Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-672

672. országos ülés 1901. luárczius 2-án, szombaton. 99 nek, akkor azt kérdem ón, miért kerülnek ezek a magyar hivatalos lapba? Miért intéztetik ezek szabályzatai megváltoztatásáról egy kézirat a magj-ar miniszterelnökhöz is ? és miként válik egy teljesen külön osztrák ügy, melyet az osztrák császár a maga osztrák fejedelmi hatalmából rendez, változtat és elintéz, magyar hivatalos ügygyé ? Én nem tartom megengedhetőnek, hogy az osztrák császár fejedelmi joga ós a magyar király fejedelmi joga ily zavarok által konfundáltassók, félremagyarázásoknak tótessék ki; hanem ellenkezőleg, arra kell törekednünk, hogy ilyen közjogi kérdések, a melyek épen a korona- ós felségjogokról szólanak s a melyeknek különállása, különvalósága ós különmegőrzése mindig nagy gondját képezte Magyarország országgyűlésének, tisztán tartassanak és sem abban az irányban, hogy osztrák hivatalos ügyek magyar hivatalos ügyekként kezeltessenek, sem abban az irányban, hogy tisztán osztrák közös ügyekként kezeltessenek és a közös miniszterek hatáskörébe vonassanak, össze ne zavartassanak. Hiszen az 1867 : XII. törvényczikk megmondja ős felsorolja mindazon közös ügyeket, a melyek a közös külügyminiszter, a hadügyminiszter és pénzügyminiszter hatáskörébe vannak utalva. Azon közös ügyek között nem találjuk a rendeknek osztását, vagy a rendek statútumainak megalkotását. A mely kormány felelőssége alatt történik a fejedelem által a rendek osztása, ugyanazon- kormány felelőssége mellett kell. hogy történjók a statútumok megalkotása is. Miután tehát ez közös ügyet nem képez, így a közös minisztereknek erre befolyásuk nem lehet, és a Goluchowski közös miniszterhez intézett királyi kézirat rossz helyre van czíniezve, mert ha osztrák ügy, akkor az osztrák miniszterelnökhöz, ha. magyar ügy, akkor a magyar miniszterelnökhöz kell hogy czímeztessék; miután az 1807 : XII. törvényczikk 27. §-a világosan megrendeli azt, hogy a közös miniszterek a közös ügyek mellett sem az egyik, sem a másik résznek külön kormányzati ügyeit nem vihetik, azokra, befolyást nem gyakorolhatnak. (Halljuk! Halljuk!) Miután ezen kérdésben a magyar közjog megsértetett, sőt az 1867 : XII. törvényczikk 27. §-ával ellenkezőleg osztrák érdemrend ügyében, annak kezelésében és elintézésében a, közös külügyminiszternek befolyás adatott, sőt az annak mintegy fejévé, főintézőjévé és rendezőjévé rendeltetett ki. s így ríj közös ügynek megalkotása mintegy terveztetik, czóloztatik, vagy öntudatlanul is megkísér eltetik, s miután ebből hátrányos jogkövetkeztetések vonhatók a magyar királynak fejedelmi jogaira nézve: a következő mterpelláeziót van szerencsém a t. miniszterelnök úrhoz intézni. (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »Tekintve, hogy az 1848 : III. törvényczikk 7. §-ának rendelete szerint a czímek, rendek osztása a magyar király fejedelmi, joga, melynek gjmkorlatát általában a 8. §. ós különösen a 21. §. rendezvén, a miniszteri ellenjegyzést megrendeli; tekintve, hogy a rendek . . . (Zaj jobbról. Halljuk! Haüjnk!) Kérem, ha arról beszélnek, hogy kinek micsoda érdemtelenségért adnak Ferencz József- és Lipót-rendet, s hogy magyar embereknek miként lehet ilyen rendeket elfogadni, ha ezért összeszidnék néhány embert, azt a t. ház élvezettel hallgatná végig. De akkor, mikor a nemzetnek jogáról van szó, mikor azt kell tisztázni, fejtegetni, rendbehozni, évtizedek mulasztásait orvosolni, és a háznak nincsen erre figyelme, akkor ez a ház nem arra való, hogy itt ülésezzen, hanem menjen a botrányok termébe, mert csak botrányok iránt van érzéke; orfeumba való. (Mozgás. Halljuk! Halljuk ! Folytatokul olvassa.) ^Tekintve, hogv a rendek osztása nem más, mint egyes esetekben való alkalmazása a rend szabályainak, s midőn a konkrét alkalmazás a miniszteri felelősség alá helyeztetett, akkor nem vonható el azon rend szabályainak tartalma, a mi értelmet, jelentőséget kivan adni a kitüntetésnek; tekintve, hogy külön álló ós természetű fejedelmi jog, a magyar király fejedelmi joga az osztrák császár fejedelmi jogától, a mi, ha ugyanazon személy gyakorolja is mint az osztrák fejedelmi jogot, természete ós törvényei külön rendje szerint megkülönböztetve gyakorolható és két jogot sem összefoglalni, sem össze olvasztani nem szabad. Tekintve, hogy ő Felségének a Lipót- és Ferencz József-rend újabb fokozatai tárgyában februárius elsején kelt rendelete, vagy határozata miniszteri ellenjegyzés nélkül jelent meg ; tekintve, hogy ezen kézirat a közös külügyminiszterhez van intézve azon meghagyással, hogy a két miniszterelnököt másolatban értesítse, tehát közös ügy sziliében tűnik fel: kérdem a miniszterelnök urat: a Lipótós Ferencz József-rend osztrák császári, avagy magyar királyi rendet képeznek-e? Ha osztrák rendet képeznek, miért kezeltetett ezen ügy, mint magyar hivatalos ügy? Ha ezen rendek magyar királyi rendek, akkor miért nem tétetik elég az 1848 : III törvényczikk 21. §-ának, mely rendeli, hogy a 7. §-ban >>egyenesen ő Felségének fontartott 18*