Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-666
(ififi. országon ütés 1001. február 28-án, szombaton. B51 a jobb- és szélső balochäon. Felkiáltások a szélső baloldalon : Nagyon helyes!) Sőt most mar a tegnapi és mai vita egy erős indokkal többet adott nekem, a mely engem ezen álláspontomban megerősít, és ez egy igen lényeges indok, a melyért a status-quo fentartása mellett most már a magam részéről teljes egyéni ós politikai felelősségem érzetében föltétlenül helyt állani is akarok. (Elénk helyeslés a jobb- és szélső baloldalon.) Gróf Zichy János ós Major Ferencz t. képviselő urak beszédéből ugyanis határozottan kitűnt, hogy az egyetem katholikus jellegének kitüntetése ós elismerése végett tartják nagyon szükségesnek a keresztnek kitűzését. Tehát nem is a keresztény, hanem a katholikus jellegről beszéltek. Azt mondja gróf Zichy János (olvassa) : »Én azt hiszem, hogy az egyetem katholikus jellege, az itjuság egy jogos kívánsága* stb., »a megszakadt jogfolytonosság helyreállításának szükségessége parancsolj a nekünk, hogy az ifjúság ezen kérését teljes mértékben magunkévá tegyük.« 0 tehát már mást akar, mint Rakovszky István képviselő úr határozati javaslatában, mert az ifjúság egész kérvénye mellett foglalt állást, Rakovszky István képviselő úr pedig csak azt akarja:, a mit a jogi kar véleményezett. (Mozgás balfelől.) De itt van gróf Zichy János beszédében szőről-szóra, hogy az egyetem katholikus jellegének megóvása ]oarancsolja a kereszt kitűzését. Nos, t. ház, már pedig a budapesti magyar királyi egyetemnek katholikus jellege nincs. (Úgy ma! Úgy van! a jobboldalon.) Mindig, 1868-tól kezdve évenként a. törvénykönyvvel kezünkben kimondottuk azt, hogy a budapesti egyetemi tanintézet állami jellegű, (Elénk helyeslés a jobb- és a szélső baloldalon. Mozgás balfelöl.) ámde mivel óvások szoktak tétetni, ez a kérdés bármily világos is, itt egy vitás kérdés közöttünk és a vitás kérdésbe önök be akarnak vinni egy olyan tényt, (Mozgás és ellenmondások balfelől.) a mely tónynyel az egyetem katholikus jellegét akarják erősíteni; azt akarják : — a mi gróf Zichy János beszédéből nyilvánvaló, hogy: íme czólt értünk a kereszt-kérdésben, tehát az egyetem katholikus jellegű. (Mozgás balfelöl.) Nekem kötelességem volt erre a szempontra kiterjeszkedni. (Halljuk! Halijai;!) ós most legyenek szívesek meghallgatni, hogy mit mond erre a. kérdésre nézve, — (Halijak! Halljak!) mert vannak sokan, a leik az egyetem tanintézetének állami jellegét nem merik oly bátran és határozottan hangoztatni, mint a, mily bátran ós határozottan ón hangoztatom; (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás balfelöl.) hanem kerülgetik a kérdést, de nem-mondják ki; még véleményüket sem; — halljuk meg azt, amit a politikai tudománynak ós a, politikai gyakorlati életnek örökké kimagasló alakja Deák Ferencz az egyetem jellegére nézve 1868-ban mondott. (HoltJuli! Halljuk! Olvassa): »Nein a Pázmány és kSzelepcsényi által határozottan katholikus 'czélokra alapított egyetemről; nem az említett érsekek által e czélra adott vagyonról van szó, hanem a, jelenleg Pesten fennálló magyar királyi egyetemről mint állami tanintézetről. Mária Terézia Magyarország királynéja: alapította ezen egyetemet és az említett érsekek által tett alapítványokat felhasználta arra. S mi ezen egyetemnek neve? Nem >> országos egy etem«, mint Paczolay képviselőtársam is megjegyzé. hanem »magyar királyi egyetem«. Magán va,gy hitfelekezeti tanintézeteket szorosan véve királyi tanintézeteknek nem hívhatnak, mert a király fejedelme az egész országnak, ós a, mit alapít mint feje az államnak, arról nem lehet állítani, hogy kizárólag egyik, vagy másik külön felekezet részére alapította, kivált ha. az alapító-levélben a czél és a szándék nem is említtetik. Nem ereszkedem egyébiránt jelenleg históriai vitatkozásokba. Fel tudnék erre vonatkozólag némelyeket én is hozni, miket a kultuszminiszter úr nálam részletesebben ismer, minthogy ő e kérdést különösen tanulmányozta. Megemlíthetném, hogy maga Mária Terézia egykor kérdést tett az egyetemnél felállítandó protestáns tanszók iránt, nehogy a protestáns ifjak kénytelenek legyenek külföldre menni. Megemlíthetnék több egyes adatot, miből világos, hogy az egyetem Mária, Terézia idejétől kezdve kizárólag hitfelekezeti tanintézetnek nem tekinthető. De mellőzöm mindezeket, csak azt kívánom megjegyezni, hogy felekezeti intézeteknél azon felekezetnek, a melyhez tartozik az illető intézet, túlnyomó, sőt az állam felügyeleti jogát ide nem értve, minden egyebekben kizárólagos befolyása van az intézet minden viszonyaira, a tanárok kinevezésére, a tanrendszer megállapítására. Hogyan állott ez eddig is a magyar királyi egyetemre nézve? A. tanárok kinevezése, a tanrendszernek általános s részletes meghatározása nem a katholikus egyháztól függött, hanem egyenesen az állam kormányától. Az 1848 : XIX. törvény czikk ezt határozottan a közoktatásügyi miniszter teendői közé sorozta, (Elénk helyeslés a szélső haloldalon.) s az ő kötelességévé tett, mindezekben a törvényhozás közbenjárásával, a hol szükséges, intézkedni. Nem arról van itt tehát kórdós, hogy valamely alapítvány, mely jogilag a katholikus egyházat illeti*, itt kénytelen vagyok Deák
