Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-672

102 672. országos ülds 1901. roárczius 2-áii, szombaton. ezek számára egységes, központi és mindkét állam kormányától külön álló orgánum állíttassák fel. Bocsánatot kérek, a t. miniszterelnök úr azt mondja, hogy a, család miniszteréhez van intézve ez az irat. Én, kérem, a magyar törvényben sehol a császári ház miniszterét meg nem találom ; és valahánj'-szor ezzel a czímmel találkoztam, azt mindig megtámadtam ós ostromoltam, Eddigelé mindig azzal álltak elé, hogy a császári ház személyi ügyeinek elintézésére ós nyilvántartásai' hívatva; és emlékszem, midőn Bánffy miniszterelnök úr egy ilyen kérdésben nekem a választ megadta, azt mondta, hogy ez egy ártatlan hivatal és mellékfoglalkozása a külügyminiszternek, mert tisztán csak az uralkodóház családi ügyeire terjed ki. Most kisül, hogy ezen ártatlan uraság az osztrák császári rendjeleknek a kezelésével, ós mint felsőbb hatóság azoknak intézésével foglalkozik, hogy ennek az úrnak a császári kézirat kiadatik, hogy a mag var és az osztrák miniszterelnöknek küldjön róla másolatot, hogy azok azt vegyék tudomásul. A mit a miniszterein öli úr nagybüszkén felmutat, hogy jött ide egy királyi kézirat, mely ellenjegyeztetett, az igenis szól kedves Szélinek és ellenjegyezte Széll Kálmán. De miről szól ez'? Arról, hogy ezen iratok egyszerűen másolatban áttétetnek a magyar miniszterelnökhöz és szolgáljon annak tudomásul. Bocsánatot kérek, ha. az osztrák császári rend és az osztrák császá.ri ház minisztere kezeli, akkor azok csak az osztrák császárságot illetik, az a magyar hivatalos lapban helyet nem foglalhat, a magyar kormány hivatalos elintézésének tárgyát nem képezheti. A ki tisztán ós világosan különböztet, az itt a különbséget fel kell. hogy találja, és annak jelentőségét ós fontosságát el kell, hogy ismerje. De menjünk tovább. Azt mondja a t. miniszterelnök úr. hogy a, család miniszteréhez van intézve. Hát kérem, a rendjelek osztása családi ügy? Hiszen ez- állami ügy! Ha a rendjelek osztása az 1848: III. törvényczikk 7. és 21. §-ai által az állami ügyek közé soroztatik, ha itt a miniszteri felelősség az ellenjegyzés megkivánásával kiköttetik, sőt az 1848:111. törvényczik 21, §-a még azt is megjelöli, hogy a kezelés hol kell, hogy történjék, akkor, ha ezek a rendek, mint a miniszterelnök úr mondja 30 éves gyakorlat alatt öszszekonfundálódtak,- egy-szer már ideje, hogy külön válasszuk a, magyar rendjeleket az osztrákoktól és biztosítsuk, hogy azoknak kezelésébe jogtalan személy, a közös külügyminiszter, akár mint ilyen, akár mint a császári ház minisztere, bele ne folyhasson. A császári ház a közjogi intézkedéseket nem végeztetheti a maga privát hivatalnokaival, a kikről a mi törvényeink semmit sem tudnak, sőt a kiknek meg van tiltva, hogy egyik vagy másik állam ügyeivel foglalkozhassanak. Az 1848:111. törvényczikk 7. §-a ezt mondja: »A kegyelmezési jognak gyakorlata és a nemességnek, czímeknek, s rendeknek osztása mindig az illető felelős magyar miniszter ellenjegyzése mellett, egyenesen ő Felségét illeti.* A 21, §. a következőt mondja: »A 7. §-ban említett ós egyenesen ő Felségének fentartott tárgyakat, a személye mellé rendelt felelős magyar miniszter fogja a mellette levő álladalmi tanácsnokokkal ós személyzetekkel kezelni.* Hát kérem, vagy illeti Magyarországot azon rendek statuinainak megváltoztatásában az intézkedési jog, vagy nem. Ha illeti, akkor az 1848:111. törvényczikk 21. §-a megjelöli, hogy kinek kezelésébe és ügyosztályába tartozik. Goluchowsky Agenor közös külügyminiszternek vagy a császári ház miniszterének kezelésébe ezen törvény következtében nem tartozhatik. Ha pedig azok a rendek nem tartoznak ránk, mert tisztán osztrák rendek, akkor magyar hivatalos ügyet nem képezhetnek, a magyar miniszterelnöknek arról tudomással nem kell birnia, rá nézve csak anynyiban birhat érdekességgel, mint egy kuriozitás, mely ránk nézve csak csekélylyel különbözik attól, a mint hogy a perzsa oroszlános naprendet bámuljuk, vagy a szerbek Takova rendjét. Ránk nézve ép oly idegen az osztrák császári rend, mint a milyen idegen ezen külföldi államok rendje. Én a miniszterelnök úr válaszát nem veszem tudomásul. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon,.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! A t képviselő úr most felhangzott beszédének egy pár kifejezését lehetetlen hallgatással mellőznöm, mert szertelenül impreczizele. Azt mondja a képviselő úr: Magyarországot megilleti ezeknek a rendeknek az osztása, kezelése és alapítása. Bocsánatot kérek, ez összezavarása a fogalmaknak. Magyarországot a rendek megalapítása nem illeti, mert ez rezervált fejedelmi jog. (Igaz! Úgy van,' a jobboldalon.) Polónyi Géza: A magyar király fejedelmi joga! Széll Kálmán miniszterelnök: Igen, a magyar királyt; ezen megalapításnak foganatbavótele, gyakorlati alkalmazása, a megalapított rendnek osztása a fejedelmi jog, de miniszteri ellenjegyzés mellett gyakoroltatik. I Így kell disztingválni a dolgot. Azt mondja