Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-667

388 067. országos ülés 1901. február 25-ón, hétfőn. házasok, VII. fejezet, 13. czfrn. Rendes bevételek, VHI. fejezet, 24. czím. Rendkívüli bevételek, VI. fejezet, 11. czím. Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok 214.862 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Dologi kiadások 193.140 korona, Elnök: Megszavaztatik. Az előadó úr kivan szólani. Gr. Teleki Sándor előadó: Kérem ezen tételnél is a személyi és dologi kiadások között az átruházási jogot megadni. Elnök: A ház az átruházási jogot megadja. Molnár Antal jegyző (olvassa,) : Rendkívüli kiadások. Beruházások. A süketnémák váczi intézetében a világítás berendezésére szükséges 8000 korona* negyedik részlete 2000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): A siket-némák váczi országos intézete épületének kibővítésére kölcsön útján beruházandó 100.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): A siketnémák Budapest székesfőváros hozzájárulásával fentartott állami iskolája épületére szükséges 200.000 korona kölcsön útján beruházandó első részlete 100.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bezételek. 120.342 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Rendkívüli bevételek. A siketnémák váczi országos intézetének kibővítésére kölcsön útján beszerzendő 100.000 korona, Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): A siketnémák Budapest székes főváros hozzájárulásával fentartott állami iskolája épületére szükséges 200.000 korona kölcsön útján beszerzendő első részlet 100.000 korona, Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Képzőművészet és művészi ipar. Rendes kiadások, XXI. fejezet, 44. czím. Rendes bevételek, VIII. fejezet, 25. czím. Kiadás. Rendes kiadások 123.520 korona. Lukáts Gyula jegyző: Pichler Győző! Pichler Győző: T. képviselőház! A képzőművészeti ipar költségvetési tételénél bátor vagyok a t. ház figyelmét igénybe venni azért, hogy tárgyilagosan reámutassak azon eszmékre ós gondolatokra, a melyeknek meghonosítását művészeti politikánkban én is helyesnek és üdvösnek tartom. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt rátérnék azonban erre, engedje meg a t. képviselőház, hogy egyszerűen utaljak arra, hogy a rendes kiadások tételénél 123.520 korona van előirányozvaművészeti czélokra, vásárlásokra, megrendelésekre, állami épületek művészi díszítésére, festő-, szobrász és építésznövendékek ösztöndíjára, a magyar művészi ösztöndíjalapra, Nemzeti Szalon és a képzőművészeti társulat sególyzósére és egyéb tótelekre. El akarom végezni először felszólalásomnak pénzügyi részét, (Zaj. Ilalliuk! Halljuk!) és itt utalok arra,, hogy midőn a magyar állam istápolja- a- művészetet, azt tulaj donképen csak látszólag teszi. És itt nem beszélek a közoktatásügyi tárczáról, hanem beszélek az államháztartásról. Szót akarok emelni abban az irányban, hogy épúgy, mint külföldön, a művészet nem képez az államra, nézve mint adózási alap jövedelmi alapot, minálunk is ez a rendszer honosíttassák meg legalább is részben, mert míg a közoktatásügyi tételnél 123.000 koronát áldozunk a művészek támogatására, addig én szolgálhatok az igen tisztelt közoktatásügyi miniszter úrnak egy érdekes statisztikával arra nézve, hogy a budapesti, illetőleg magyarországi művészek csakis a légkiválóbbakat számítva, nem is a kezdőket, a kik szintén nagy adót fizetnek, körülbelül harminczezer koronával többet fizetnek állami adóban ós illetékekben, mint a mennyit a művészeti tételnél államsegélyként az állam nekik ad. Münchenben, Parisban, Rómában ós mindenütt, a hol művészeti góczpontok vannak, a művészek külön elbírálás alá kerülnek és nincsen arra eset, hogy akadjon művész, a ki ateliéje után hat-hót, vagy nyolczszáz forint adót fizessen évente egyenes állami és pótadókban. Mielőtt tehát beszédemnek tulajdonképeni tárgyára áttérnék, figyelmébe akarom ajánlani a pénzügyminiszter úrnak azt, hogy a mit az állam az egyik oldalon ad, azt a másik oldalon ne vegye el a művészektől, mert különben az az anyagi támogatás eredményre nem vezet. T. ház! Elsősorban néhány szóval a művészeti nevelésről akarok megemlékezni (Halljuk! Halljuk!) és rá akarok utalni egy nagy hiányra, a mely főleg oka annak, hogy Magyarországon eddig nem fejlődött ki oly erővel ós oly mértékben a nemzeti művészet, mint azt nagy ós kiváló mestereink, nagy, kiváló ós nagyszámú művészeink működése után várhatnék. T. uraim! Nálunk a művészeti nevelésből egy óriási hiány mutatkozik. A költségvetésben fel van véve egy tétel, a mely a mintarajziskola támogatására, szolgál. Szerintem a