogy annak a sürgetésnek meg is lesz a hatása. Azokra az egyéb dolgokra, a melyeket a t. képviselő úr felhozott, nem terjeszkedem ki, csupán csa-k még egy megjegyzést teszek. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy bizonyítsa, hogy mennyire neki van igaza abban, hogy semmi sem történik — ez kis dolog, de karakterisztikus, — hogy ime, ott van még most is a honti alispán. Eddig mindig csak azt hallottam, hogy még mindig ott van a, honti főispán, (Derültség és tetszés jobbról.) most pedig, miután tudják, hogy onnét elmegy és át fog máshova helyeztetni, most már az alispán a baj. Kérem, az alispánt nem én nevezem ki ós nem én mozdítom el, de ha az az alispán olyant követ el, a mi miatt a fegyelmi eljárás és hivatalvesztés kimondandó volna, kimondom, a mint volt már rá eset, hogy kimondtam. De bocsánatot kérek, erre nézve én még semmiféle beadványt, vagy panaszt, olyan természetűt, a mely azt vonná maga után, hogy hivatalvesztést kell kimondani, még nem kaptam. Most csak ezekre a megjegyzésekre szorítkozom ; sajnálom, hogy nem felelhetek még egy pár kérdésre, a melyeket a képviselő úr tett. De azt hiszem, ez elég arra, hogy illusztrálja azt, hogy a képviselő úrnak a kijelentései nem egyebek, minthogy meg akarta repetáim azt, a mit már egy pár hónappal ezelőtt bővebben vitatott igen sok adattal, de a mikre nézve bebizoiryítottam, hogy nem állanak. Ezeket a képviselő úr csak egy kis rechthabereiból akarta most fentartani, de azt hiszem, hogy ez neki nem sikerűit. Ajánlom a javaslatot. (Hosszantartó, élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: A ház a tanácskozás folytatását a következő ülésre halasztja. A legközelebbi ülés napirendjére óhajtok előterjesztést tenni. A napirend kérdésére nézve Thaly Kálmán képviselő úr kér szót. Thaly Kálmán: T. ház! Én a 'legközelebb lefolyt évek sorára utalva, azon kérést intézem az igen tisztelt házhoz, hogy tekintvo, miszerint a holnapi nap, márczius 15-ike, kegyeletes nemzeti ünnep, mely alkalommal kép-