Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-673

f>?3. országos ülés 1901. tuárczins 4-én, hétfőn. 127 úgy állítja magát ide. mint egy második honalapítót, de adós marad azzal, micsoda megdönthetetlen fundamentumokra alapítsuk hát azt a más magyar államot a mely nem olyan, mint a ma fennálló? Én a létező viszonyokkal számolok, ón nem ehimaerákban és fata morganákban, nem a szépen csillogó képekkel dolgozom, hanem dolgozom egy megteremtett alapon azon történelmi tradicziókkal ós szükségletekkel, melyek ezen államnak a másik állammal fennálló kapcsolatából, múltjából kifakadnak ós kifejlődtek, ós a melyeket fenn akarok tartani a magyar nemzet államiságának megőrzésével ós összes nemzeti és állami érdekeinek biztosításával. Nem hunyunk szemet semmi elől, a mi ideális és szép, és a mire törekednünk kell, de csak azért, mert tündöklőbb, csillogóbb lehetne, már minden rossz a mi van? (Nagy zaj a 'bal- és szélső baloldalion.) a nélkül, hogy be volna bizonyítva, hogy az. a mit ilyen hangon követel valaki, a valóságban realizálható lenne-e ós másodszor igazán csillogó lenne-e, igazán beváltaná-e a mit igór? Bocsánatot kérek, én azt tartom, hogy ón állok a reális politika terén, nem a t. képviselő úr. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Lukáts Gyula: Az opportunus politika terén! Széll Kálmán miniszterelnök: Ez az ón benyomásom a képviselő úr eruptív kitöréséről. Én azt állítom, hogy a magyar hadsereg felállítását úgy. a mint azt önök kívánják, sem a nagy védelmi szempontok, sem az 1867 : XII. törvényczikk, sem pedig az ország pénzügyi szempontja nemcsak nem igénylik, hanem nézetem szerint, bennünket attól egyenesen eltiltanak. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon.) Ez a mi felfogásunk, a. mely számít a magyar állam reális exigencziáival, reális felfogásával. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Azt mondja a képviselő úr: ime ott van Németország, ott vannak a német államok, a nagy Németországnak nincs egységes hadserege. Nem egészen tigy áll a dolog, a mint a képviselő úr oda állítja; én úgy tudom, hogy a német önálló államok hadseregei mégis szorosabb összefüggésben vannak. (Igaz! Ugy mm! a jobból dalon.) Ott van a német egységes vezérkar, ott van a német császárnak fentartott jog és hatáskör; ott van a szervezetnek az az egységesítése, hogy a bajor hadsereget nem csak a würtenbergi bajor hadseregnek nevezik, hanem ennyiedik és annyiadik hadtestnek stb. (Zaj és ellenmondás a szélső baloldalon.) Ezek olyan laza összefüggésben, mint a hogy a képviselő úr odaállítja, nincsenek. Nem olyan egységes, nem olyan közös, mint a mi hadseregünk. De hát nem-e mások a viszonyok és a történelmi jogfejlődós? Mert az én tudtommal a német államok nincsenek abban a. viszonyban egymással, mint a milyenben mi állunk Ausztriával ós a: közös uralkodóval. Az én tudtommal Würtemberg, Baden, Bajorország, Szászország ós Poroszországot nem egy pragmatika szankczió köti össze és nincs meg köztük a. fejedelem azonossága. (Igaz! Ugy-van! a jobboldalon. Zaj a. szélső baloldalon.) A német alkotmány egészen más alapon nyugszik. Más történelmi alapon fejlődött. A nagy német nemzetnek történelméhez, múltjához, jelen fejlődéséhez, szervezetéhez, az 1870-iki nagy eseményekhez van alkalmazva. A mienk a magunkéhoz, a mi jogtörténelmi fejlődésünkhöz van alkalmazva, ós nagyon elhibázott politikának tartanám, azokat az állapotokat ide átültetni, midőn minket nemcsak a fejedelem azonossága köt össze, hanem a pragmatika sarikczió értelmében a védelem közössége, az elválaszthatlan és szétoszthatlan együttes birtökolás alapelve és fundamentális tótele. (Zaj a szélső baloldalon.) Ezt nem tartom posszibilisnek és mindenféle vitatkozást arról, hogy Németországban úgy van, és milyen jól bevállt és hogy itt nem úgy van ős ez nem jó, nem nem tartok helyesnek és jogosultnak. (Helyeslés a jobboldalon.) Győry Elek.: A német nyelv benne van a pragmatika szankczióban ? Széll Kálmán miniszterelnök: Bocsánatot kérek, ón most nem vitatkozhatom Győry Elek képviselői úrral, hanem Ugron Gáborral; ha Győry Elek szíveskedik utána, beszélni, felveszem vele a keztyüt, máskor is felvettem. Én most a külön hadseregről beszéltem. Polónyi Géza: Ugron Gábor is a, német nyelvről beszélt! Széll Kálmán miniszterelnök: Azt mondja a képviselő úr: a- mit hirdetek, az nem helyes, nem igaz, mert én azt mondtam, hogy az 1867 : XII. törvényczikk a koronának fentartott fejedelmi jogok közé igtatja a hadsereg szervezeti, vezényleti és vezérleti kérdéseit, még pedig az egységes hadseregnek, egységes szervezeti kérdéseit. Itt van a törvén}^, — azaz nincs itt, mert a képviselő úr elvitte, — ón betéve is tudom, a mint a hogy a képviselő úr is tudja:. Azt mondja a képviselő úr, a vezénylet, az csak a, stratégiai szempontokra vonatkozik, és így nincs a miniszterelnöknek igaza. Mikor a törvény azt mondja, vezénylet, vezérlet és egységes belszervezet, hogy ez akkor tisztán a koronának stratégiai, vagyis hadviselés esetén való jogairól szólana, ezt sem az ethimologiával, sem a helyes törvény terminológiával, sem a helyes törvény hermeneutikával, sem a gyakorlati alkalma-