Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-676

200 676. országos ülés 1901. iuárczius 7-én, csütörtökön. árfolyamon elárusított 4°/o-os magyar rente árforyama azután rövid idő múlva felemelkedett. Ezzel a jelenséggel t, képviselőtársam minden emissziónál fog találkozni, mert addig, a míg a piacz annak a tudatnak a nyomása alatt van, hogy bizonyos czímlet quantuma szaporíttatni fog, és nem biztos abban, hogy az a szaporítás nem fog-e esetleg nagyobb mérveket ölteni, méltóztassék elhinni, ez mindig nyomasztólag hat az árfolyamokra; akkor pedig, a midőn ezen nyomasztó hatás alól felszabadul, rendesen pár perczentnyi emelkedés szokott bekövetkezni, mint azon megnyugvásnak hatása, hogy a piacz ilyen ujabb elözönléstől nincs fenyegetve. Ha ma arról volna szó, hogy az ausztriai kormány rentét bocsát ki, meggyőződnék t. képviselőtársam, hogy a rente árfolyama ott is esni fog, ós csak az emisszió megtörténte után fogja ismét előbbeni nívóját elérni. Ez egészen természetszerű jelenség, a melyhez nem kell semmiféle kommentár. De hogy azóta mi történt? t. képviselőtársam csak egy*, de igen fontos körülményt hagyott figyelmen kivűl. Azóta az történt, hogy a világpiaezon tetemesen csökkent a kamatláb, a mely akkor még igen magas volt, a mi mindenféle értékpapír árfolyamára határozottan igen nagy befolyással volt. Barta Ödön: Ez előrelátható is volt! Lukács László pénzügyminiszter: Előrelátható volt. de biztosan senkisem tudhatta, hogy be fog következni ós mikor fog bekövetkezni. Épen úgy nem volt előrelátható az se, hogy mikor áll be egy kedvezőbb viszony, ós a kormány saját felelősségének tudatában kénytelen volt fölhasználni a pénzpiacz akkori helyzetét, mert hogy vagy egyáltalában nem, vagy sokkal kedvezőtlenebb feltételek mellett legyünk kénytelenek ismét a pénzpiaczhoz fordulni, annak a. kormány nem tehette ki az országot. A mi az osztrák rente-adót illeti, t. képviselőtársam nagyon kifogásolja az én argumentácziómat, pedig azt hiszem, az nagyon egyszerű és világos, hogy egy olyan sérelemről, amely 1898 után következett be. nem gondoskodhattunk 1898 előtt Barta Ödön: Tárgyaltak 1898-ban és 1899-ben is ! Lukács László pénzügyminiszter: Bocsánatot kérek, rente-adóról nem tárgyaltunk, Barta Ödön: Tetszett volna tárgyalni! Lukács László pénzügyminiszter: Hát ha t. képviselőtársam jobban tudja, hogy miről tárgyaltunk, mint én... Barta Ödön: Én azt mondottam, hogy 1898-ban és 1899-ben is tárgyaltak! Lukács László pénzügyminiszter: De rente-adóról nem tárgyalhattunk, mielőtt a rente-adó meg volt alkotva, ezt csak konczedálni fogja t. képviselőtársam. A renteadó pedig csak 1898 után lépett életbe, míg a kiegyezési tárgyalások 1898 előtt folytak. Azt hiszem, hogy

#

ez egyszerű és világos. Barta Ödön: Nem egyszerű ós nem világos, mert 1899-ben tárgyaltuk itt a törvényeket ! Lukács László pénzügyminiszter: Ne tessék heveskedni, t. képviselőtársam, méltóztassék nyugodtan meghallgatni. 1899-ben tárgyaltuk itt a, törvényeket, de nem tárgyaltuk az osztrák kormánynyal a törvényeket. Az osztrák kormánynyal azok le voltak tárgyalva 1896-ban és 1897-ben, azokban egy jotta változtatás sem történt, legalább a mi a szakszerű részét illeti a kiegyezésnek; hanem történt a formában, a mennviben Ausztriában parlamenti törvénynyel nem lehetvén elfogadtatni a kiegyezést, az ott a 14. § által, minálunk pedig az önálló rendelkezési jogalapján létesíttetett. Történt tehát változás a formában, történt a közjogi oldalán a dolognak, de a meritumában, a lényegén semmi változás nem törtónt. És nem is lett volna tanácsos, méltóztassék nekem elhinni, meg bolygatni azokat a kötelezettségeket, melyek kölcsönösen elvállaltattak, mert ha utólag egy ponton megbolygattuk volna a kiegyezést, méltóztassék elhinni, még úgj

r sem sikerűit volna azt megkötni mint a hogy megkötöttük. A mi a rente-adónak törvényes, vagy törvénytelen voltát illeti, már többször kijelentettem, hogy azt a jogát az ausztriai kormánynak és törvényhozásnak, hogj^ egyenesadórendszerét úgy csinálja, ahogy jónak látja, elvitatni nem lehet, ós ennélfogva törvényesség szempontjából ezt az intézkedést nem lehet kifogásolni. Ha mi is abban a hefyzetben volnánk, hogy ma 10 vagy 20°/o-os adót vessünk ki az osztrák papírokra, ezt senki nem kifogásolhatná, ós hogy nem proponáljuk, ennek oka mert hiába való volna, mivel alig van nálunk osztrák papir ós csak ok nélkül elkeseredést idéznénk elő minden materiális előny nélkül. A mint a t. képviselő úr mond, hogy az osztrák proveniencziájú árúkat nagyobb adóval terheljük meg, ez a propoziczió a vám- és kereskedelmi szerződés léiryegével, szavaival, minden diszpozicziójával homlokegyenest ellenkezik, és ez azután a recziproczitásnak igazán valódi, flagráns megsértése volna, s azért a kormány ennek megvalósítására nem vállalkozhatik. (Helyeslés jobbról.) Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, megszavazza-e a