Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-654

(»54 országos ülés 1901. február 7-8n, csütörtökön. (57 t. miniszterelnök úrnak a házban tett Ígéreteit. (Igazi ügy vmi! a szélső baloldalon.) Tudomásunk van róla, hogy sok helyen a kormány közegei, a kiknek kötelessége volna a kormánynak fejéről tisztelettel beszólni, gúny tárgyává teszik azon nyilatkozatokat, a melyek itt elhangzanak. (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon.) Kérdeni, t. ház, a kormány és a t. miniszternők úr ezt tűri? Magyar vérnek kell folyni azért, hogy végre türelméből kizavartassók? Mikép van az, hogy épen abban a kerületben, melyben a kormánypártnak győzelme nagyon valószinű volt, a hol tehát minden logikai felfogás szerint, ha. a függetlenségi párt erőszakoskodni ós magát, elragadtatni akarta, volna, ott erőszakoskodott volna, épen abban a, kerületben teljes rendben ős csendben folytak le a szavazások, holott a másik kerületben, a hol a, kormánypárt veresége biztos volt, a hol tehát a függetlenségi pártnak semmi szüksége sem volt arra, hogy akármilyen erőszakot kifejtsen, sőt tele, A^olt a, kerület ka/tonasággab, ott volt a csendőrség és ott az előttünk fekvő jelentós szerint teljesen elégtelen ok miatt a, békés ós fegyvertelen népre rálőttek? Igen is a fegyvertelen népre. Mikópcn van az, hogy magyar ember fegyvertelen emberekre meri emelni fegyverét? Veszélyben volt talán a, csendőrség ? (Zaj a szélső baloldalon.) Mutassa ki valaki, hogy veszélybon volt egyetlenegy csendőr élete. Hol van az a törvény, mely feljogosítja a csendőrt, hogy a polgároknak életét kioltsa a nélkül, hogy erre rálegyen kényszerítve. T. ház! Napokkal ez előtt két t. képviselőtársunkat, pártunknak tagjait, leküldtük Marosvásárhelyre, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Barabás Béla ós Pichler Győző képviselő urakat. Napokkal ez előtt azt referálták nekem, mint pártelnöknek és pártvezérnek, hogy Marosvásárhelyen a második kerületben nagy erőszakoskodásra van kilátás és a, polgárság attól tart, hogy vér fog folyni. Hogy van az, hogy napokkal ez előtt hozták már hirűl ezt szavahihető képviselőtársaink? Kérem a t. kormányt, fejtse meg nekem ezt a talányt. Pichler Győző: Majd én elmondom. Kossuth Ferencz: T. ház! Az a párt, melynek nevében szólok, elég erőt érez magában arra, hogy felelősségre vonja a kormányt, mely nem tud végett vetni azon hallatlan helyzetnek, (Zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások: Nem is akar!) a mely a vidéken minden egyes választásnál ismétlődik. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Fáy István: Ez bevezetés akar lenni az új választáshoz! Majd mi is lövünk! (Nagy zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások: Gyalázat! Hazaárulás!) Pichler Győző: Magyarországon hamis bukás miatt vád alá, helyezett emberek Marosvásárhelyen választási elnökök! (Hosszantartó, nagy zaj a szélső Ital oldalon.) Elnök (csenget) : Méltóztassék- a szónokot meghallgatni. Kossuth Ferencz: Ismétlem t. ház, hogy ez a, pái't elég erőt érez magúban arra,, hogy felelősségre vonja, <i kormányt. (Halljak! Halljuk!) ha ilyen erőszakoskodások meg nem lesznek torolva: (Nagy zaj én mozgás a szélső baloldalon. Elnök csenget.) Nem fogunk addig nyugodni, míg a jog teljes elégtételt nem kap, s az igazság teljes tisztaságban ki nem fog deríttetni. Pártom nevében, (Halljuk! Halljuk!) a leghatározottabban követelem azt, hogy a, legszigorúbb vizsgálat tartassék meg, (Egy hang a szélső baloldalon: Es pedig azonnal.) ós hogy azok, a, kikre a felelősség hárul, a kiontott magyar vérért (Halljuk! Halljuk!) elnyerjék m éltó büntetésük et. Fáy István: Akasztófát nekik! (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Kossuth Ferencz: És tudatom a t. házzal, hogv ebben a házban béke nem lesz, (Egy van! Égy van! a szélső baloldalon.) békés és nyugodt tárgyalás nem lesz, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem írsz!) míg a marosvásárhelyi vérontást a kormány meg nem fogja torolni. (Úgy van! ügy van! a szélső baloldalon.) Fáy István: A meddig ezt meg nem boszulja, a, míg elégtételt nem ad, nem tárgyalunk. (Hagy zaj a. szélső baloldalon.) Kossuth Ferencz: Előttünk a magyar vér szent. (Tetszés a szélső baloldalon.) Álljon fel az a, képviselő, a ki előtt nem szent a magyar vér. (Úgy van ! Elénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: Thaly Kálmán képviselő úr kért napirend előtt szót. Thaly Kálmán: T. ház! T. pártelnököm ós barátom azon kezdte felszólalását, hogy ő, mint az egész ház sokszor elismerte, elismerte maga a miniszterelnök úr is, mindenkor a bölcs mérséklet és tapintat hangján szokott szólani, de vannak pillanatok, a, mikor az emberben a vér mégis fel kell, hogy pezsdüljön. Épen ez a jelen gyászos pillanat,, a. mikor ezek a szomorú, véghetetlenül elcsüggesztő hirek érkeztek, azon pillanatok közé tartozik, ós nehéz magán uralkodni a képviselőnek, még olyannak is, mint Kossuth Ferencz, a ki annyiszor adta fényes példáját ebben a házban a modor iránt való figyelmességének. Most is, bár erős kifejezéseket használt, (Egy hang a szélső baloldalon : Jól tette !) 9*