Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-675

162 (575. országos ülés 1901. niárczhis 6-án, szerdán. melyben most tényleg van, a biztonsági szol­gálatra nézve nem elégséges. Úgy tudom — a belügyi költségvetésnél volt is erről szó — talán projektálva is van némi szaporítása a csendőrlegénységnek. Én figyelemmel kisérem ennek a bransnak a mű­ködését is és módomban van, minthogy oly helyen is tartózkodom, a hol az egyik csendőr­kerületi parancsnokság van. Magam tudom, magam látom, hogy ezekre a szegény embe­rekre mily gyorsan kerül a szolgálat. Agyon­ázva, agyonfázva, agyonfáradva érnek haza a maguk körjáratairól, a melyek különösen hegyes ós erdős vidékeken nagyon terhesek és alig pihennek egy napot, már újra hajtják őket őrjárati szolgálatra; igen gyorsan kerül reájuk a sor. A fizetése pedig a csendőrle­génységnek bizony-bizony roppant csekély: így például a budapesti csendőrlegénység is; ahhoz a szolgálathoz képest, a melyet tőlük elvárnak, nagyon méltatlanul vannak azok az emberek díjazva. Hiszen a csendőrtől bizo­nyos qualifikácziöt is "kivánunk, bizonyos ta­pintatot a közbiztonsági szolgálat tekinteté­ben, bizonyos emberiességet. Ügy tudom, van is nekik házi iskolájuk, a hol a teendőikre nézve őket kioktatják. Ezt azért hozom fel, hogy rámutassak arra, hogy bizonyos quali­fikáczióval, bizonyos intelligeueziával birő le­génységet kell oda, válogatni, olyanokat több­nyire, a kik a sorhadi szolgálatijói már kike­rültek és' így a katonai pontosságot is már megszokták. De hogy a közbiztonsági szem­pontból oly annyira, fontos szolgálatra ilyen alkalmas embereket találhassunk is mindig, bi zony megérdemelnék azok a szegény emberek először is azt, hogy kissé méltóbb, díj ázásban részesülhessenek, mint a minőben most része­sülnek, és hogy ruhaposztójuk is kissé impreg­náltat)!) és megfelelőbb legyen, mert panasz­kodnak, hogy az eső csakúgy búvik ruhájukon keresztül és össze-vissza kénytelenek éjszakán­kint, mikor az erdőket és gyanús helyeket ke­resik, hazatérni . . : Kubik Béla: Azoknak is Babocsai szál­lítja az egyenruhát! Thaly Kálmán: Nem tudom, ki szállítja, nem vizsgáltam : hanem hallok panaszokat, hogy a csendőrségnél a, ruha, posztója rossz. Hallom, hogy valamiféle kaucsuk-süvegeket, vagy fej- vagy lábtakarókat osztogattak mos­tanában, vagy talán próbára vannak kiadva; mert láttam ilyen, zsandárokat is, a kiknek szükséges is ez arra a. nehéz szolgálatra, a melynek ők ki vannak téve. Hangsúlyozom, hogy az igen tisztelt bonvédelmi minisztérium, egyetértve a belügyminiszterrel — minthogy ez mind a két tárczához tartozik — igen he­lyes dolgot cselekednék, ha a csendőrőrsöket szaporítaná., különösen a közbiztonsági szol­gálatra nézve még nem egészen elsőrangú vidékeken ós azután a létszámot valamivel szaporítaná, hogy a legénység ne meríttessék ki annyira, továbbá az öltözet jóságára is ügyeljen. Igaz, hogy valami kis költséggel ez járni fog, de hát megérdemli ez az ügy ós ez az intézmény is, a. mely. mondom, meg­lehetősen bevált, azt, hogy fejlesztessék. Csak legközelebb például magam is nyújtottam be — megkértek rá — egy csendőr-őrsparancs­nokság létesítése iránt egy kérvényt, a melyet a belügyminisztérium már egyszer visszauta­sított a miatt, mert, úgymond 11 kilóméter­nyire az illető helységtől van csendőrőrs; pe­dig nem is 11, hanem 15 kilométernyire van. Az' én választókerületem érdekeivél összefügg, azért említem fel. Tudvalevő, hogy Debreczen városának nagy erdei, vannak, a melyek az Alföldön nagy kincset képeznek és a, város századok óta, ápolja és tartja, fenn ezeket, a, mit nagyon helyesen cselekszik, mert egész­ségügyileg is az erdők hatá.sa, nagyon fontos és a fajzás tekintetében is és az Alföldön ezt az unikumot századok óta tartják fenn és tartsák fenn a, jövőre is; ennek azonban a hátránya, is megvan : hogy némely debreczeni pusztákon, mint a Halász, mint a Búg, stb., a hol nagy, terjedelmes erdők vannak, ezek azután bizonvos csavargóknak is menedékül szolgálnak. így Bagomérrrak hívják azt a biharmegyei jó magyar községet, a melynek 4000 lakosa van, a mely nem tud szert tenni csendőrőrsre, bár talán már harmadszor adta be kérvényét, legutóbb én általam. Ennek az erdőséére határos a debreczeni naffv erdőkkel és így, akármit, csinálnak, mikor az őrjárat keresztül megy ott, akkor ezek a csavargók behúzódnak az erdőkbe és onnan az utasok­nak ós a szegénv lakosságnak a biztonságát veszélyeztetik. Nem sporadikusak az ilyen 'vi­déken ezek a támadások, hanem minduntalan megújulnak, a minek oka az, hogy a csend­őrség nincsen kellő létszámmal, legalább egyes vidékeken. Példájául hoztam fel ezt annak, hogy a községeknek, miután adójukat ponto­san megfizetik s az állam egyéb terheit is vi­selik, teljes joguk van ilyenkor az államhoz fordulni. Ajánlom e végből egyrészről a, csend­őrségnek ós a csendőrőrsüknek szükséges sza­porítását, másrészről a legénységről való gon­doskodást annyiban, hogy nehéz szolgálatai­kórt, ha tehetjük, talán kedvezőbb díjazásban részesítsük és mindenesetre az idő viszon­tagságainak jobban ellenálló ruházattal lássuk el ezeket a szolgálataikat diiven, s hagy fá­radsággal teljesítő csendőrlegónyeket. (Ügy

Next

/
Oldalképek
Tartalom