Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-675
172 075, országos-ülés 1901. uiárczius 6-án, szerdán. magasabb költségvetésben domborodnak ki, megmaradnak? Biztos alapnak lehet-e ezeket tekinteni? Hol akarja kezdeni a redukcziót, ha ezek a tényezők, a melyek máris ennyire meg vannak sarczolva, felmondják a szolgálatot? Mit tesz a t. kormány az állampolgárok adófizető képességének emelésére, vagy legalább oly fokig való visszaállítására., a mely már egykor megvolt? Semmit. Látható intézkedés ebben a tekintetben nincs. (Úgy van! Úgy van! a, szélső baloldalon.) Az a gazdasági állapot, a melyben minket fentartanak, ha semmi egyéb oka nem lenne az elszegényedésnek, elég arra, hogy aggódva nézzünk a jövő felé, mert mindennap fogynak az adóegyedek, a melyek filléreiből a milliárdos költségvetések kikerülnek. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) De van itt, ha őszinte akarók lenni, az államháztartás berendezésénél legújabban előterjesztett adatok szerint fejlődés is. Néhány fejlődési adatot leszek bátor a t. háznak felemlíteni. (Hulljuh! Halljuk!) Örvendetes jelenségként konstatálja a t. miniszter úr, hogy az italmérési illetékeknél 500.000 koronával többet irányzott elő. Mit jelent ez? Gazdasági fejlődést valószínűleg nem, erkölcsi fejlődést valószínűleg szintén nem, hanem jelenti a pauperizmus terjedését. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) annak a pauperiznmsnak a terjedését, melynek megakadályozására az állam költségvetésében alig találunk pár százezer forintot, pedig ott milliókat érő erők megmentéséről van szó. A legalsóbb rétegek inficziálását látjuk ebben, melynek megmentéséért a kormány semmit sem tesz, vagy alig tesz valamit és akkor tesz. a mikor a feljajdulást alig lehet elhallgattatni. Látunk azután egy másik fejlődési tényezőt is. A költségvetés indokolásában az van mondva, hogy^ a. bólyegfogyasztás évről-évre szaporodik. Miért szaporodik, t. ház ? Talán a gazdasági fejlődés teszi szükségessé a bélyegfogyasztást? Nem! A bólyegfogyasztás arányosan szaporodik a szegénység növekedésével, mert minél szegényebbek az emberek. annál nehezebben teljesítik kötelezettségüket ós annál súlyosabban kell érezniök azt, hogy bélyeg- ós egyéb költségekkel állanak szemben. Ne méltóztassanak örülni azon pár százezer forintnak, melyet e czímen mint magasabb bevételt elő lehet irányozni. Kubik Béla: Hát a váltó ? Barta Ödön: Miután a váltót említi t. barátom, egyenesen rámutatok az indokolásra, (olvassa): »Ezen rovatnál a bevétel évről-évre tetemesen emelkedik.* Ez is a gazdasági fejlődést jelenti? Ez is azt mutatja, hogy az állampolgárok adózási ereje növekedett, vagy hogy erre a fejlődésre a magasabb szükségletek kielégítésére szánt milliókat felépíteni lehet? A ki figyelemmel kiséri hitelviszonyaink fejlődósét, a ki tudja azt, hogy Magyarországon, a mint legutóbb volt szerencsém egyszer részletesen kimutatni, körülbelül 505 millió olyan teher nyomja a polgárok legkisebbjeit, az úgynevezett törpe ós kisbirtokok tulajdonosait, a melynek kamatlába átlag 7 1 ,2°/o-nál magasabb, (Úgy van ! Úgy van! a szélső baloldalon.) az a váltóűrlapok elárúsításából befolyó jövedelem emelkedésében nem Magyarország erejének fejlődését, hanem egy sajnos hanyatlást láthat, melynél ideje volna azt mondani, hogy megálljunk ! (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondja a t. miniszter úr, ós a pénzügyi bizottság is n3 r omatékkal hivatkozik rá a maga jelentésében, hogy a rezervák nincsenek kihasználva. Ám jó, elhiszszük ; de talán nem követünk el igazságtalanságot, ha azt mondjuk, hogy mi ezt csak úgy tehetjük, hogy elhiszszük, de meggyőződnünk arról, hogy azok a rezervák mentire vannak igénybe véve, sajnos, nincs módunkban. Hogy ezt a kijelentésemet csak némileg megokoljam, csak arra mutatok rá, hogy például az egyenes adóknál az előirányzatot jóval meghaladó bevétellel találkozunk. Honnan van ez? Azt kell hinnem, hogy azokból a nagyösszegű adóhátralékokból, a melyek már a múltban voltak előírva és melyek mint hátralékok szerepelnek, és melyekből nagy erőfeszítéssel évről-évre sikerűit bizonyos öszszeggel többet behajtani, mint a mennyinek behajtási szándéka velünk tudatva van. Én hiszem, hogy a t. miniszter úrnak vannak tájékoztató adatai erre nézve; az állami számvevőszék va^yonkimutatási és leltári adatait nem hozom most fel. hanem a t. miniszter úrtól kérdezem: mondja meg az ország színe előtt, hogy más is tudhassa, mint a ki búvárkodik a számszók aktái közt, hogy mennyi Magyarországon a. földadó- és más egyenes adóhátralók, mely összeg erejéig vannak Magyarország polgárai a t. kormány kezében, azonkívül, a mi az évi adókivetés eredményét képezi? (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Akkor tudnék ón. tudnánk többen is hozzászólni ahhoz, vájjon helyes-e a kormány előirányzata ós reális-e, ha azt mondaná nekünk: egy évi egyenes adókivetés ennyi millió, ebből valószínűleg befolyik 80°/o. Hátralékkövetelés ennyi, ebből élőirányozok ennyit, mint valószínűleg befolyandót. Így preliminál minden magántársulat, minden magánember, ha reális költségvetést akar csinálni, sőt így követeli ezt a t. kormány azoktól a társulatoktól, a
