Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-658

|74 fi5s- országos ülés 1901 talán mégis érdemes vele foglalkozni, de nemcsak érdemes, hanem kötelességünk, akár lemondunk arról, mint Szuhányi képviselőtársam mondta, hogy hagyjuk veszni a középosztályt, akár pedig felteszszük magunkban, hogy igyekezzünk mindent megtenni a középosztály egy részének megmentésére Hiszen azért vagyunk mi itt, hogy eszmecserét folytassunk az ilyen kérdésekről. Mit használ az nekem, hogyha hidegvérű, meg melegvérű lovakról beszélünk? (Eláik helyeslés balfelől. Felkiáltások jobb fel ól: Az is kell!) Molnár Jenő:-Ezek a kérdések a fontosak! Igaz! Rohonczy Gedeon: Az is szükséges, elismerem. De bennünket közgazdaságilag megmenteni nem fognak azok a mének, meg azok a kanczák! (Elénk helyeslés.) Igaz, hozzájárulnak azok is. Hiszen ezer ily apró részlet van. Nem is kifogásolom. Nagyon helyesen tették, a leik hozzászóltak. Csak azon ütközöm meg, hogy sokan szóltak hozzá ilyen apró részletekhez, mint tehenészet, különféle betegségek stb., és én utolsónak jegyeztettem fel magam, de kérdem: történt-e felszólalás ezen fontos kérdéshez? Egyetlenegy sem. (Igaz! bal felöl.) Nem mondom azt. hogy határozott intézkedésekkel ])0zitive útját lehet vágni annak, a mi természetszerűleg folyik. Miért? Minden jó gazda igyekszik vagyonát gyarapítani. Vegyük példáid Angliát: ez gazdag, de azért folyton dolgozik ós igyekszik gyarapítani vagyonát. Egy eladósodott ország azonban már nemcsak passzióból teszi, ha dolgozik, de kötelessége is dolgozni, hogy bőrét megvédje, hogy biztosítsa magát; és neki nemcsak dolgozni, hanem elsősorban számítónak is kell lennie. És mi ennek a következménye ? Az, hogy ha például majd 10—12 forint lesz az áraabúzának, akkor majd nálunk a vagyonos, a ranzsirozott osztály, a nagybirtokos osztály fog több gőzekét beszerezni és még több búzát bevetni, de a szegén}- emberen ez sem fog segíteni. Vegyük például Torontálmegyét, a félszázaddal ezelőtt ügy nevezett Bánátot. (Halljuk! Halljuk!) Akkor a bánáti búza volt a legjobb búza a világon. Ma az másod- és hamadrendű. Az első ma még mindig a tiszavidéki. De már a fehérmegyei búza versenyez vele. A. bánáti búza pedig már határozottan rosszabb: szemetes, és sikértartalma is gyengébb. Ennek mi az oka ? Lényeges és főoka az, hogy Torontálmegye még ma sincs tagosítva, főleg azok a disztriktuális községek, mint Nagy-Kikinda. Kumány. melyek épen választókerületemhez tartoznak, még mind tagosítatlanok. Belátja az ottani érdekeltség, hogy neki hátrányára van . febrnár 12-én, kedden. ez a tagosítatlan állapot, de ma, már nincsen abban a, helyzetben, hogy mérnököket fogadjon ós nagy költségekbe bocsátkozzék, mert már a vízszabályozási tervek is terheket ós anyagi zavarokat támasztottak, bog}- az érdekeltség nem képes további áldozatokra, a tagosítás költségei czímón. Hogy mily árnyoldala van ennek a tagosítatlan állapotnak, kitetszik abból, hogy egy negyed részét azon 30.000 hold földnek az a szerb község beveti mindig búzával, a másik részét egy évben kukoriczával, a, következő évben búzával, úgy, hogy 50 óv óta, az a, föld mindig csak termett, trágyázva nem volt, trágyázni nem is lehetett, mert arra idejük nincsen, hogy 11 irányban hordják ki a trágyát, a mely 11 irányban feküsznek az ő földeik. Tehát ez a, sok búzatermesztés mindig csak a táperőt húzta ki a földből úgy, hogy a föld nem lévén trágyázva, termőképességében veszített, a minek következtében tényleg egyes helyeken a búza sikértartalma csökkent, ós ez a mi lisztqualitásunkra is nagy befolyással bir. Feltétlenül szükségesnek tartom tehát, hogy a, tagosítás ne bízassék rájuk, hanem vitessék keresztül az országban mindenütt. Gróf Serényi Béla t. bará• tom felhozta felszólalásában a, húskivitelt. Szólt ehhez valaki egy szót ? A kereskedelemügyi miniszter úr nem foglalkozott vele. Pedig Amerika a levágott húst tömegesen szállítja Angiiába ós Németországba. Ok onnan bírják szállítani Németországba, nekünk pedig Németország kormányával sok bajunk van, a mikor élőállatok szállításáról van szó. A vágott hús szállítása pedig milliókat hozhatna. Ha tagosítunk. a kisgazda, az állattenyésztést jobban tudja felkarolni, kevesebb, de jobb búzát fog termelni, ós jobb marhákat fog tenyészteni. Szerény nézetem szerint egyik feladat, a melyet a, •földművelésügyi kormányzatnak okvetlenül meg kell oldania az országban, az, hogy a tagosítást mindenütt keresztülvigye. De van ezenkívül még egyéb, szerintem fontos teendő. Nem tudom, meg lehet-e tenni, de felhozom. (Halljuk!) Gyakorlatban van az utóbbi években igen sok helyen, magam is tapasztaltam, hogy kétszer is , vetnek búzát egymásután ugyanabba a földbe. Ez rablógazdaság ós okozója részben több apró gazdasági bajnak, minő a drótfóreg, a sáska, holmi lepkék ós több béizabetegsóg. Ezek a bajok fellépnek az ország különböző tájain és ha szigorúan kutatjuk a dolgot, rájutunk, hogy mindig ott mutatkoznak, a hol így egymás után másodszer is vetettek búzát. Társadalmi úton, vagy az országos gazdasági egyesület befolyása révén nem hiszem, hogy rávehetők volnának a,z illető birtokosok ós termelők,