Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-659

6ö9. országos ülés 1901. február 13-án, szerdán. 187 szépen hivatkozott a t. miniszter úr, a borhamisítás rneggátlása; én kiemeltem, mily tevékeny szerepet vitt e téren a t. miniszter úr, kimutattam számokban, hogy az ő működése alatt majdnem kétszer annyi bejelentés és büntetés történt, mint a törvény egész fennállása óta. Ez mindenesetre nagyon üdvös ós dicsérendő, azonban a, legjobb ellenőrző mindig az érdekeltség, épen azért ha a pinczeszövetkezetek kellő számban létesülnek, ezek lesznek a legjobb rendőrség, mert a pinczeszövetkezet saját borai minőségének, renoméjának megvédése szempontjából éber szemmel fogja kisórni azokat a helyeket, a hol gondolja, hogy műborgyártásának gyanúja fenforog. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy a pinczeszövetkezetek a lehető legnagyobb mértékben létesíttessenek. Ne méltóztassék a költségeket kímélni, tudom, hogy nem sajnálja azokat, de tessék a t. pénzügyminiszter úrnál teljes erélylyel fellépni, hiszen ez az intézkedés a szőlőgazdák adófizetési képességét fogja elsősorban növelni. Azt a 30.000 koronát, mely ezen czólra föl van véve. nagyon csekélynek tartom egy ily intézményre és legfeljebb arra elég, hogy egy pinczeszövetkezet létesíttessék, arra, azonban, hogy egy ily nagy bortermelő országban, mint Magyarország mindenhol fölállíttassanak, ez az összeg nem elégséges. A harmadik dolog, a mire reflektálni akarok, s nielylyel a t. miniszter úr oly kimerítően és behatóan foglalkozott, a minek igen örültem, mert ezt a, kérdést már több éve megpendítettem e parlamentben, a mezőgazdaságigazi átalakítása, szempontjából, az a mezőgazdasági ipar kérdése. Azon szavak, melyeket a t. miniszter úr erre szentel, megczáfolhatatlanúl előtérbe helyezik, hogy a mezőgazdasági ipar fejlesztése egyike azon főtónyezőknek, a melyek által kéjjesek leszünk a mai mezőgazdaságot új alapra helyezni ós nagyobb jövedelmi forrásokról gondoskodni. Azt hiszem, e téren vannak olyan akadályok, a melyeket a pénzügyminiszter úrral megbeszélve, el lehet hárítani. Ilyenek például az 1898 : XVII. törvényezikk a czukor és sörfogyasztásról és a XVI. törvóiryezikk a szeszíbgyasztásról. Főleg a sörfogyasztásra, nézve azok az elvek, melyek abban a törvényben le vannak téve, lehetetlenné teszik, hogy a kis sörfőzde exisztálhasson, mert úgy az adósodás. mint minden szempontból ugyanazon elbírálás alá esik, mint a nagy sörfőzde, már pedig egy mezőgazdasági sörfőzde lehetetlen, hogy azt a terhet iígy birja. mint a nagy sörfőzde, mely 100.000 hektolitert termel évenkint. Azért bizonyos engedményeket kell tenni lefelé, a mint 5000 hektolitertől fölfelé gyárt a sörgyár, egy bizonyos fokozatnak kell lenni, hogy ezáltal lehetővé tegyük, hogy mezőgazdasági ós kisebb sörgyárak keletkezhessenek és megélhessenek. Mert így most azok, a melyek most exisztálnak, kénytelenek a, forgalomba, egy kellőleg meg nem érett sört bocsátani; vidéken tapasztaljuk is. hogy még forrásban lévő sört hoznak forgalomba, mert az illetőnek anyagi viszonyai azt kivánják, hogy sörét mielőbb elárusítsa. Azért én nagyon kérem a miniszter urat, hogy e tekintetben javítás történjék ezen a törvényen, mert, a. mint tudom, a pénzügyminiszter úr sem zárkózik el ezelől s idei expozéjában már jelezte is, hogy a szeszadó-pótlókból annyi jön be, hogy miután határozottan látható, hogy a, sörgyártásnak nagy hátrányára szolgálnának a túlmagas adótételek, ő e tekintetben engedményre hajlandó. így hiszem, hogy lehetővé válik, hogy kis sörfőzdék is keletkezhessenek az országban, a melyek aztán segítségére lehetnek majd a mezőgazdaságnak. Ezeket voltam bátor csak röviden reflexióképen a t. miniszter úrnak figyelmóbB ajánlani, ós nagyon kérem őt. hogy azon mérvben jöjjön segítségére a mezőgazdaságnak, a mely mérvben az feltétlenül szükséges, ha meg akarjuk menteni mezőgazdáinkat, mert különben nem mentjük meg őket, hanem azt érjük el, hogy egy jórésze teljesen elszegényedve, elrongyosodva kivándorol; a, közbirtokos osztály elveszíti birtokát, a, városokba tódul, mindenki fix állások után jár és az állam pénzén akar megélni. Meg kell ezt gátolnunk, ós épen azért hoztam fel beszédemben a kisbirtokosnak megmentését és biztosítását, mer ezeknek száma, 100.000-re megy az országiján; szükséges tehát, hogy legyen egy olyan minimális birtok, a mely semmiféle tartozásért el nem vehető, a. melynek hozzátartozandóságai, állatai, szerei sem adóba,, sem semmibe el nem vehetők. Ezt meg kell tennünk a, magyarságnak, a magyar állam testének érdekében, mert csak onnan ifjodhatik meg ez a nemzet, és ha mi mezőgazdáinkról nem gondoskodunk, elveszíti bennök a, nemzet a termőtalajt, a, kik exisztencziá,t vesztve vagy ki vándorolnak, vagy a proletárizmust növelik Magyarországon és fix fizetéses állások után szaladgálnak, a kiknél nagyrészben a, meggyőződés igen kis szerepet fog játszani, és így az önérzetes és önálló emberek száma mindig kevesebb ós kevesebb lesz az országban. Ezeket voltam bátor csak röviden, reflexióképen a, t. miniszter urnak válaszolni és különös figyelmébe ajánlani. (Helyeslés balfelöl.) Lázár Árpád jegyző: Rohonczy Gedeon! 24*