Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-659

IQQ < 050. országos ülés 1901. február 13-án, szerdán. azonban ők is a legnagyobb ijedelemben van­nak, hogy mit fognak csinálni iparczikkeikkel, kinek a nyakába sózzák, ba. mi majd nem tu­dunk fizetni. (Igazi Úgy van! a szélső baloldalon.) Azért czóloztam itt tegnap a nagy Német­országra, de nem tudtam, magamat elég jól kifejezni. Összhang kell, hogy létezzék az ipar és mezőgazdasági tényezők között. Ezt ismeri fel annak a nagy Németországnak hatalmas császárja. Az olcsóbb gabonaárak előmozdítják az ipar nagybani fejlődését, mert minél olcsóbb a kenyér, annál többet lehet az ipar terén produkálni. Az ipari túltermelés Ausztriában azért állott elő, mert az olcsóbb búza követ­keztében fejlődött az osztrák ipar ennyire. Németországban azonban észrevette a német császár, hogy az iparnak túltermelése van, és mit tesz? Kináig is elmegy a német iparnak piaczot keresni; és midőn ott kellemetlen hely­zetbe kerül Angliával szemben, elmegy azután Angliába ^gy egész hétre is a temetésre, csak hogy biztosítsa magának Anglia támogatását a bölcs ember. (Igaz! ügy van! a szélső balolda­lon. Felkiáltások: Ez mind csak politika !) De azon­kívül mit tesz? Kétszeresére.tervezi az eddigi mezőgazdasági vódvámokat. Ezzel két dolgot nyer : először is megvédi az agráriusokat, má­sodszor korlátozólag hat az ottani iparra, hogy túltermelésbe ne essék. Sokáig el lehetne ezekről diskurálgatni, lehet és hiszem, hogy t. képviselőtársaim ér­dekkel is hallgatják, (Halljuk '.Halljuk!) de végre én nem tartom magamat hivatottnak, nincs is hatáskörömben politikát csinálni, (Felkiáltá­sok a szélső baloldalon: Dehogy nincs! Hétt akkor ki csinálja a politikát!) csak figyelmeztetni akar­tam a kormányt, hogy a tizenkettedik órában vagyunk, (Egy hang a szélső baloldalon: Annak is a legutolsó pillanatában !) ós itt kenyértörésre kell kerülnie a dolognak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Itt a magam részéről határozottan azon álláspont mellett fogok állást foglalni, a melynek érvényesülésót az ország közgazda­ságai szempontjából szükségesnek tartom. (He­lyeslés a szélső baloldalon.) Kubik Béla: A ki elég bátor ember, meg is teszi! (Ügy van! a szélső baloldalon.) Rohonczy Gedeon: De ezeket a kérdé­seket meg kell vitatni. Lehet, hogy nekem nincs igazam; de honnan tudhatni azt, ha nincs vitatkozás? A vitatkozásban tisztulnak az eszmék, abból vagyunk képesek megálla­pítani, hogy a jövőre nézve mi legyen az állásfoglalásunk. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Úgy van! Úgy kellene lennie: De nincsenek ellen­érvek.) Mi azonban itt a sötétben bolyongunk, mi nem tudjuk, hogy mi a jobb az országra, inert eszmecserék erről nem folytak itt. Nincs kizárva azért annak lehetősége. hogy gazdáinknak a jövőre jobb árakat biz­tosítsunk, a mi épen hivatva volna az ország birtokosait megmenteni; de ón jeleztem azt az egy pár intézkedést, a melyet okvetlenül szükségesnek tartok, nevezetesen elsősorban a tagosításnak törvényhozási úton való ke­resztülvitelét, továbbá annak a biztosítását — a mire a t. miniszter úr ma reflektált, — hogy kétszer egymásután búzát termelni ne legyen szabad. Igaz, hogy ezzel megkötjük a gazda szabad akaratát; ezt a dolgot törvény­hozási úton keresztülvinni talán nem is lehet, ám de akkor társadalmi úton kellene oda hatni ós megmagyarázni mindezt a népnek. Mert hiszen ebből támadnak rendesen a na­gyobb hibák, ez a földnek is ártalmára van stb. Főleg azt nem tudja a kisgazda és na­gyon sok ezer ember, hogy mentül többet produkál ő, annál inkább hozzájárul ahhoz, hogy olcsóbb árat kapjon a búzáért s nem tudja megérteni azt, miért kell átmennie más gazdasági terményeknek a kultiválására. Az­után meg a tagosítás folytán újból elősegít­tetnék az állattenyésztés. így tagosítatlan bir­tokon is folytatunk ugyan állattenyésztést, de nem rendszereset ós az az ósdi állapot, a mely ezelőtt ötven évvel az akkori adózási viszo­nyoknak megfelelt, a mai adó-, társulati és községi adóterhek mellett ugyanazon földbir­tokon lehetetlen, hogy a viszonyoknak meg­feleljen ós a gazdának elegendő megélhetési forrást nyújtson. (Helyeslés.) Nem akarom az igen tisztelt ház figyelmét tovább is igénybe venni; hiszen tegnap már elég hosszasan foglalkoztam e kérdésekkel. Csak arra kérném az igen tisztelt földművelésügyi miniszter urat, lenne oly szives, nekem a, tagosítás kérdésére vonatkozólag megnyugtató választ adni és esetleg oda törekedni, hog_y akár az országos gazdasági egyesület révén, de mindenesetre apasztassanak minél jobban a búzaterületek és vitessenek rá, a gazdák egyél) terményeknek felkarolására, (Élénk he­lyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem a t. házat, kiván-e valaki jogá­val élni? A mennyiben nem, a vitát bezárom. A földmívelósügjd miniszter úr kivan szólani. Darányi Ignácz földmivelésügyi mi­niszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenek­előtt Major Ferencz t. képviselőtársamnak vagyok bátor megjegyezni, hogy tévedésben van akkor, mikor azt hiszi, hogy az az ösz­szeg, a mely a köstsógvetésben a pinczeszö­vetkezetek előmozdítására fel van véve, egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom