Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-676

186 (»7G. országos ülés 1901. márczius 7-én, csütörtökön. sok esztendeig teljes odaadással jő kormánypárti képviselő volt. kellett neki évenként 1000 forint kegydíjat megszavazni, a törvényhozás tudta és beleegyezése nélkül. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt mondja: ezen helyi érdekű vasút hozzájárulásakép fizettetett 130.000 forint, de miután a költségvetésben ez rendelkezésre nem áll, előirányzat nélküli kiadásként kellett folyósítani. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ez így megy tovább. Az Isten szent szerelmére, hát megy ez ? lehet ez? szabad ez? történhetik ez? megengedhető ez? tűrhető ez, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) hogy a pénzügyminiszter űr ily óriási összegek felett saját belátása szerint intézkedjék? Nagyon helyesen jegyezte meg előttem szóló t. képviselőtársam, hogy úgyis hiába vagyunk itt, az történik, a mit a pénzügyminiszter ós a többi miniszterek aka-rna,k. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Van nekünk törvényünk, az 1897 : XX. törvényczikk. mely világosan rendeli, hogy ha időközben oly költségeik merülnek fel, melyek a. költségvetésben meghatározott összegeket túlhaladják, vagy olyanok, melyekről az előirányzatban gondoskodva nem volt, kötelessége a, miniszternek külön törvény útján póthitelt vagy rendkívüli hitelt kérni; csak egyetlenegy esetben van kivételnek helye: hogyha az országgyűlés szünetel és az alatt oly kiadás merül fel. mely sürgős, úgy, hogy nem lehet bevárni az országgyűlés összejövetelét. Ki meri azt állítani, hogy azok a költségek, melyeket szerencsém volt felsorolni, olyanok, melyek akkor merültek fel, mikor az országgyűlés nem volt együtt. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ki meri azt állítani, hogy olyan sürgősek voltak, hogy az országgyűlés összejövetelét nem lehetett megvárni ? Palotákat, házakat, vasutakat építeni, ez nem oly szükséglet, a mely egyik napról a másikra- merül fel; hetek, hónapok, esztendők kellenek, míg ezek keresztül vitetnek. (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon.) De természetesen a. pénzügyminiszter úrnak nagyon kényelmes ez a dolog. O hozzá jönnek megyék, városok, községek és ő kölcsönt ós előleget ad azoknak, a kiknek neki tetszik, (igaz! ügy van ! a szélső baloldalon.) Vasutakat építtet szubvenczióval, a hol neki tetszik; kegydíjat ad annak, a kinek tetszik; állami épületeket építtet ott, a- hol neki tetszik. Ha- mindezek az ügyek a törvényhozás elé kerülnének, itt kritika, alá vétetnének, s talán egyik-másik meg is tagadtatnék: míg most a pénzügyminiszter úr egyszerűen folyósítja, ezen költségeket, beteszi őket a- zárszámadásokba, az előirányzat nélküli kiadások közé és ott azután az ördög se törődik többé vele. Hihetetlen az, a mi itt történik a költségvetés összeállításánál és csakis az magyarázza meg, hogy ez a parlamenti többség minden izében romlott ós legszentebb kötelességének, az ellenőrzésnek teljesítésére egészen képtelen. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A kéz kezet mos elvénél fogva szemet huny ez minden törvénytelenségnek, és épen a, legfontosabb kérdésekben nézi szótlanul a legnagyobb visszaéléseket ós minden ereje a végrehajtó hatalommal szemben teljesen megszűnik. (Úgy van! a szélső baloldalon.) És így vagyunk a bevételeknél is. Az általános tárgyalás alkalmával bátor voltam arra is rámutatni, hogy a bevételek szintén a legnagyobb önkónynyel, a, miniszter úr tetszése szerint vannak előirányozva. 30—40 millió forint rendesen a bevételi többlet ós én rámutattam már az általános költségvetési vita alkalmával arra is, hogy milyen veszedelem rejlik ebben az-országra nézve; mert ha minden esztendőben látnók és tudnók azt, hogy ime az állam bevételei 30—40 millió forinttal meghaladják a kiadásokat, ha tisztán állana a törvényhozás előtt, hogy ime, itt van 30—40 millió többlet, a metyre az államnak most jelenleg szüksége nincs: akkor az országgyűlés bizonyára gondoskodnék arról, hogy hova fordítsa ezt a 30—-40 milliót. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hiszen szocziális, társadalmi életünk rettenetes elfajulásban van. Épen gróf Zichy Aladár képviselő úrnak tegnapi interpellácziója mutatja, hogy a munká,sosztály teljes elzüllésben van. (Úgy van! a szélső haloldalon.) Otthona nincs, ruhája nincs, munkája nincs, kenyere nincs; az utcza sarába van kidobva és akkor jön rá a megváltás órája, mikor a rendőrség kezébe kerül, (ügy van! a szélső baloldalon.) Mennyi irtózatos égő sebet lehetne ezen feleslegekkel,' ezen megtakarított összegekkel meggyógyítani! Hanem hát a. pénzügyminiszter urnak úgylátszik ez nem feladata. Az ő feladata: készleteket gyűjteni, készleteket rakásra halmozni; de hogy ezek a készletek honnan jönnek, hogy azok a szegény nép kiszivattyuzásából. az adósróf áldatlan ós lelketlen működéséből jönnek össze, avval már a pénzügyminiszter jír nem törődik. A pénzügyminiszter úrnak csak a-z az óhaja-, hogy minél több készlet legyen, de hogy ez honnan jön elő, hogy százezrek mennek tönkre, lesznek szerencsétlenek, lesznek földönfutókká, arra már a pénzügyminiszter úrnak semmi gondja,, (ügy van! a szélső baloldalon.) Hogy mikóp folynak be azok a készletek, az kitűnik abból is, hogy Páder Rezső képviselő úr a múlt alkalommal szemrehányást