Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-680

<}S0. országos illés 1901, mArczins 14-én, csütörtökön. 285 és így fog történni ezután is. Semmi sem létesül, a mit az ország és nemzetünk többsége nem akar, és minden létesül, a mit az ország és a törvényhozás egységé akar. Ezen kivűl nem ismerek faktort ós befolyást; és a magyar törvényhozás integritása, szolidaritása és egysége, a mint kifejtettem, abban nyilvánul, hogy a legem abrogandi et ferendi potestas csak a törvényhozást illeti. (Helyeslés jobb felöl.) Azt mondja a képviselő úr, hogy legjobban mutatja egy felsőbb akarat létezését az, hogy nem válhatunk el, mért egy felsőbb akarat így akarja. Hát disztingváljunk. Én ilyen kényes kérdéseknél nagyon szeretem a precziz fogalmazást és formulázást. Hát én azt mondom, hogy politikailag nem válhatunk el az 1723. évi törvényczikk értelmében, és nem azért, mert mi az önök programmját, vagy azokét, kik az önök programmjából, melyben ez nincs benn, ezt deriválják, elleneznők. hanem mert ellenzi egyéb, nagy, legvitálisabb állami érdeken kivűl, az ország exisztencziájához fűződő motívumokon kivűl az 1723, évi törvényczikk. Barta Ödön: Nern erről volt szó! Széll Kálmán miniszterelnök: Nem a politikai elválást értette ; értette a gazdaságit. Erre is kijelentem, hogy ez a gazdasági elválás kérdése a jog szempontjából körül vau irva és viMgosan benne van abban a törvényben, melyet a t. .ház asztalára, letettem két évvel ezelőtt. Az országnak joga van a külön vámterülethez, és ezen joga az országnak nemcsak az 1867 : XII. törvényczikkben van világosan benne, hanem most már megvan erősítve, minden homályosságtól, minden kétséges magyarázattól mentesítetten le van fektetve az 1899 :XXX. törvónyezikkbe. (Igaz! Úgy van! u jobboldalon.) Mi elválhatunk, ha akarunk; (Zaj a. szélső baloldalon.) ós ha a törvényhozás a maga öszszeségóben, a korona és a két ház szükségesnek, az ország érdekében fekvőnek fogja látni, hogy törvényben és törvény által ezt kimondja, akkor meg is lesz, mert joga. a,z országnak ehhez megvan. A miért eddig nem váltunk el, annak nem az az oka. mert ezt valami más felső akarat lehetetlenné tette, Ez a felső akarat úgy gondolkodik, mint mi, hogy az országnak a joga megvan, de meg kell nagyon gondolni, hogy ez kívánatos-e, vagy nem, helyes-e vagy nem, czélszerű-e va,gy nem azon érdekek szempontjából, melyek az országnak gazdasági, politikai jövőjével össze vannak forrva. Nem egyszer fejtettem ki a képviselőház előtt, hogy a külön vámterületet nem tartom olyan rossznak, melyhez ne kellene nyúlni, ha nem tudunk tisztességes egyezséget csinálni. Viszont azt is kifejtettem, hogy nem vallom azt, a mit a képviselő urak mondanak, hogy semmi körülmények közt semmi egyezség, csak külön vámterület; mert ezt nem tartom olyan gazdasági panaczeának, a minőnek a képviselő urak mondják. Addig, míg olyan vámszövetséget tudunk kötni, mely gazdasági érdekeinket ós pedig kettős irányban: a termelők érdekeit, és másfelől az iparképzés lehetőségót menti és biztosítja, addig, míg mi a, piaczot biztosítani tudjuk magunknak Ausztriában, azzal szemben, hogy nekik piaczot adunk itten, de nem úgy. hogy a magunk iparát ne tudjuk fejleszteni : addig én preferálóin a közös vámszövétséget, de nem azért, mintha a külön vámterületet nem volna szabad, vagy nem lehetne semmiesetre sem felállítani: hiszen én és ez a kormány gondoskodunk annak az ország számára minden körülmények közt való fennállásáról a törvényijén, és így ezt nekünk szemrehányásul, vagy bármiféle ilyen támadás keretében kifogásul felhozni jogosan, alaposan nem lehet. (Illád; helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Azt mondja a képviselő úr: miképen egyezik meg a magyar állam móltóságával, a magyar állam eszméjével az az eljárás, hogy nem azt mondják: magyar állami adóhivatal, hanem azt mondják: királyi adóhivatal. A képviselő úr ismét nem jól disztingvál. Hiszen a magvai' államot a magyar királyságtól elválasztani nem lehet. (Igaz!Úgy van! a. jobboldalon.) Az egy egységes fogalom. Hiszen, ha. van állam Európában, hol a korona fogalma ős a. királyság fogalma össze van forrva az állam fogalmával, úgy Ma.gvarország az, (Igaz! Úgy vart! a jobboldalon.) hol a korona a magyar köznemességgel összeforrt fogalom volt, hol a koronát; a magyar államtól elválasztani nem lehet. Miért akar a képviselő úr itt erőszakos szójátéki elválasztást tenni? Nézze, mennyire nincs igaza. Ott. a hol mi szükségesnek tartjuk — és nemcsak magamról beszélek, mert ez a nomenklatúrája a magyar törvényhozásnak, ez hivatali, budgetbeli. zárszámadásbeli stb. nomenklatúra — az állam fogalmát bele venni, hogy kontradisztingváljtmk annak ellenében, a mi nem állami, ott igenis beleveszszük. Ott van az államvasút! igazgatóság, állami ügyészség stb. Ezeknél mind ott van, hogy állami, tehát nem azért hagyjuk ki az adóhivataloknál, vagy azoknál a hivataloknál, a melyeknél csak a-»királyi« jelző van, mintha nem akarnók a. magyar állam fogalmát kifejezésre hozni, hanem azért, inert nem szükséges. (Úgy van! Úgy vau! jobb felöl.) Ausztriában császári hivatalok vannak, Poroszországba]i porosz királyi hivatalok, és azt tartom, hogy nem derogálhat a magyar államnak sem, hogy