Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-658
170 <>&S. országos ülés JíMM. Gyapjúink kelendőségét is befolyásolni készül kedvezőtlenül, a közös hadügyminiszter urnak az a terve, hogy katona-posztónak ezentúl finomabb gyapjút fog használni, melynek belföldi termelése nagyon csekély és így importra lenne szükség. Súlyosan érzi továbbá a gazdaközönség közterheinknek évről-évre való nagyobbodását. Én megvallom, bármennyire óhajtanám — nem bizom abban, hogy állami adónkat államháztartási szempontokból leszállítani lehessen; de mindenesetre lehet segíteni egy arányosabb, igazságosabb adórendszer létesítése által. Nagy baj továbbá a tőkehiány, mert még azt is konczedálom. hogy van birtok, melyet intenzivebb gazdái kockással jövedelmezőbbé lehetne tenni (Igazi Ugy ~van jobbfelöl.) és így némileg fedezni lehetne valamit a bevételi csökkenés és kiadási növekedés által beállt hiányból, de hát erre befektetési tőke kellene. Épúgy súlyosbítja a, helyzeteit az axlósságteher, mely akadálya: annak, hogy a gazda kölcsönnel segítsen magán ós a mellett a, jövedelem nagyrészét leköti. A mit Leidenfrost László t. képviselőtáram ós előtte Horánszky Nándor t. képviselőtársam mondott a földtehermentesítésérő], egy ideális gondolat, mely valóba,n Magyarország megmentését jelentené, érdemes is ezzel a gonddal foglalkozni és csak örülni lehetne, ha megvalósíthatónak mutatkoznék. A vízszabályozási költségek, tekintetbe véve az ártórfejlesztés módját,, melylyel viznernjárta száraz teriiletek is bevonatnak, oly teher, melylyel a gazda jóformán még egyszer megvásárolja birtokát": (Igaz! Úgy van! jobbfelől.) még ily birtoknak is, mely nem fizeti a legmagasabb hozzájárulási költséget, ártéri költsége megüti az állami adó magasságáf, á mély ártéri birtokosra ez a teher egyenesen elviselhetetlen, ha nincs máshol is birtoka, melyből fedezheti. De már most a szabályozás által meghódított területnek is zsombékolása, használhatóvá tótele igen nagy befektetést idfmyel úgy, hogy annak idején helyesnek tartanám ily czélokra olcsó, esetleg kamatnélkűli államkölcsönt nyújtani. Ha tekintetbe veszszük, hogy más államokban maga az állam hajtja végre a szabályozást, ós hog}~ az állam nyer tulajdonképen új adóalapot — azt' hiszem, ez nem méltánytalan kívánság. De ha már — mondjuk magasabb szempontokból úgy a hogy ós a meddig bírjuk — el is kell viselnünk e költségeket, legalább arra kell súlyt helyeznünk, hogy a hozzájárulási költség tényleges haszonarány szerint állapíttassák meg, ós hogy ne találkozzunk a társulatok részéről oly méltánytalan eljárással, hogy kivetik a magas költséget, de azért február 12-én, kedden. a víz levezetésére mégis csak nagy küzdelmek után vállalkoznak. Ennél a tárgynál csak érinteni kívánom ezt az eszmét, hogy nem lehetne-e a folyamkiöntések ellen való védekezést a vizái: ellen biztosítási alapokra fektetni, a mely esetben, ha a töltésekkel való védekezés ellenére is kitörne a, víz, legalább az illető elöntött terület talajdonosa kárpótlásban 'részesülne. Fenyegeti különösen a közópbirtokost az örökösödés útján való birtokmegoszlás; példáin egy 1000 holdas birtok még fenn tudja tartam a, családot, de ha örökösödés folytán sokfelé oszlik, egyes részei erre már nem képesek. Ezt a végtelenségig menő birtokmegoszlást nagy veszedelemnek tartom a középbirtokra -nézve és okvetlenül szükséges, hogy ennek gátat vessünk. Meggyőződésem, hogy az új polgári törvénykönyvben gondoskodnunk kell valamely módról, hogy a birtok-* megoszlásnak határt szabjunk. (Élénk helyeslés _ jöbbfelol.) Hivatkozhatnék Anglia példájára, a hol az elsőszülötti örökösödés tartotta fent a középosztályt, de ha nem is fogadjuk el ezt a, megoldást, annyit okvetetlenül meg kell tennünk, hogy bizonyos minimumot állapítsunk meg, melyen túl a, birtok már fel nem darabolható. (Helyeslés a jobboldalon.) Hiszen, ha Budapesten meg lehet tenni, hogy a. telek megoszlási minimuma megvan állapítva, mórt ne lehetne ezt a földbirtoknál is. Jól tudom, hogy ez a kórdós az igazságügyrnmiszter úrhoz tartozik, de a középosztály féntartása szempontjából oly fontosnak tartom ós annyira összefügg az ezen osztály fentartására irányuló politikával, hogy annak felemlítését nem mellőzhetem. (Helyeslés jobb felől.) E kérdés kedvező .megoldásának, úgy gondolom a magyar családok szaporodására is lenne kihatása., mert sok apa épen a birtok megoszlásától való félelmében kövét egy vagy legfeljebb két gyermek-rendszert. Szintúgy megemlítem az adóbehajtások kérdését, ma tudniillik az adókat az aratások végével kezdik behajtani, ezzel várni kellene a csóplési idény végéig, míg a gazda terményét értékesíthette. Különben, mindenesetre megnyugtató, hogy a t. miniszter úr maga is teljes mértékben átérzi, hogy a középosztály érdekében akczióba kell lépni; —- bizonyítéka ennek az is, hogy ai mint-tudomásomra jött —- a, kultuszminiszter úrral tárgyalásokat folytat alapítványi uradalmaknak farm-rendszer szerint 500 holdas részekre való felosztása iránt, mely birtokrészek aztán hosszú lejáratú, jutányos bérletre adatnának (Helyeslés a jobboldalon.) ós így ezzal is sok jóravaló gazdán lehetne segíteni. Eólos csak az, hogy sok ily gazda fog
