Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-676

07(>. országos ülés 1901. márcíius 7-én, csütörtökön. Í9B nem mind behajthatók; igen sok van azok között- olyan, a melyet le kell irni, a melyet törölni kell; ós ha mi ennélfogva a hátralékokra külön preliminálnánk, annak volnánk kitéve, hogy az előirányzat a tényleges eredményeknek abszolúte nem felelne meg. Az igaz, hogy a befizetés alkalmával a befizetett összeg elsősorban mindig a hátralék törlesztésére fordíttatik és csak akkor kerül a sor a folyó adóra, ha hátralék nincs; de preliminálás tekintetében nem teszünk különbséget hátralók ós folyó adó közt. T. képviselőtársamnak azt. méltóztatott mondani, hogy nem lehet konstatálni, hogy mennyi a hátralók; erre azt kell felelnem, hogy igenis lehet konstatálni. Minden zárszámadásban megtalálható, hogy mennyi a fogyasztási adó stb. Azonban az semmit sem bizonyít, hogy vájjon növekszik-e a hátralék, vagy apad-e; az nem igen használtatik ezen kérdés elbírálásánál bizonyítékul azért, mert — a mint bátor voltam említeni. — a hátralékok apadásának egy igen jelentékeny oka az, hogy azokból nagyon sok kerül törlés, leírás alá. Azt, hogy a hátralékok emelkednek, hogy a községi adminisztráczió az adó körül nem kifogástalan, abszolúte nem vonom kétségbe. Teljesen egyetértek t. képviselőtársainmai abban a tekintetben, hogy a hátralékoknak túlságos mérvű emelkedése sajnálatos és veszedelmes jelenség. Egyetértek vele abban is. (Halljuk! Halljuk!) hogy a községi közegeknek az adóügyi adminisztráczióban kifejtett tevékenysége nem mindenben kifogástalan. De épen azért, mert e tekintetben egyetértek t. képviselőtársammal, — a mint bölcsen méltóztatnak tudni, — az ország egyes részeiben elrendeltem az adóleszámolás foganatosítását.. . Barta Ödön: Torontálban! Lukács László pénzügyminiszter:... és szándékom va,n elrendelni még több helyen: mindenütt, a hol a hátralékoknak nagy mérvre való szaporodása ilyen aggályos jelenség gyanánt jelentkezik. (Helyeslés jobbról és a középen.) A mi pedig a községi közegek működését illeti, az új adóreformnak egyik fő-feladatát fogja képezni épen ennek a bajnak orvoslása. És ha talán nem is sikerűi a községi közegeket teljesen felszabadítani az adókezelési teendők alól, minden esetre olyan jelentékeny tehermentesítést szándókszom proponálni a községi közegek dolgában, hogy több idejük maradjon rendelkezésükre, hogy

T pontosan és lelkiismeretesen felelhessenek meg egyéb feladatuknak. (Tetszés és helyeslés jobbról és a középen.) T. képviselőtársam ez alkalommal újból felemlítette azon eszmét, a melynek többször KtirvH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. adott kifejezést; hogy tudniillik kívánatos volna, hogy visszatérjünk azon rendszerre, a mely szerint az illetékek mérsékeltebb összegben vettetnek ki az ingatlan birtok forgalma, után, ha az gyakrabban vagy rövid időközökben áll be. Méltóztatnak tudni, t. képviselőház, hogy ez az intézkedés fennállott nálunk is, Ausztriában is. Nálunk régebbi idő óta töröltetett el, Ausztriában legújabban törölték el. Ez az eltörlés Ausztriában bizonyos reszszenzust szült és bizonyos panaszokra, ós lépésekre adott alkalmat, de azt hiszem, az nem az intézkedés merituma ellen irányúit mint inkább a forma ellen, a mennyiben ez az eltörlés Ausztriában a 14. §-a alapján törtónt. Barta Ödön: A lényeg ellen irányú]! Lukács László pénzügyminiszter: Á mi a lényeget ós azt a motívumot illeti, a melyet t. képviselőtársam felemlített, hogy tudniillik, ha ezt az intézkedést megteszszük, akkor az építő ipar válságos helyzetén segítve lesz . . . Barta Ödön: Nagyrószben! Lukács László pénzügyminiszter:. . . ha. erről én meg volnék győződve, és hogyha ez plauzibilis volna : akkor méltóztassék elhinni, hogy azon nagy áldozat daczára, a melyet ez az intézkedés az államkincstár szempontjából jelent, nem zárkóznám el ilyen javaslattétel elől. De ott, a hol legfeljebb 2°/o-os különbséget tesz ez a dolog értékében és az áldozatban, nem hiszem, hogy ez azzal a hatással lenne, hogy az építő ipar válságát megszüntetné. De igenis elismerem azt, hogy ez az intézkedés igen nagy előnyére szolgálna egyes pénzintézeteknek, nagyobb bankoknak, a melyek hiteleztek ingatlanokra és azután képtelenek voltak az ingatlanokat fedezet gyanánt megvásárolni, mert kétségtelenül nagyon megkönnyíttetnék nekik, hogy ezen ingatlanokon rövid idő alatt túladjanak. De hogy ez az intézkedés egymagában az építő ipar válságán segíteni képes volna, méltóztassék elhinni, ez az állítás alappal nem bír. Ilyen körülmények között, miután ma is fenforognak azok a motívumok, a melyek annak idején a törvényhozást arra bírták, hogy ezt az intézkedést megszüntesse, egyrészről tudniillik a fiskális szempont, másrészről pedig az a gazdaságpolitikai momentum, mely szerint nem kívánatos, hogy túlságos mórtékben mobilissá tétessék az ingatlan ; sajnálatomra nem vagyok abban a helyzetben, hogy t. képviselőtársamnak ezen propozíczióját elfogadhassam. Súlyos vádat emelt azonban t. képviselőtársam ellenem ós a kormány ellen akkor, a midőn szemünkrevetette azt, hogy elmulasztottuk a kiegyezési tárgyalás alkalmával be-