Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-651

líSi. országos ülés 1901. február 4-Í'», hétfőn. 17 gondot nem. fordított, sőt még a közös területen levő piaczokat sem biztosította részünkre, pedig ezeket kötelessége lett volna biztosítani, mert hiszen minket az osztrák gyáriparnak teljes mértékben kiszolgáltatott. (Igaz! Úgy van,! a szélső baloldalon.) Ha tehát mi kénytelenek vagyunk a tűtől kezdve, minden árúczikket Ausztriában vásárolni, akkor az a, legkevesebb, a mit a magyar kormánytól megvárhatunk, hogy olyan vám- és gazdasági politikája legyen, a mely a közös vámterületnek piaczát a mi nyersterméiiyeink részére biztosítja, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hogy a mi gondviselésszerű államférfiaink hogyan őrködtek a múltban a magyar mezőgazdaság érdekeinek fellendülésén, igazolja, hogy az 1880-as években Svájczba másfél millió métermázsától 4 millió méterraázsáig vittek ki évente búzát és ugyanakkor még másfél millió métermázsa lisztet is exportáltunk Svájczba ós Németországba. Kivitelünk most -— a mint azt a statisztika mutatja — 200.000 métermázsa búzára olvadt ós ezen kedvezőtlen viszonyok megteremtésének oka egyedül a kormánynak rövidlátása és szerencsétlen vámpolitikája volt. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Már 1891-ben megcsinálták a szerződéses vámpolitikát és Németországgal egyetértöleg meghonosították, nyakunkra hozták azokat az állapotokat, a melyeket azóta napról-napra tapasztalunk, hogy a világ minden zege-zugából a mi nyersterményeink minden körülmények közt teljesen ki vannak zárva. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem lehet tehát nekünk eléggé hangsúlyoznunk, hogy a mostani irányú vámpolitikával teljesen szakítani kell, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és a legrigorózusabb módon és a legnagyobb mértékben az agrár vámpolitikának a megvalósítását kell keresztülvinnünk ós követnünk addig, a míg e szerencsétlen közös vámterületnek a nyűgét vagyunk kénytelenek Magyarországon tűrni. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Itt akarom felemlíteni, (Halljuk! Halljak!) hogy mi sohasem szűnünk meg hangoztatni és követelni azt, hogy az önálló vámterület mielőbb életbeléptettessék. Azonban a gazdaközönségnek egy részében azon hitet akarják felébreszteni ós — meg vagyok győződve, hogy szándékosan és tudatosan —• arra a meggyőződésre akarják a gazdaközönség felfogását vezetni, hogy az önálló vámterület életbeléptetése által oly rázkódáson menne keresztül Magyarországnak földmívelő osztálya,, ós a mi gazdasági érdekeink annyira meglennének támadva, hogy ezt nem volnánk képesek elviselni. Hát ez nagyon hamis dolog. KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIII. KÖTET. Itt úgy mélyen tisztelt pártelnököm Kossuth Ferencz sokszor, valamint ma Mezőssy Béla t. képviselőtársam is beszéde során egész világosan kimutatta, hogy ez a tényeknek nem felel meg. Hiszen nagy különbség van a vámháború közt ós a közt, hogy Ausztriával szemben nekünk is jogunk legyen megmondani, melyek a,zok a követelmények, a, melyektől el nem állunk abban az esetben, ha Ausztria a maga gyáriparának terményeit a mi piaczunkon akarja, értékesíteni. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ez áll különösen akkor, a mikor azt látjuk, — a mint ma már említették, — hogy Németország határozottan ki akarja zárni a mi nyersterményeinket piaczárói, hogy akkor mi hasonló politikát ne kövessünk, ez az együgyűséggel volna határos. Nekünk legalább is oly mértékben ós azzal az enerzsiával és elevenséggel kellene az agrárvámok életbeléptetése iránt már ma megindítani az akcziónkat, (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) a mely enerzsiával megindítják Németországban, (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) hogy legalább is annyira rettegjenek tőlünk a keleti államok, a mennyire mi félünk attól a mozgalomtól, a melyet Németországban megindítottak egyenesen abból a, czélból, hogy minden nyerstermónyünk kiszoríttassék onnan. Épen a külön vámterület az a fegyver, a melynek használásával az ellenérdekűeket arra, kényszeríthetjük, hogy a mi jogos érdekünk is respektáltassék a vámszerződés megkötése alkalmával. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) De ezt a fegyvert nem akarják használni, sőt ennek minden részét elkótyavetyélik és odadobják Ausztriának hatalmába és kezébe, Ez a fegyver nemsokára már úgy fog kinézni, mint az a kard, a, melynek sem markolatja, sem pengéje nincs. Csakis a kishitűség lehet szülőanyja, annak az eszméllek, hogy az önálló vámterület felállításával a magyar földmívelós érdekét sértjük, és ha a kishitűség a szülőanyja, bizonyosan a félénkség és a gyávaság lesz a bábája, ha a kezünkben levő fegyvert nem használjuk. A mi terményeink értékesítéséhez természetesen legfőbb szükség az, hogy piaczot teremtsünk az agrár-vámoknak életbeléptetése által, — ha közösségben maradunk, legalább a közös vámterületen, — olyan jűaczot, a melyre hogy idegen búza és idegen gazdasági termény juthasson, annak még a, lehetőségi' is ki" legyen zárva, (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Ha az angol czérnára annyi vámot vetnek, hogy annak az értéke nem birja meg azt a vámot, a melyet fizetni kellene érte, ha Magyarországba, vagy Ausztriaija, be akarnák hozni, vessenek a búzára, ós a nyersteru