Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-675
180 (í75. országos ülés 1901, már<uius 6-án, szerdán. bizonyos redukczióval tekinthető annak. Az elhelyezés ennek következtében aránylag is kedvező és abszolúte is. De még kedvezőbb jelenségnek tartom, hogy ebből a 22.770 emberből 5300-a-fc visszavittünk a vidékre és ott elhelyeztük. (Helyeslés.) Méltóztatik látni, hogy csaknem 24°/o-át az elhelyezésnek vidéken eszközöltünk, és ezt az irányt akarom én még jobban kifejteni. (Halljuk! Halljuk!) Az összeköttetést folyton fentartjuk. Most mái' be vagyunk rendezve úgy, hogy az a munkás el van látva jegy gyei és el van látva utasítással. Összeköttetésben vagyunk a tekintetben is. hogy tudjuk, valóban elhelyeztettek-e ? Mert sokszor megtörtént, hogy elment onnan a nélkül, bog}- tudtuk volna, hogy tulajdonképen valóban el van e helyezve, vagy nincsen. Az is sokszor előfordul, hogy a nnmkakereső nem tetszik az illetőknek és egyszerűen visszaküldi. Hogy ilyen csalatkozásoknak ne legyünk kitéve sem adatok tekintetében, sem a valóságos' eredmény, tudniillik az elhelyezés tekintetében, folytonos összeköttetésben vagyunk a vidékkel, hogy 7 tudjuk, hogy ott az illetővel mi történik. Nem tagadom, hogy a vidéki városok részéről nem mindenütt találkozunk azzal a rokonszenvvel és azzal az előzékenységgel, a melyre egy ilyen intézet kiterjesztése feltétlenül kell, hogy számítson. Több város részéről a munkaelhelyezósre vonatkozólag egyáltalában egészen tagadó választ kaptunk; tudniillik azt mondták, hogy nekik semmi szükségük munkáselhelyező intézetekre. Természetes dolog, hogy ott bizonyára némely ipari vagy más testületek tartják kezükben a dolgot és ennek következtében azok rokonszenvével nem találkozik az ügy. Hanem ón azt hiszem, hogy minden erőszakoskodás nélkül haladhatunk ez utón tovább is. és azt hiszem, hogy kedvező eredményt fogunk elérni. A másik feladat, a mint a t. képviselő úr is helyesen mondotta, hogy gondoskodjunk munkáról. Megjegyzem, t. ház. hogy itt nagyon kell vigyáznunk úgy a jelszavakra, mint az Ígéretekre, mert nem lehet tagadni, a mint a t. képviselő úr is elismerte, hogy abban az elkeseredésben, azokban a tüntetésekben nyilvánul egyúttal bizonyos szervezet ós nem épen a munkakeresés által indított mozgalom is. Ezt pedig nagyon bajos elkülöníteni. Bajos elkülöníteni a munkakeresőt attól, a ki csak tüntetésből kiabál. Fájdalom, tapasztaltuk azt is, hogy a komolyan munkát keresők sokkal ki seb!) mértékben vennének részt a mozgalomban, de presszió ~alatt állanak, mondhatni olyanoknak a vezetése alá kerülnek, a kiknek bizoiry inkább a tüntetés a feladatuk, mint magának a bajnak komoly orvoslása. (Mozgás a bakoldalon.) Ez az egyik megjegyezésem. Másik megjegyzésem az, hogy az, ha a véletlenül itt a házban felhívásokat ós különben ügyesen fogalmazott proklamácziókat hintettek szét, nem használható fel mértékűi arra, hogy mi a jelentősége ennek a mozgalomnak ós mi a jogosultsága? Mert méltóztatik tudni, hogy utóvégre proklamácziót kinyomatni Grossmannis tud, Klein is tud, más is tud. (Mozgás és derültség.) Hogyha mint csendes hallgató idejön valaki ós óvatlan pillanatban idedobja a proklamácziókat,ennek valami nagy mértéket vagy jelentőséget tulajdonítani abszolúte nem lehet. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Nem is kell, mert ez megtörténhetik akármely perczben, ebből következtetést' vonni nem lehet. Sőt többet mondok. Kívánatosnak tartom a magyar munkások érdekében, hogy az ily proklamácziót gyártó urak befolyása alól lehetőleg szabaduljanak a munkások, (Élénk helyeslés.) mert azoktól származnak más jelszavak is, például azokkal a jótékony és bániulatramóltó tevékenységet kifejtő egyénekkel szemben, a kikkel szemben szintén ily követelésekkel léptek fel. így- például a ki figyelemmel kiséri a Podmaniczky-utczai jelenségeket, láthatta, hogy halomszámra volt a kenyér az utczán eldobva, mert betanították az illetőket, hogy azt mondják : hogy nekik nem kenyér kell, hanem munka. Ez ácláz és egészségtelen izgatás eredménye ós nem komoly baj kifolyása. (Igaz! TJgy van! a szélső baloldalon.) De ha ettől el is tekintünk, — ós kérem a t. házat ós a t. közvéleményt, hogy ettől eltekinteni méltóztassék, — még ha ezt levonjuk is, fájdalom el kell ismernem, hogy komoly baj is elegendő van. Ezzel is elég feladatunk van mindnyájunknak, társadalomnak, hatóságnak, kormánynak egyaránt. Ezzel szemben tehát természetesen munkáról kell gondoskodnunk. Én, t. ház, nem beszélhetek másként, mint a magam nevében és azokról az intézkedésekről, a melyeket magam tettem. T. miniszterkollégáim költségvetésük tárgyalása, alkalmával nyilatkoztak a munkálatokról, a melyeket foganatba vesznek. tudom, hogy még több is van készülőben, a melyekről majd a háznak és a közvéleménynek lesz tudomása. A magam részéről a következőket jelentem be a t. háznak. (Halljuk! Halljuk!) Minthogy épen a gyárak vannak nagy bajban, ón azokra a- gyárakra vonatkozólag, a melyekkel összeköttetésben vagyok, tudniillik a, vasúti kocsigyárakra vonatkozólag közelebb törvényjavaslatot fogok beterjeszteni, a mely szerint 2000 kocsit rendelnék meg
